Megérkezett az első hazai dinnye a zöldségesekhez, ezzel elindult a szezon itthon is. A következő hetekben egyre nagyobb választékban jelennek meg a különféle dinnyefajták, amelyek nemcsak finomak, de az egészségedre is jó hatással vannak. Lacházi Pál, a Syngenta dinnyeszakértője tíz érdekességet állított össze a dinnyékről.

- Sokan úgy gondolják, hogy a görögdinnye Görögországhoz kapcsolódik. Pedig onnét kapta a nevét, hogy kerek termései vannak, azaz görgethető, görög. A görögdinnye valójában Afrika déli részéről származik, valószínűleg a Kalahári-sivatag környékéről. A legkorábbi görögdinnyeszüret – amiről tudunk – nagyjából 5000 évvel ezelőtt, Egyiptomban történt.

- A görögdinnye nem gyümölcs, hanem zöldség, pontosabban gyümölcspótló zöldségféle. A görögdinnye a tökfélék családjába tartozik, ahova az uborka, sütőtök, cukkini és a sárgadinnye is.

- Húsának jelentős része víz. De, ez a víz sokkal értékesebb, mint a csapvíz vagy az ásványvíz, ugyanis biológiailag könnyen felvehető formában tartalmaz ásványi anyagokat és vitaminokat, valamint a nyári kánikulában jobban frissít, mint a bármilyen folyadék.

- 100 gramm görögdinnye energiatartalma átlagosan 30 kcal, azaz ha éppen diétázol, akkor sem kell aggódnod miatta.

- A dinnye vitamin- és ásványi anyag tartalma is jelentős, ezért rendkívül egészséges. Kalóriatartalma alacsony, viszont a cukortartalma magas.

- Brix-fok vagy cukorfok a cukortartalom mértékegysége. A legtöbb görögdinnyefajta 9-es és 10-es között mozog a skálán. A nagyon édes görögdinnyék – mint a Mirto vagy a Rubin – elérhetik a 11-12-es fokozatot is.

- Magyarországon korábban a kerek és az utóbbi években újra a hosszúkásabb típus a legnépszerűbb, és divatba jöttek a magszegény dinnyék, amelyek a nemesítése tradicionális nemesítési eljárásokkal történik. Sokan természetesnek veszik, de a banán is magszegény, mégsem ódzkodunk a fogyasztásától. A magszegény görögdinnye húsa édesen roppanó és nem kásásodik olyan gyorsan, mint a magvas testvére.

- Ma már gyakorlatilag egész évben vehetünk görögdinnyét, de magyar görögdinnyét csak június közepétől szeptember végéig találhatunk. Megéri megvárni a magyar szezont, mert hazai kertészek termelik, magas szakértelemmel, betartva a növényegészségügyi szabályokat, ami a külföldi dinnyénél kérdéses.

- Nem ugyanolyan a külföldi görögdinnye, mint a magyar? Nem, mert a külföldi görögdinnye minősége, frissessége és íze rosszabb! A szállításból eredően nő a környezetszennyezés és a karbonlábnyomunk is, amelyek negatív irányba befolyásolják a klímaváltozást.

- Régen meglékelték a dinnyét, így meg lehetett kóstolni vásárlás előtt, azonban mára ez a szokás a különböző szabályozások miatt nem volt fenntartható. Manapság a színe, fényessége, épsége és hangja alapján próbáljuk a legjobbat választani. Érdemes a fényes, ép, sötétzöld héjszínű, sötétsárga aljú dinnyét választani.

Plusz egy tipp!

Ha igazán zamatos, édes, lédús dinnyét szeretne, akkor a Mirto fajtát keresse a zöldségeseknél. Ez a dinnyefajta tökéletesen gömbölyű formájú, sötétzöld, friss termései mélypiros húsúak. Új kedvence lesz, ebben biztosak vagyunk!