A Nissan crossover családjának legkisebb tagját, a Nissan Juke hybrid változatát teszteltük. Ugyan hallgatólagos megállapodás, hogy az autók világa egy “boys’ club”, amint a lóerőkről szóló eszmecseréről a komolyabb döntést igénylő témára tér át egy autóvásárlás előtt álló pár, máris egészen más kép rajzolódik ki. Szokták mondani, hogy bár a család feje a férfi, értelemszerűen a nő a nyak – amin a fej teljes nyugalomban érzi magát döntéshozó szerepben. Magyarán egyértelmű, hogy arra forog, amerre a nyak jónak gondolja. Így bármennyire is analitikusan mérik fel a férfiak a vásárolni kívánt modellek árát, teljesítményét, elérhetőségét és nívóját, az autóvásárlások 85%-ban mégis a „nyak” bólintása után kerülnek tető alá. Ezt a helyzetet felismerve döntött az évek alatt egyre több autómárka a „csajosabb” modellek megalkotása mellett, amik a hölgy vásárlók szerepének köszönhetően igen szép számokat hoztak és hoznak is a mai napig. Ha pedig egy nőiesen visszafogottabb, vagy vagányabb modell felé húz az a bizonyos érző szív, én minden bizonnyal könnyedén bólintanék rá egy Nissan Juke-ra.

A 2010 óta gyártásban lévő Juke-ot azt hiszem nem kell bemutatni – jellegzetes formája, első fényszórói és egyes modellek meghökkentő színei azonnal felismerhetővé teszik az utcán. Ugyan az autószalonos kolléga szavaival élve a Juke nagytesóihoz (Qashqai, X-Trail) képest egy “másik kávéház”, én azért szívesen üldögéltem benne az egyhetes teszt alatt. 

A Tekna felszereltséggel érkező tesztautó egy igazi kis ciklon – 4,2 méter hosszú, 1,8 méter széles, 1,6 méter magas –, fekete fényezése ugyan visszafogottabb, de a formák magukért beszélnek. A kupé crossover kialakítás a régi, de a már említett első fényszórók immár szolidabban simulnak bele a kocsi atlétikus alakjába. Az újradizájnolt méhsejt mintát formázó hűtőrács maszkulinabb, markánsabb megjelenést kölcsönöz, a praktikumról nem feledkezve pedig aktív elemei optimalizálják a légáramlást. A Nissan márkától megszokott, bumeráng alakú hátsó led lámpák adnak egy jellegzetes alakot a kocsi hátuljának, ami a már alapjában mozgalmas dizájnba szépen simul bele. Összességében egy már genetikájában sportosabb városi terepjárót sikerült a Nissannak upgradelni.

A hangzatos marketing kínáló szerint igazi “pilótafülke-szerű belső tér”-be huppan a vezető – erről lehetne vitatkozni, hogy jó, vagy rossz dolog, személy szerint ebben nem találtam hibát. Tény, hogy a kocsi hátsó fele megleckéztetheti a parkolásban kevésbé jártasakat, na de akkor minek is kapott volna a modell egy szuper 360 fokos tolatókamerát?! Visszatérve a belső térre: az éjszakai díszvilágítás telitalálat, a bőrülések kényelmesek (és fűthetők az első sorban), és a Bose Personal Plus fejtámlába épített hangszóróknak köszönhetően még 360 fokos hangélményben is része van az első két ülésen helyet foglalóknak, ami valljuk be, nagyon cool. A multimédiás kijelző kicsit old school (egyetlen szépséghibája, hogy csak vezetékkel lehet csatlakoztatni a telefont, de vállalom, hogy ez csak z-generációs nyűg :) ), de funkciójának abszolút megfelel, a 360 fokos kamera pedig nyújtja az előbb említett segítő kezet.

A sávtartó, holttérfigyelő visszafogottan, de teszi a dolgát, nem lihegik túl a dolgot, amit esetleg más modelleknél lehet tapasztalni. Maga a műszerfal kompakt és vezető-orientált, a kormány mögötti digitális kijelzőn pedig minden pillanatban nyomon lehet követni az éppen aktuális meghajtást. Apropó, meghajtás: a hybrid logóval ellátott modell 100%-ban elektromos indítással, valamint 55 km/h-ig szintén benzinmotort mellőzve közlekedik, ami igencsak jótékony hatással van a fogyasztásra (5,2/5,5 l). Nyilvánvalóan egy elsősorban városba tervezett modell fogyasztása a városi körülmények között lesz a legnagyszerűbb. Ugyan nem ugrik olyan intenzitással az autó, mint a nem titkolt favoritom (Nissan X-Trail), de a már elhíresült Árpád hídi autós versenyzésre sem feltétlen Juke-kal érkeznek a delikvensek.

A környezet- és pénztárcabarát városi cirkálásra annál inkább alkalmas a modell, hiszen egy 93 lóerős benzinmotorral egy 48 lóerős villanymotor dolgozik össze a legoptimálisabb fogyasztás érdekében. Az EV ikon felvillanásával a vezető is „kényszerítheti” az autót elektromos menetre – teszem hozzá, hogy ezt nem feltétlen kell forszírozni, hiszen gördülékenyen vált át magától is az autó.

Az e-Pedal Step rendszer és ProPILOT csomag egyaránt a nyugodtabb, harmonikusabb vezetés oltárán áldoznak, legyen itt szó vészfékezésről, vagy gyalogos detektálásáról, bárhogyan is, de kellemes élmény a Nissan Juke vezetése. Helytakarékosan, praktikus extrákkal (tolatókamera, tolatóradar, holttérfigyelő, sávtartó asszisztens, gyalogos érzékelő) és remek fogyasztással kedvez a vezetőnek. Nem utolsó szempont, hogy 354 literes csomagtere (ami az ülések lehajtásával 1237 literesre tornázható) az akkumulátor elhelyezkedése ellenére is tágas – nem zavarba hozva a hétvégére is nagybőröndbe pakoló hölgyeket.

Abban biztosan egyetértünk, hogy egy ilyen, kissé visszafogottabb teljesítménnyel, ám annál fantáziadúsabb külsővel megálmodott modellre mindig szükség lesz, legyen ez a női célcsoportnak szánva, vagy a szingli vagányoknak. A lényeg, hogy 13 millióért a vevő egy könnyen manőverezhető, jól felszerelt és összességében minden extrával felszerelt városi terepjárót kap – az utca emberétől a dizájnnak szóló elismerő pillantásokról nem is beszélve.

Tóth Anna Lili