2022. December 05. | Vilma
Előző

Nő létére… – Kasztíliai Izabella...

Következő

Nő létére….– Sammuramat, a harcos...

Nő létére… – Zenobia, Palmyra királynője

Zenobia, teljes nevén Septimia Zenobia, arámi nyelven Znwbyā Bat Zabbai a mai Szíriában található Palmyra római kolónia királynője 267/68 és 272 között. A 240-241 körül született asszony származását legendák övezik, még olyan vélemények is voltak, hogy ő és Kleopátra egy és ugyanaz a személy, de Sába királynőjével is kapcsolatba hozták, azonban ezekre semmiféle bizonyíték nincs.

 

Palmyra

Palmyra – az ókori Szíria egyik fontos városa volt, mely egy oázisban, Damaszkusztól 215 km-re, északkeletre, és az Eufrátesztől 120 km-re, délnyugatra helyezkedik el – Kr. u. első században a Római Birodalom alá került. A város a kereskedelmi karavánok révén gazdagodott meg, lett regionális központ. A palmyraiak kereskedőként váltak híressé, akik a Selyemút mentén telepeket hoztak létre, és az egész Római Birodalomban tevékenykedtek. A város lakói helyi szemita, mezopotámiai és arab istenségeket imádtak. Hatalmának csúcspontját a 260-as években érte el, amikor Odaenathus palmyrai király legyőzte I. Shapur perzsa császárt. A királyt Zenobia királynő követte, aki fellázadt Róma ellen, és megalapította a Palmyrai Birodalmat.

 

Zenobia életútját attól kezdve követhetjük, hogy férjhez ment a város uralkodójához, Odaenathoszhoz.  Az asszony állítólag csodálatos szépség volt, a történetíró Trebellius Pollio szerint „Arcbőre sötét volt, fekete szemében nagy akaraterő villogott, szelleme csodálatos, szépsége leírhatatlan volt. Fogai annyira fehéren csillogtak, hogy sokan úgy gondolták, nem is fogak, hanem gyöngyök. Hangja tisztán csengett és férfiasan.”

 

267-ben, amikor Zenobia a húszas évei végén járt, férjét, Odaenathust és legidősebb fiát meggyilkolták. Egyes modern kutatások szerint Zenobia politikai ambíciói és a férje Róma-barát politikájával szembeni ellenállása miatt részt vett a merényletben, ennek azonban ellentmond, hogy az asszony a trónon töltött első éveiben folytatta Odaenathus politikáját. Férje halálát követően 10 éves fiúk, Vaballathus azonnal átvette apja királyi címeit – a legkorábbi ismert feliratok a királyok királyaként jegyzik őt –, de valójában az anyja tartotta kezében a hatalmat, a fiú egész uralkodása alatt az anya árnyékában maradt és soha nem gyakorolta a hatalmat.

 

A hódítások

A Kr. u. első évszázadokban Palmyra Róma alá rendelt város volt, Szíria-Fönícia tartomány része. Zenobia korai uralkodása alatt a Perzsiával határos területek védelmére és a Hauranban élő Tanukhidák megbékítésére összpontosított, számos települést megerősített az Eufrátesz mentén, majd elkezdte Szíria és Arabia Petraea megszállását. Elsőként az utóbbi tartomány fővárosát, Bostrát foglalta el. A fővezér, Zabdas katonái a várost kifosztották, Zeus Hammon templomát lerombolták. Ezt követően Zabdas délre vonult a Jordán völgye mentén és megtámadta Petrát, majd leigázta Arábiát és Judeát. A palmyrai király a római helytartó és hadvezér címeket vette fel, ezzel hatalmát hivatott legitimálni.

 

Zanobia nem csak szép, de igen ambiciózus asszony volt, ennek egyik bizonyítéka Egyiptom bekebelezése és a kisázsiai hadjáratok, amelyek a kutatások szerint 270 nyarára tehetőek. Zabdas 70.000 katonával vonult be Egyiptomba, legyőzve egy 50.000 fős római sereget, azonban az egyiptomi prefektus, Tenagino Probus október elején visszatért és kiűzte a palmyrenusokat, azonban Alexandria rövid időn belül ismét Zabdas kezére került. 271 tavaszon a palmyrenusok elfoglalták Galatát, Ancyrát.

 

Nyílt lázadás és fogságba esés

Egy Pálmirában talált, 271 augusztusára datált felirat Zenobiát eusebesnek (a jámbor) nevezte, amely a római császárnők által használt cím. Ez már a királynő császári cím felé tett lépésének tekinthető, amely egyben bitorlást jelzett: Aureliánustól való függetlenséget és nyílt lázadást. Végül Palmyra hivatalosan is szakított Rómával, ezt a 272 áprilisában nyomott pénzérmék bizonyítják, amelyeken már Vaballathus és Zenobia neve szerepelt. Azonban az asszony uralma nem sokáig tartott, mert Aurelianus csapata betört Szíriába, a palmyrenusok szívébe, majd 272 májusában elérte Egyiptomot; június elejére a rómaiak elfoglalták Alexandriát, majd június harmadik hetére Egyiptom többi részét is.

 

272 májusában Aurelianus az immaei csatában legyőzte a palmyrai sereget. Zenobia – aki a csata alatt Antiochiában várakozott – seregével együtt Emesébe vonult vissza. Az Emese síkságon legyőzött Zenobia haditanácsának véleményére hagyatkozva a fővárosába indult, hátrahagyva kincstárát. Palmürában a királynő ostromra készült, de mivel a helyzet egyre rosszabbodott az uralkodónő Perzsiába indult, hogy segítséget kérjen Palmyra egykori ellenségétől Zosimustól, azonban még mielőtt az átkelhetett volna az Eufrátesz folyón Aurelianus katonái elfogták, legtöbb katonáját kivégezték, de őt és fiát a római hadvezér megkímélte, hogy a tervezett diadalmenetében felvonultassa.

 

Ettől kezdve bizonytalan, hogy mi történt ezzel a példátlan tetteket végrehajtó asszonnyalAz ókori történetírók egymásnak ellentmondó beszámolókat hagytak hátra. Nem tudni, hogy meghalt-e Rómába tartva, vagy végigvonult láncra verve a dromedáron, majd ezt követően lefejezték. Néhány történetíró szerint megkímélték az életét, sőt Aurelianus Tibur városában – Hadrianus villája közelében – egy házat adott Zenobiának, ahol a gyermekeivel élt. Zonaras azt írta, hogy Zenobia egy nemeshez ment feleségül, Syncellus pedig azt, hogy egy római szenátorhoz.  A villa, amelyben állítólag lakott, turistalátványosság lett Rómában

 

Az uralkodás

Zenobia olyan városból származott, amely számos kultuszt befogadott, így birodalmában sikeresen szólította meg a különböző etnikai, kulturális és politikai csoportokat.  A királynő egy szír uralkodó, egy hellenisztikus királynő és egy római császárnő képét vetítette magáról. Nagy hangsúly fektetett a tudásra, a kultúrára, számos értelmiséginek adott otthont udvarában.

A másodiktól a negyedik századig a szíriai értelmiségiek azzal érveltek, hogy a görög kultúra nem Görögországban fejlődött ki, hanem a Közel-Keletről adaptálták. A görög író, filozófus Iamblichosz szerint a nagy görög filozófusok újra felhasználták a közel-keleti és egyiptomi eszméket. A palmyrai udvarban valószínűleg ez a gondolkodási iskola dominált.

 

Hatása az utókorra

Palmüra királynője mindössze öt évig, 267-től 272-ig volt hatalmon, élete és uralkodása mégis komoly hatással volt, nem csak saját korára, de az utókorra is. Zenobia értékelése nehéz; bátor nő volt, aki katonai hatalmat és szellemi udvart egyaránt képes volt megteremteni, s akit a történész Watson szerint nem szabad totális hatalomgyakorlónak, sem egy ügyért harcoló önzetlen hősnek tekinteni. David Graf történész szerint „komolyan vette a fiáért vállalt címeket és felelősséget, és hogy programja nem csak ambiciózusabb, de sokkal ökumenikusabb és fantáziadúsabb volt, mint férje, Odenathusé.”

 

Állítólag Nagy Katalin, egy másik karizmatikus asszony, oly nagyra tartotta, hogy előszeretettel hasonlította magát Zenobiához.  Az 1930-a évek arab nyelvű női magazinolvasói számára erős, nacionalista női vezetőként vált ikonná, de a legmaradandóbb öröksége Szíriában maradt fenn, ahol nemzeti szimbólum ez a lázadó, szabályokat megszegő, kimagasló tehetségű asszony.

 

Összeállította: Tobak Viktória

 

Előző

Nő létére… – Kasztíliai Izabella...

Következő

Nő létére….– Sammuramat, a harcos...

Kövess minket!