2024. Október 13. | Kálmán, Ede
Előző

„Ég és fold között itt áll a padl...

Következő

Al Capone titkos kódrendszere...

Küzdelem a Nagy-korallzátony megmentéséért

Egy nemzetközi tudósokból álló csapat formabontó eszközökkel dolgozik azon, hogy megmentse a Nagy-korallzátonyt – a Föld leggazdagabb fajú életközösségét, amely több mint 2.000 km hosszan terül el, összesen 34,4 millió hektáron.

 

Mérete még az űrből is látszódik, de fontossága még ennél is kiemelkedőbb: a korallzátonyoktól a tengeri élőlények 50%-a függ, és ezek az élőlények állítják elő bolygónk oxigénállományának felét. Az elmúlt két évtized során a zátony fele elpusztult, de a tettre kész tudósok talán még megmenthetik az ott élő több mint 9.000 fajt a végzettől. Munkájukat rögzítette egy dokumentumfilm, amelynek  A Nagy-korallzátony világa címet adták.

 

Szigetemelés a zöld teknősökért

A zöld teknősök populációja az utóbbi időben vált veszélyeztetetté: a globális felmelegedés következtében utódaik az elmúlt két évtizedben teljesen „elnőiesedtek”, azaz több mint 99%-uk nőstényként jött világra, amely nagyban megnehezíti a reprodukciót. Emellett a Nagy-korallzátony zöld teknősei azért is veszélybe kerültek, mert az egyik frekventált fészekrakó helyük, a Raine-sziget elkezdett süllyedni. Ennek megmentéséért a neves ausztrál tengerbiológus, Richard Fitzpatrick által vezetett csapat mesterségesen, a partvonal feltöltésével és kiszélesítésével próbalja kiemelni a szigetet a tengerből. Ha sikerrel járnak, az egész világ számára követendő példát állítanak.

 

Gyilkos robotok a korallpusztító tengericsillag ellen

Több mint egymilliárd ember élelmezése függ a zátonyoktól, amelyek nélkül a világ tengeri és partmenti élővilágának felét kihalás fenyegetné. A problémát részben itt is a globális felmelegedés jelenti, ám egy ragadozófaj is felel a korallállomány jelentős megcsappanásáért. A töviskoronás tengericsillag egy hatalmas húsevő állat, amely korallal táplálkozik. Korábban megpróbálták már megtizedelni az állományt, ám ez az élőlény regenerálódásra képes – olyannyira, hogy egy kis megmaradt darabból egy egészen új tengeri csillag nőhet. Így lett végül több belőlük. Állományuk jelenleg többmilliósra tehető, és minden egyes példány napi egy lábnyi korall elpusztítására képes. Egy új technológiai találmány talán véget vethet rombolásuknak: a RangerBot egy vízalatti drón, amely 99%-os biztonsággal azonosítja be a töviskoronás tengericsillagot, amit aztán egy robotkar a végén lévő tűvel, egy csak neki kifejlesztett halálos méreggel injekcióz be.

 

A dokumentumfilm szemlélteti Richard Fitzpatrick csapatának munkáját, így azokat a hipermodern technológiákat is, amelyek talán megmenthetik a világ egyik legfontosabb élőhelyét és a világörökség részét.

 

Utánajártunk:

A Nagy-korallzátony világa című dokumentumfilmet megnézhetik 2023. január 8-án

17:30-tól a Viasat Nature természetcsatornára.

 

Előző

„Ég és fold között itt áll a padl...

Következő

Al Capone titkos kódrendszere...

Kövess minket!