Minden korszaknak megvannak a botrányos, hírhedt, forradalmi vagy épp provokatív könyvei, melyeket a cenzúra félreállít egy időre, félve az olvasók reakciójától és adott olvasmány hatásaitól. A HVG Könyvek frissen megjelent Betiltott könyvek c. gyűjteménye végigvezet az irodalomtörténet legizgalmasabb, legmegosztóbb művein.
„Betiltották, elégették, az állami rádióban vitatkoztak róla. De mindenekelőtt elolvasták.” - írta Peter Lisca 1958-ban John Steinbeck Érik a gyümölcs c. könyvéről.
Betiltott könyvek az írás megjelenése óta léteznek. Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek tilos a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia.
1559- ben a katolikus egyház összeállított egy listát a Tiltott könyvek jegyzéke címmel. Többszáz évvel később a nácik hatalomrajutásával, 1933. május 10-én több mint 25 000 kötetnyi „németellenes” könyvet égettek el, előre vetítve az állami cenzúra és a kultúra fölötti ellenőrzés korszakát. 1989-ben, Ruholláh Khomeini, az iráni ajatollah istenkáromlónak nevezte Salman Rushdie-t, A sátáni versek (The Satanic Verses) szerzőjét, és a hívőket a kivégzésére szólította fel. E kiemelten fontos dátumok között és és már évszázadokkal korábban is megannyi csodálatos remekmű vagy épp nagy visszhangot kiváltó, megosztó olvasmány vált időszakosan tiltottá: Huxley Szép új világa, A fajok eredete, Bovaryné, Az ötös számú vágóhíd és még számtalan példát sorolhatnánk fel.
A gazdagon illusztrált Betiltott könyvek c. gyűjtemény mindenki számára kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át az irodalmi cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is.