„Georgij Kurasov  festőművész kaleidoszkópszerű festményeket készít.” „Az emberi alakokat geometrikus formákra és síkokra bontva torzítja el.” „Ezeket az absztrakt kompozíciókat a kubista stílus és az élénk színpaletta egyesíti.” Ilyen és ehhez hasonló mondatok és a szövegek melletti alkotásai hívták fel a figyelmemet Kurasov művészetére. Mivel korábban nem ismertem munkásságát, utánanéztem, hogy ki is ez az alkotó, honnan jött és jelenleg hol tart.

ÉLETE

Georgij Kurasov 1958-ban született a Szovjetunióban, az akkori Leningrádban. Még mindig ugyanazon a helyen él és dolgozik, bár a várost most Szentpétervárnak hívják. Gyermekkorát a város északi részén, egy apró kis lakásban tölti, amelynek ablakai egy még apróbb udvarra néztek. Emléke szerint gyurmából modellezett dolgokat, és a hatalmas fa ablakpárkányokon pihenve rajzolt.

Tizenhárom évesen édesanyja a Művészeti Akadémia művészeti iskolájába adta, ahol 1977-ben belépett a szoborosztályba, mivel a felvételin úgy vélték teljesen hiányzik a színérzéke. Valamilyen szempontból elégedett volt ezzel, mert az összes festett kép, amit mutattak neki, rettenetesen unalmasnak tűnt, és Georgit nagyon érdekelte a forma.

Hat évet töltött egy épület hatalmas műtermében, amelyet Nagy Katalin idejében, a 18. század végén emeltek. A komor, keskeny, hatalmas, hideg, koszos műtermekben, mindent a múlt korok rég halott mestereinek szellemei laktak, akiknek befolyása sokkal valóságosabb volt, mint a szocialista realizmus és a marxista-leninizmus jelentéktelen apologétái. esztétika. Az Akadémia a templom és a művészetek börtönének szilárd ötvözete volt.

Az Akadémián eltöltött évek voltak élete legjobb évei. Georgy szinte minden barátja és kollégája ezekből az évekből származik, értelmiségiek, tehetségesek, fiatalok – ami szabadot jelentett, leszámítva azt az egy-két besúgót, akik azokban az években egyszerűen az élet kötelező elemei voltak, és nem sokat változtattak az összképen.

Kurasovot a diploma megszerzése után behívták katonai szolgálatra, de szerencsés volt, tábornoka udvari művésznek neveze ki. 1984-ben Georgij Kurasovot leszerelték, s az elkövetkező néhány évben mindenféle kiállításon és versenyen részt vett, hogy megszerezze a Művészszövetségi tagsághoz szükséges Brownie-pontokat, mivel csak így lehetett külön stúdiót megszerezni.

Végül kapott egy apró műtermet, ami boldoggá tette, azonban az ország zűrzavarban volt. A művészek dolga meglehetősen nehéz volt, különösen, ami a szobrászatot illeti. Georgij Kurasov festeni kezdett, de hamar világossá vált, hogy képeit nem lehet elfogadható áron eladni, így családját kis pasztellfestékek gyártásával kellett élelmeznie, amelyeket Georgiy a külföldi turistáknak szánt ajándéktárgyakkal foglalkozó kis galériákban értékesített.

1991-ben a Szovjetunió összeomlott. Addigra Kurasov rengeteg festményt készített, de fogalma sem volt, mit fog velük kezdeni. A jövő sivárnak tűn, azonban 1993-ban, életében először kiállították munkáit az USA-ban. Azóta Georgij Kurasov kizárólag Észak-Amerikában állítja ki és értékesíti festményeit.

MAGÁNÉLETE

Az akadémiai években találkozott Georgy a csodálatos Zinájával, aki később szinte minden terét elfoglalta, mind az életében, mind az alkotói munkáiban. Az 50 évvel ezelőtti találkozásuk óta soha nem váltak el egymástól. Gyönyörű szerelmi történetük több mint negyed évszázada tart. Georgy-t Zina ihlette; csak Zinát festi, és halandó létezését és halhatatlan művészetét kizárólag neki szenteli.

MUNKÁSSÁGA

Élénk színek és geometriai formák találkoznak Georgij Kurasov absztrakt művészetében. A szobrászból lett festő az emberi alakok ábrázolása iránti érdeklődését a neokonstruktivizmus unortodox stílusát részesíti előnyben – ez a megközelítés az egymást metsző vonalakat és a véleménynyilvánítás szabadságát hangsúlyozza. Ez a kombináció kaleidoszkópszerű vásznakat eredményez, amelyeket kiemelkedő karakterek és szürreális háttér ural.

Kurasov mind a férfiak, mind a nők testét extrém méretekre torzítja, a csukló szélső pontjától a vállak és az arcok eltúlzásáig. Ezek a stílusválasztások nem csak az emberi alak átalakítását szolgálják, hanem arra is, hogy egyesítsék ezeket az embereket elvetemült környezetükkel. Például az egy személy karja által létrehozott síkok a háttérben ugyanabba az irányba nyúló vonalhoz vezethetnek. Kurasov ezt a folyamatot többször megismétli – több metszéspontot hozva létre a díszlet és a figurák között –, ami viszont lapított perspektívát és szürreális térérzetet eredményez.

Kurasov festményei a divat iránti érdeklődést is mutatják. Legszembetűnőbb női alakjai közül néhány elbűvölő estélyi ruhába öltözött, amely az 1920-as évek Art Deco esztétikáját idézi. Hasonlóképpen, a férfiak hivatalos öltönyökben vannak, összetéveszthetetlen vintage hangulattal. Ugyanazzal a telített színpalettával egyesítve ezek a csillogó ruhák tökéletesen illeszkednek a városi környezet álomszerűségéhez.

Georgy Kurasov művész kaleidoszkópszerű festményeket készít. Az emberi alakokat geometrikus formákra és síkokra bontva torzítja el. Ezeket az absztrakt kompozíciókat a kubista stílus és az élénk színpaletta egyesíti.

MEGÍTÉLÉSE

Georgij Kurasovot feltűnő egyéniségű művésznek tartják mind gondolati mintáiban, mind festészeti és szobrászati stílusában. Bonyolult, érzéki és matematikai precizitással kivitelezett alkotásai tökéletes fantáziavilágába repítik a nézőt.

Az amerikaiak Georgij Kurasovot orosz, az oroszok amerikai művésznek tekintik. A festők azt hiszik, hogy szobrász. A szobrászok biztosak abban, hogy festő. És ha Georgij Kurasov erre gondol, inkább tetszik neki ez a határeset. Talán ez az, ami lehetővé teszi, hogy önmaga legyen, senki máshoz nem hasonlítható.

Összeállította: Tobak Viktória