A fűszerek, és fűszernövények, a gyógynövények akár a szerelmes levelek, vagy a tüzes költészet, megerősítik az életben vetett hitünket. Erőt adnak, megvédenek a kórokozók ellen, gyógyítanak, érzékcsiklandók, szerelmi serkentő szerek, ellenmérgek, szerencsehozók, lassíthatják az öregedés folyamatát, meghosszabbíthatják az életünket. Régi írások bizonyítják, hogy az egyiptomiak, a kínaiak, a görögök, a rómaiak, a perzsák, az indiaiak már időszámításunk előtt jó pár ezer éve ismerték a növényekben lévő gyógyító erőt. Akkor még a fűszerek értéke, felért a drágakövekével, mert – ahogy mondták – különleges varázserővel bírnak.

A csillagánizst, nemcsak ételek, italok ízesítéséhez használtak, de a kínaiak a látásjavítás mindenhatójának vallották.

Ezt saját történetemmel támasztom alá önöknek. Évekkel ezelőtt egyik napról a másikra elsötétült előttem a világ, bal szememmel semmit sem láttam és a jobb szemem is veszélybe volt. Örök vakság fenyeget, mondta az orvos.  El tudják képzelni, mit érezhettem. Pánikba estem. Féltem. Ha nem láthatom a szeretteim arcát, ha nem tudok olvasni, a tűbe cérnát fűzni, és ha nem tudom majd megkülönböztetni a ruhák színét vagy fonákját, mit ér az életem, kérdeztem magamtól és meg akartam halni.

Attól kezdve a gondolataimat a félelem táplálta, eszembe jutott az átok, amit 6 éves koromban rám szórt Lencsés Eszti barátom. „Száradjon ki a szemed” kiabálta, mert nem adtam oda neki a játékomat. Éjjel, nappal ez a régi átok járt a fejembe, de az égiek megsajnáltak, és egyik éjszaka álmot küldtek rám, amiben üzenetet kaptam, „meggyógyulsz, ha magad is akarod”.

Ez az álombeli üzenet fellebbentette előttem a találkozás emlékét vak Juliska nénémmel, apám Svájcban élő nővérével, aki fiatalon elveszítette a látását, és amikor meghallotta, hogy mit kívánt nekem a barátom, megtapogatta az arcomat, és azt mondta: a te szemed mindig olyan szépen fog ragyogni, mint a csillagok. Majd eltolt magától és a táskájából kivett egy számomra addig soha nem látott, csillag formájú, illatos valamit. Szorongattam az apró, nyolcágú csillagot, amelynek az illata elvarázsolt.  Minden sugarában ott volt egy gyönyörű borostyánbarna mag, olyan barna, mint a szemem. „Ennek a csillagnak varázsereje van, úgy hívják: csillagánizs. Ha bajban vagy, elég csak rágondolnod, ez majd megvéd mindentől – tette hozzá Juliska néném és az ölébe húzott. Mesélt nekem Ánizs tündérről, aki minden rosszat jóra tud fordítani és minden átkos képes áldássá változtatni.

Mialatt otthon feküdtem az egyik cukrász barátunk küldött egy tortát.  A torta csillagánizzsal volt díszítve. Számomra a tortán lévő csillagánizs több volt, mint dekoráció, üzenet volt, hogy védve vagyok. Ánizstündér, aki a mese szerint a csillagánizsban lakik, visszaadta a hitemet a gyógyulásban. 

Gyógyulásom még nem teljes, de látok. Ezért írtam meg az Akaratunk gyógyereje könyvemet, amiben olvashatnak nemcsak a csillagánizs, de nagyon sok más gyógynövény, fűszer varázslatos erejéről.  Ma már hiszem, hogy a csillagánizs és az én találkozásom nem volt véletlen. Évek óta, házunk minden fiókjában, minden kabátom zsebében ott lapul egy-egy szárított fűszercsillag. Azt mondják, a talizmánok varázsereje valójában nem a talizmánban van, hanem bennünk, azaz a hitünkben létezik.

A csillagánizst, ezt a csodálatos fűszert Sir Thomas Cavendisnek köszönhetjük, aki a Fülöp szigetekről hozta az 1500-a évek végén Európába, ahol kezdetben lekvárok ízesítésére használták, de például a cári Oroszországban – igaz már a 17. században – tea ízesítésére is használták^.  Egészségügyi hatásaira kontinensünkön csak később jöttek rá. Azt is érdemes tudni, hogy van japán csillagánizs is, azt azonban tilos fogyasztani, mert mérgező.

Bár a gasztronómiában mai napig használják, elsősorban sütemények, gyümölcslevesek, teák ízesítésére, továbbá likőrök és abszint készítéséhez, napjainkban inkább gyógyító hatásaira összpontosítunk.

A kínai csillagánizst a hagyományos kínai, vietnami és indiai gyógyászatban, valamint a mindennapi gasztronómiában már évezredek óta fontos gyógynövényként és fűszerként tartják számon.  Mint mondják, ez a fűszer erősíti a szervezet ellenálló képességét, az influenza és a köhögés egyik legjobb ellensége, növeli az étvágyat, elősegíti az emésztést, csökkenti a reumatikus fájdalmakat, segíti a vérkeringést, aminek egyenes következménye, hogy több táplálék jut a szembe és jobb lesz a látásunk.

A kínai csillagánizsnak a fent már leírtak mellett további jótékony hatása, hogy A-, B-,C-vitamint, tartalmaz, ami immunerősítő,valamint stresszoldó. Az is bebizonyosodott, hogy a felső-légúti fertőzések, influenza, megfázás leküzdésének hatékony eszköze a belőle készült tea, éppúgy, mint a hasfájás, hasgörcs, puffadás, székrekedés esetén is védelmet nyújthat, ha megfelelő mennyiségben fogyasztjuk.

Külsőleg is alkalmazhatjuk, ha illóolajat készítünk belőle és azzal masszírozzuk be az érintett területet, hátfájás, derékfájás vagy izomfájdalom esetében.

TIPP: CSILLAGÁNIZS TEA

Hozzávalók:

1 teáskanál fekete teakeverék

2 dl víz

1 darab csillagánizs

méz

Elkészítés:

Forraljuk fel a vizet, majd hagyjuk visszahűlni kb,80 fok-ra. Adjuk hozzá a teafüvet és összetörve a csillagánizst. Hagyjuk állni legalább 10 percig. Amikor fogyasztható hőmérsékletűre hűlt, akkor adjuk hozzá a mézet.

Javaslat:

Igyunk naponta 1 csészével, betegség esetén 3 csészével. Ennél több nem ajánlott.

Szöveg: Eszterhai Katalin, fotó: Lajtai György