2024. Június 19. | Gyárfás
Előző

Martin Rauhaus: De kié lesz a kutya?...

Következő

Nyakamon a nászmenet...

Anyának lenni szép

„Anyának lenni szép”címmel rendezi meg a FIKSZ (Független Iparművészek Kortárs Szalon) Anyák Napi kiállítását és vásárát május 4-5-én a Petőfi Irodalmi Múzeum termeiben és kertjében. Ebből az alkalomból olyan művészeket mutatunk be, akik alkotómunkájuk mellett egy, két, három, vagy négy gyermeket nevelnek.


Borsódy Eszter keramikus művész

Az anyatejjel szívta magába a művészetet, hisz híres keramikus családba született. Nemcsak szülei, de még a tágabb rokonság is az agyag bűvöletében él. A természeti és az ősi formák éppúgy megihletik, mint a kortárs művek. Igen eredeti funkcionális tárgyai (fedeles nagy edények, tálak, vázák, virágtartók) mellett kisplasztikái, faliképei és ékszerei egyaránt népszerűek. Sok-sok „agyag-szülötte” mellett három ember-gyereke van. Ma már huszonéves gyerekei egészen más pályát választottak: kutatóorvos, hegedűművész, diplomata lett belőlük. Most mindhárman külföldön tanulnak, de Anyák Napjára Európa három szegletéből hazaérkeznek Szentendrére köszönteni édesanyjukat. Eszter 15 évig otthon nevelte őket. Vallja, amíg a kicsiknek a fizikai, érzelmi kapocs a legfontosabb, a kora kamaszkortól a szellem, az egyéniség kibontakoztatása az elsődleges. A szüleitől örökölteket is igyekezett átadni nekik. Édesanyjától az igényességet, édesapjától a humort, és a „mindenre van megoldás” szemléletét. Az anyaságról ezt vallja: „ Legfontosabb és legértékesebb az a bizalom, amit a gyerekek születésüktől kezdve irántunk éreznek. Ennek a sérthetetlensége és örökérvényűsége a szülő-gyerek kapcsolat alapja.”


 

xxxxxxxxxxxxxxx


Pinviczki Judit bőrtárgytervező iparművész

Kicsi korában a kérdésre, hogy mi szeretne lenni, öntudatosan rávágta: anyuka! És lőn 3 gyönyörű gyermeke. Ám mellettük utat tört korán felfedezett kreativitása, amelyből saját bravúros kézműves technikájával készített, magas értéket képviselő bőrtárgyai születnek. Szoborszerű bútorok, cipők, hangadó ékszerek, dobok, táskák, fejfedők. Judit kísérletező és romantikus alkat. Ezer szállal kötődik a kézműves hagyományokhoz. Különleges bőrfűzési technikája az ősi japán szamurájviselet tanulmányozásának gyümölcse. S miközben alkotóként számos hazai és külföldi díjjal tüntették ki, az édesanyai szívnek ezzel egyenrangú három művésszé cseperedett gyermekének sikere. Magor és Jázon a zenében jeleskedik, míg Manga a néptáncban találta meg örömös hivatását.




xxxxxxxxxxxxxxx


Móró Barbara üvegékszer és ezüstműves iparművész

Az üveggyöngyök hercegnője mindig kreatív pályára készült, textilekkel és ruhatervezéssel foglalkozott, majd a Műegyetemen diplomázott gépészmérnökként. Mai ékszerei kisérletező kedvének összetéveszthetetlen gyümölcsei.

Anyaság és alkotás. Alkotás és anyaság. Móró Barbara üvegékszer és ezüstműves iparművész életét 24 éve ez a két „A” betűs szó határozza meg. Gondolnánk, ez négy gyerek mellett igazán nem egyszerű. Főleg akkor nem, ha nincs fontossági sorrend. De ha megtalálja a kellő egyensúlyt, a két tevékenység kölcsönös inspirációvá lesz. Az üveg-olvasztás 800-1000 fokos lángja nem veszélytelen kisgyerekek mellett. Ezért Barbara évekig csak az esti mese után merülhetett el az üvegformázás, az alkotás varázslatában. Ám napközben nagy örömükre szabadon „bütykölhettek” vele a gyerekek, agyakoztak, kötöttek, nemezeltek. És bár választott, vagy tervezett életútjuk nem folytatása édesanyjukénak, a művészet és a szépség mindennapos közelsége kijelöli érzelmi helyüket a világban.

 


xxxxxxxxxxxxxxx


Diós Gabi keramikus művész

„Az a célom, hogy szívvel töltsem meg a tárgyakat.” És ezt Diós Gabi minden alkalommal meg is teszi, hisz igazi nőies-légies-kecses kerámiák kerülnek ki a keze alól. Már hatéves korában tudta, hogy ez lesz az ő útja. Egyedi technikájával csodaszép, másokéval összetéveszthetetlen ékszertartókat, lámpákat, kaspókat, szobrokat és épületkerámiákat, de ékszereket is formál porcelánból. Alkotásai elringató, szépséges mesevilágba repítenek, magukra öltvén a varázslat és a titokzatosság jellegét. Nagy vágya teljesült, amióta művészetterapeutaként művész és pszichológus lehet egy személyben. Ezt a ma már kirepült lányai nevelésében is kamatoztatta. Gyerekkorukat tudatosan nem a média uralta, hanem a kézművesség, a nagy kirándulások, a mesék és a színház. Korán megtanította őket az önállóságra, és már az óvodaválasztásuk is jelezte nevelési szándékát. Integrált csoportba jártak autista és sérült gyerekekkel, hogy korán az igaz emberi értékekre, érzelmekre, empátiára, toleranciára figyeljenek. A művészet és a kézművesség nem direkt formában jelenik meg pályaválasztásukban, de minden bizonnyal visszaköszön viselkedésükben, netán a nagyobbik „paradicsom-kutatásában”, a kisebb magyar nyelvszak választásában, de hobbijukban és gondolkodásukban egészen biztosan…

 


xxxxxxxxxxxxxxx


Varga Viola ötvös

Életében szorosan összekapcsolódik a művészi alkotás és az anyaság. Még a márkaneve is ezt sugallja: Mattern Jewellery. Művészettörténész múzeumpedagógusként hosszú évek óta része az életének a művészet és a játékos alkotás. De hiányát érezte saját művészi kibontakozásának. Ötvösképzése után, amikor kisfia féléves lett, kevéske „énidejében” elsajátított néhány új technikát. Kötött munkaidő és kisgyerek mellett persze csak az esti mese után kopogtathat az ihlet. A kollekcióknál nagy szerepet játszik a gyerekkel töltött idő, a babakocsis séták alatt látott természeti motívumok Viola ékszereiben kelnek új életre. Hamarosan megszületik második gyermeke. A korábban elképzelhetetlen boldogság megkettőződik, s az alkotás újabb dimenzióban teljesedik ki. A feltétel nélküli szeretet táplálta kiegyensúlyozott, derűs gyermekeinek mosolyában…                                   

 


xxxxxxxxxxxxxxx


Reményi Katalin ötvösművész, ékszertervező

19 éves koráig csak a zene érdekelte. Zongorázott, énekelt a Magyar Rádió Gyermekkórusában, majd meglepő váltással mára ismert és elismert ötvösművész lett. Az általa kifejlesztett technika, a „levegő granuláció” adja ékszereinek senki máséval össze nem téveszthető stílusát. Női mivolta az anyaságban teljesedett ki igazán. Két lánya születése után minden csak utánuk következett. Nevelésükben képességeik felismerését és kibontakoztatását tartotta szem előtt. Ezért tanult egyetemi szinten parapszichológiát. Mindmáig vallja, hogy a gyerekkel való törődés áldásos hatással volt alkotói munkájára. Noha arra –különösen az első évtizedben – szinte csak éjjel jutott ideje. Felnőtt gyermekei közül Zsófi az apai ág irodalmi vénáját örökölte, míg Dorottya az édesanyjától a kézművesség talentumát.

 



Helyszín és időpont: Petőfi Irodalmi Múzeum 2024. május 4-5. (szombat, vasárnap 10:00 - 18:30 óráig, a belépést díjmentes)

Kiegészítő program: délutánonként ingyenes szabadtéri zene, szombaton 16 órától Lee Olivér, vasárnap 16 órától Blansch akusztik hallható.

Bayer Ilona

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előző

Martin Rauhaus: De kié lesz a kutya?...

Következő

Nyakamon a nászmenet...

Kövess minket!