2024. Június 19. | Gyárfás
Előző

Álom luxuskivitelben...

Következő

Banksy világa – az utca egy vászon...

In memoriam Vera Molnar: Dürer Cezanne, Klee és a számítógép

A magyar származású, de 1948 óta Párizsban élő művésznőt a számítógépes, illetve az ún.  generatív művészet úttörőjeként tartják számon: műveit a világ vezető múzeumaiban, a párizsi Centre Pompidou-ban, a new york-i MoMA-ban és a  londoni Tate Modernben őrzik.

 

A budapesti Szépművészeti Múzeum volt az első nagy múzeum, amely Molnar munkáit megszerezte, és negyven év alatt több jelentős műve is bekerült a múzeum gyűjteményébe. A párizsi évtizedeik során Szöllősi-Nagy András és Nemes Judith szoros barátságba került Vera Molnárral: nem csoda, hogy gyűjteményük gerincét csaknem száz darabos Vera Molnár-kollekciójuk alkotja.  Ennek anyagából rendezték a művészt köszöntő első időszaki kiállítást, amely a számítógépes művészet általános kérdéseire fókuszált.

 

Vera Molnar három héttel a századik születésnapja előtt hunyt el. A most nyíló újabb kiállítással a gyűjtők immár barátjuk emléke előtt is tisztelegenek. In memoriam Vera Molnar: Dürer Cezanne, Klee és a számítógép című emlékkiállítás középpontjában Vera Molnar olyan munkái állnak, amelyek a maga által saját „háziszentjeinek" nevezett három híres európai képzőművész munkásságára referálnak. A Szöllősy-Nagy-Nemes Gyűjtemény saját anyagát a budapesti Szépművészeti Múzeumtól, a Budapesti Történeti Múzeum Fővárosi Képtárától és több magángyűjtőtől kölcsönzött munkákkal egészítettük ki. 

 

Dürer, Cezanne és Klee a szokványos értelemben nem „hatottak” Vera Molnar művészetére. Bár egy-egy motívum, részletforma vagy képidézet vissza-visszatér a többnyire számítógép segítségével készült munkáin, a kapcsolat áttételesebb: a művésznő Dürerrel a spekulatív, kombinatorikus észjárásban, Cezanne-nal a formavariációk szinte monomániás követésében, Klee-vel a képgenerálás folyamatainak kitartó kutatásában és a képmező zárt játéktérként való felfogásában osztozott. Bár Vera Molnártól távol állt az „idézés” vagy egyes mintaképek parafrazeálásának gondolata, életművén végighúzódik a számára fontos nagy mesterek gyakran évekig variált és visszatérő hommage-ainak sora.

 

DÜRER, a pictor doctus

Molnár számítógépes művészetének eredete Dürer 1514-es Melacolia I. című metszetéhez, pontosabban a 4x4-es bűvös négyzet vizuális képéhez nyúlik vissza. Dürer metszete a melankolikus alkatú tudós művész allegorikus önarcképe. Molnar eljátszik a rejtélyes négyzet számainak szigorú algoritmusokat követő grafikus összekötésével: a vonalak rendezett játéka azonban véletlenszerűen eredményez esztétikailag is sikerült alakzatokat. Ez volt az a pont, amelyből kiindulva később kifejezetten a számítógépes művészet felé fordult.

 

CEZANNE: monománia és variabilitás

Molnár művészi alkatára jellemző volt kitartó érdeklődése egy matematikai függvény, az ún. Gauss-eloszlás formája, a híres haranggörbe iránt. Variációk százait készítette róla, amikor egy dél-franciaországi kirándulás alkalmával véletlenül felfedezte a görbét az Aix-en-Provence melletti híres hegy, a Montagne Sainte-Victoire-t körvonalaiban. Ez a hely volt a környéken élő zseniális francia festő, Paul Cezanne egyik leggyakrabban ismételt/varált motívuma. Molnár ugyanolyan mániákusan ismételgette a motívumot, mint Cezanne – mindkettőjüket elsősorban a képalkotás azon eszközeinek sokrétű lehetőségei érdekelték, amelyek révén a művészet láthatóvá teheti a dolgokat. A művésznő több száz - részben kézzel, részben számítógéppel generált - variációiból gazdag válogatás kerül bemutatásra.

 

KLEE: Képi gondolkodás

A három művész közül Paul Klee képi gondolkodásmódja áll a legközelebb Vera Molnáréhoz. Egyrészt a képet mindketten olyan zárt játéktérnek tekintik, amelyet véges számú elem kombinatorikus viszonylatai töltenek ki, s amelynek esztétikai értékéről e belső kapcsolatrendszer szervezettsége és komplexitása dönt; másrészt különös hangsúlyt helyeznek a képek készülésének nyitott és dinamikus folyamatára és örömüket lelik abban, hogy szabályokat alkossanak készülő képeik számára, majd megszegjék azokat.

 

Helyszín és időpont: MOMŰ / Szöllősi-Nagy – Nemes Gyűjtemény, Balatonfüred, megtekinthető: 2024. október 31.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előző

Álom luxuskivitelben...

Következő

Banksy világa – az utca egy vászon...

Kövess minket!