2022. Május 22. | Júlia, Rita
Előző

Kék Gyémánt ...

Következő

Nő létére… – Kasztíliai Izabella...

Egy reneszánsz nő – Jakab Edit

Jakab Edit

Sokat halljuk, hogy valaki sokrétű, de elképesztő élmény valójában ilyen emberre akadni. Jakab Edit a szó szoros értelmében reneszánsz nő, olyasvalaki, akire régen azt mondták, hogy az istenek kegyeltje, aki többféle tehetséggel van megáldva. A debreceni születésű filmrendező világpolgár, aki a nyelvek mellett a zene és a film nyelvén is irigylésre méltóan alkot. Egy kivételesen kreatív ember, akinek energiái végtelenek.

 

Jakab Edit Debrecenben született, első diplomáját az akkori Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma Debreceni Egyetem) magyar-orosz-finnugor nyelv és irodalom szakán kapta. A nyelvek iránti szeretete és veleszületett érzéke azóta is megmaradt. Gyerekkora egy részét Finnországban töltötte, majd az egyetem alatt fél évet Moszkvában, egy évet pedig Berlinben tanult, majd következtek az amerikai évek, mivel második diplomáját az Indiana Egyetemen szerezte, a Ph.D.-ját pedig – egy pár év New York-i kitérő után – a Princeton Egyetemen elméleti és szláv nyelvészetből. Két évig a Harvardon és az MIT-n volt vendégkutató, az utóbbin volt szerencséje Noam Chomsky-nál tanulni.

 

A világhírű amerikai nyelvész amellett, hogy a generatív nyelvtan elméletének megalkotója, egy személyben filozófus, politikai aktivista, előadó, így nem csoda, hogy a nyelvek szerelmesének gyermekkori álma volt találkozni a professzorral, tíz éves kora óta, amikor a nyelvész apja könyvtárában meglátta a Chomsky egyik könyvét. Edit posztgraduális kutatását már Kanadában végezte, a montreali UQÀM-on, miközben nyelvészetet és oroszt tanított a szintén montreali Concordia Egyetemen.

 

Mielőtt azt hinnénk, hogy elfeledte hazánkat, ki kell emelni, hogy az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa és a Balassi Intézet kiküldetésében a pozsonyi Comenius Egyetem magyar vendégtanára is volt. Mindemellett újságírói vénája is kiütközött, rendszeresen tudósít a magyar sajtónak a kanadai kulturális eseményekről, főleg két nagy szerelméről, a filmről és jazzről. A jazz mindig jelen van életében, a hangszerek és a zene szeretete már gyerekkorától kísérte. Zongorista pályafutását egy kosárlabdázás közben szerzett ujjtörés szakította meg, Montreálban azonban újra elkezdett zongorázni, és néhány évig egy kisebb jazz zenekar billentyűse volt.

 

Edit ma már 10 nyelven beszél, tolmácsol, maga is ír, hol verset, hol prózát, hol forgatókönyvet, fordít franciaországi és québec-i (a kanadai Québec tartomány lakosságának 80 %-a francia anyanyelvű – a szerk.) kortárs szépirodalmat franciáról magyarra, valamint magyar írásokat angolra, több nyelven feliratot készít filmekhez; a 11. nyelvet, a film nyelvét azonban élete végéig fogja tanulni – mondja szerényen.

 

Edit hat rövidfilm rendezője – mindegyik filmje szerepelt nagy presztízsű filmfesztiválokon –, a hetediken, egy kísérleti filmen most végzi az utolsó simításokat. Edit a társadalmi kitaszítottság, a kisemberek szónoka, aki a kisebbségek mellett teszi le voksát. A nők, a menekültek, az LMBTQI közösség tagjai mind megjelennek munkáiban. Az In Trans című transznőről készült dokumentumfilmje a konzervatív Nyugat-Virginiában elnyerte a Közönségdíjat. Művészetében – úgy ahogy az életében is –, az iróniának, különösképp az öniróniának nagy szerep jut, nem véletlen esett egy Örkény egypercesre a választása a legelső kisfilmjéhez, amelyben saját maga játssza az egyik főszerepet. Vagy az „In Praise of Angela” című ötödik, szatirikus rövidfilmje, óda az amerikai Midwest-hez – így jellemzi a rendezőnő, egy villanyszerelőből lett zenész története, amelyben a Walmart üzlethálózat is az egyik célpontja Aki Kaurismäki stílusú ironizálásának.

 

Vizsgafilme az Ohio Egyetem Film szakán az Uncle Zsiga Bordán Lili és Gyabronka József főszereplésével készült, az ihletet pedig Csáth Géza Szókratész című elbeszélése adta, ami egy apa-lánya kapcsolatról szól. A film egyedülálló többek között abban is, hogy a rendező a forgatást teljes női stábbal forgatta, a női egyenjogúság jegyében, ami egy tudatos elhatározás volt, mert – Edit szerint – még mindig nehéz a nők helyzete a filmiparban. Az utómunka egyik legfontosabb feladatát, a vágást is nő végezte, mégpedig Ruszev Szilvia.

 

Az Uncle Zsiga etűd a megbocsátás lehetőségéről, egy olyan film, amivel mindenki azonosulni tud – talán ebben rejlik sikerének a titka –, és amiből mindenki azt a tanulságot vonhatja le, amit szeretne, ami megérinti, ami számára a legfontosabb. A rendező a nézőkre bízza a film értelmezését, nem vezeti őket kézen fogva, csupán filmtechnikákkal és a hősei gesztusaival sejteti a szándékát.

 

A film eddig 40 nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjában szerepelt, és 9 díjat nyert. A filmet íróként, rendezőként és producerként is jegyző Jakab Editnek az Uncle Zsiga a hatodik kisfilmje, s egyben az ötödik diplomamunkája is, amivel az Ohio Egyetemen szerezte meg mesterfokozatát filmrendezésből.

 

Edit jelenleg az első nagyjátékfilmjének a forgatókönyvét fejleszti, amely a magyar romák menedékjogi kálváriáját mutatja be egy tolmácsnő szemszögéből, aki nem más, mint ő. Ahogy összejön rá a 2 millió dollár, már kezdi is a film forgatását New York-ban.  

Lukács Nikolett

Előző

Kék Gyémánt ...

Következő

Nő létére… – Kasztíliai Izabella...

Kövess minket!