2024. November 03. | Győző
Előző

Tomasz Piars – Post Matter Poetry...

Következő

Lelkem tükre - Lajtai György fotókiá...

Tóra néző

Mindannyiunkban élénken él egy kép a Balatonról. Azaz csupán maga a Balaton egy, a kép ezerféle vagy még annál is több. Megfoghatatlan, leírhatatlan, s akinek a szíve mélyére akár egyetlen cseppje is beszűrődik, az nemigen akar többé távol kerülni a partjától. Varázserővel bíró, napban fürdőző tündér, máskor meg haragos, tajtékzó óriás. Se nem kék, se nem zöld, mégis mindkettő, vagy éppen arany, olykor ezüst, attól függően, hogy napot vagy holdat táncoltat a hátán.

 

Matracot úsztat, de hattyút is, fáradt csónakot ringat susogó nádasában, titkokat hallgat s felejt el nyári naplementék padjain. Bazaltos lankák, szőlőtőkékkel befont domboldalak, árnyat adó tóparti fák néznek benne tükörbe. Hófehér vitorlások és fémesen percegő kerékpárok suhanásától szédül naphosszat, mégsem fárad örök áramlásában.

 

A FlowBalaton festőművészei színekbe, látomásokba sűrítve osztják meg a tihanyi Rege Galéria 2024. márciusi kiállításának keretein belül mindazt, amit számukra a Balaton jelent. A kiállítás címe, “Tóra néző” magába foglalja a festőt, a szemlélődőt, a képekben gyönyörködő műkedvelőt, a tárlat színhelyét, s ezen túlmenően minden olyan perspektívát és helyet, melynek fókuszában szeretett tavunk, a Balaton áll.

 

Kiállító festőművészek: Guba Anita /Anahita/ Nádas József, Németh Ida, Oravetz Dániel, Péter Beatrix

 

FlowBalaton

Azt gondolom, hogy a képzőművészeti alkotások megítélése alapjában a befogadó közegtől függ – és itt nem arról van szó, hogy tetszik, vagy nem tetszik, hanem, hogy elismerem a tehetséget, de nem akasztom ki a falra, vagy kiakasztom a falra, de egyáltalán nem érdekel, hogy mi a kép üzenete. A befogadó közeg nyilván változó, s ebből a szempontból a Balaton speciális hely, mivel itt élők, idelátogatók és betelepültek egészen fura elegyét hordozza, akik sokszor hajlamosak a maguk szája íze szerint kisajátítani ezt a gyönyörű vidéket.

 

Meglátásom szerint a Balatonon mára láthatatlan szigetek képződtek, ahol különböző érdekcsoportok tűzték ki a honfoglaló lobogójukat – borászok, vendéglősök, szállodások, az állami szervek, önkormányzatok, turisztikai attrakciók –, mondván, nálunk van a tó esszenciája, gyertek csak gyertek, kóstoljátok meg, ez az igazi, a kivételes. Azt kell mondanom, hogy elszomorító ez az elitista rövidlátás, lényegében nagyon keveseknek jut eszébe, hogy valóban, őszintén együttműködjenek egymással. Az eredmény: egy tetszetős  szezonális profit. A díszletek közül egyedül az ember – nem a bakancslistás látogató, mert az van bőven –, a szemlélődő ember hiányzik.

 

Azt gondolom, a FlowBalaton egész kezdeményezése, és az itt látható épek elég nagy esélyt jelentenek arra, hogy a különböző érdekszigetek között hidat képezzenek, ahol a jól ismert és végzetesen szeretett tájban végre mindannyian felfedezhetjük és láthatjuk önmagunkat. Kívánom Nektek/Önöknek és persze magunknak is, hogy ez a flow mind teljesebb, mind szabadabb és persze mind tartósabb legyen.”– Tóth Gábor Ákos

 

Helyszín és időpont: Rege Cukrászda, Tihany, megtekinthető: 2024.március 31.

Előző

Tomasz Piars – Post Matter Poetry...

Következő

Lelkem tükre - Lajtai György fotókiá...

Kövess minket!