2019. Július 22. | Magdolna
Előző

Műtárgyak közelebbről...

Következő

A Signal...

Made in Asia

A centenáriumi évébe lépett múzeum százötven éves gyűjteményének legjavát mutatja be az egy éven keresztül látogatható, Made in Asia, Százéves a Hopp Múzeum című új kiállításukban. A május végén nyíló tárlat sorra veszi a múzeumalapítást követő nagy korszakokat, az intézmény első igazgatója, Felvinczi Takács Zoltán művészettörténész nevéhez fűződő, két világháború közötti időszaktól a 2017-ben elhunyt neves sinológus, Ferenczy Mária nevéhez köthető buddhista kiállítások időszakáig.

 

Jelen kiállítás – az időszaki cserékkel együtt – több mint ötszáz műtárgyat vonultat fel a markánsabb múzeumtörténeti periódusok mentén vizsgálva a különböző korszakok, lehetőségek és gyűjteményezési szempontok alapján létrejött tárgyanyag legreprezentatívabb darabjait és tárgycsoportjait. A kiállításra szánt darabok állapotának megóvása érdekében egyes műtárgyaknál vagy csoportoknál negyedéves cseréket iktatnak be.

 

Egyúttal megidézik a múzeum történetének jellegzetes alakjait, a huszadik századi magyar (és világ)történelmi tragédiák sújtotta korszakokban a múzeum működését, gyűjteményezésének irányát jelentősen meghatározó igazgatókat, munkatársakat, közelebb hozzuk a kvalitásos és gyakran kalandos sorsú műtárgyak történetét – egyedi lehetőséget teremtve a látogatónak, hogy a huszadik század történelmét egy magyar múzeum ázsiai műtárgyainak összefüggésrendszerében gondolhassa újra.

 

Külön érdekesség, hogy a nagyközönség előtt rendszerint csak egy-egy kultúra kiemelésével, időszaki kiállításokon megmutatkozó Hopp Múzeum most a Made in Asia kiállításban minden gyűjteményét felvonultathatja (a kínai, a japán, a koreai, az indiai, a délkelet-ázsiai, a mongol, a tibeti-nepáli, a közel-keleti és a Zichy-féle régészeti gyűjteményt) – hogy így, kiemelkedőbb műtárgyainkból válogatva, „mini állandó kiállítással” kedveskedhet a látogatóknak.

 

Az idén száz esztendeje elhunyt világutazó optikus, a Fulnekről származó, magát büszkén magyarnak valló Hopp Ferenc 1919-ben a magyar államra hagyományozta 4000 darabos műgyűjteményét, valamint Andrássy úti villáját, hogy az a későbbiekben az ország első ázsiai közgyűjteményeként szolgálja az eljövendő nemzedékek épülését. A múzeum megalakulását követő években Hopp tárgyai mellé a hazai közgyűjtemények keleti tárgyai (Xántus János, gróf Zichy Jenő, gróf Vay Péter gyűjtése), továbbá jelentős műgyűjtők (Schwaiger Imre, Delmár Emil, Fettick Ottó, Ágai Béla stb.) szerzeményei is bekerültek. A gyűjtemény hozzáértő rendszerezése és osztályozása, a szakszerű muzeológiai munka és az igazgatók külföldi kapcsolatai is nagyban hozzájárultak, hogy a múzeum 30 000 darabos gyűjteményébe ma olyan ritkaságok tartoznak, mint a legutóbb a 2016-os Nágák, elefántok, madarak című kiállításunkon látható sziámi buddhista tekercsek vagy a Felvinczi Takács Zoltán által vásárolt 7. századi ülő démonfigura.

 

Made in Asia: a kiállítás

A földszinti folyosón a Hopp Múzeum kutatásait reprezentáló könyvekből készült válogatás látható. Alatta idővonalon jelennek meg az elmúlt száz év legjelentősebb kiállításai.

A lépcsőfordulóban Kisfaludi Strobl Zsigmond Hopp Ferencről készített márvány mellszobra invitálja beljebb a kiállítás megtekintésére érkező látogatókat. Ugyanitt találkozhatnak a Hopp Múzeum 1-es leltári számot viselő műtárgyával, a nevezetes strucctojással, melyet Hopp vásárolt első világ körüli útján Ádenben, valamint a gyűjteményhagyományozást tartalmazó végrendelettel.

 

Az emeletre érve, a bevezető folyosó falain öt olyan, a hazai ázsiai műgyűjtés kezdeteit jelentő személyiséggel ismerkedhetnek meg, akik mind más-más céllal utazták be a Keletet, gyűjteményeik létrejötte azonban a magyarországi ázsiai műgyűjtés fontos mérföldkövei lettek. Itt jelenik meg a kiállításban először a múzeumalapító Hopp Ferenc mellett Xántus János, gróf Zichy Jenő, gróf Vay Péter és dr. Bozóky Dezső alakja. A folyosó végén egy sziámi Buddha-fej fogadja a látogatót, amely Duka Tivadar, a Kőrösi Csoma Sándor emlékét Indiában oly lelkiismeretesen kutató, az indiai hadseregben szolgáló magyar orvos ajándékaként került előbb a Nemzeti Múzeumba, majd onnan a Hopp Múzeum gyűjteményébe.

 

Az első terem a múzeum első igazgatójának, Felvinczi Takács Zoltánnak (igazgatói periódusa: 1919–1947) gyűjteményezési szempontjait, kapcsolatrendszerének, egész igazgatói működésének vizuális lenyomatát magán viseli. Felvinczi Hoppnak is segítségére volt az akkor még kedvtelésből vásárolt tárgyak gyűjteménnyé fejlesztésében. Ebben a teremben kapnak helyet a más közgyűjteményekből átkerült nagyobb gyűjtemények (például Vay Péter japán festészeti anyaga és fametszetgyűjtése, Xántus János kínai bronztárgyai), valamint Felvinczi Takács Zoltán meghatározó jáde- és bronzvásárlásai. A teremben kiállított indiai műtárgyak (a gandhárai buddhista plasztikák, a mathurái hindu szobrok) az egykor Delhiben működő műkereskedő, Schwaiger Imre ajándékaiként kerültek a Hopp Múzeumba, míg a színpompás wayang golek bábegyüttes Zboray Ernő hagyatéka volt. A kínai, japán, indiai és délkelet-ázsiai tárgyak szédítő gazdagsága jól reprezentálja ezt a termékeny gyűjteményezési periódust.

 

A második terem a Hopp Múzeum II. világháború után kezdődő korszakának tárgyanyagával foglalkozik. Ez alatt az időszak alatt a múzeum az Iparművészeti Múzeumhoz került, s igazgatója a régész Horváth Tibor lett (igazgatói periódusa: 1948–1972). A második terem kiállítási tárgyai között megtalálhatjuk a teamester Horváth Japánban vásárolt kínai és japán tárgyain túl számos jeles gyűjtőnek (például Fettick Ottó, Montenuovo Nándor, Ágai család) az 1950-es években részben politikai, részben gazdasági nyomásra állami tulajdonba vett, illetve megvásárolt gyűjteményeinek kiváló tárgyait. A terem kiemelt részén helyeztül el a közel-keleti gyűjteménynek azokat a darabjait, melyeket a múzeum dolgozói válogattak ki a csepeli Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek udvarán beolvasztásra váró „fémhulladékból”.

 

A harmadik terem az állami ajándékozások terme. Érdemes megfigyelni, hogy a kiállításra került tárgyak révén az ajándékozó országok (Kína, Korea, Mongólia, Vietnám) milyen képet akartak kialakítani önmagukról, hogy az egyes ajándékozások mögött mennyire eltérő önreprezentációs szándék rajzolódik ki. Hogy míg a kínaiak a „forradalom korának” emberét és annak esztétikai látásmódját kívánták előtérbe helyezni, a koreaiak vagy a vietnámiak tradicionális viseletek, illetve 11–12. századi kerámiatárgyak ajándékozásával a töretlen hagyományon keresztül utaltak (vissza) önmagukra és történelmükre.

 

Külön említést érdemel, hogy szintén a harmadik teremben található annak a tekercskép-sorozatnak több darabja, melyet Miklós Pál művészettörténész, sinológus, a múzeum egykori igazgatója, a dunhuangi Ezer Buddha-barlangtemplomok kutatója ajándékozott a múzeumnak. A sorozat a dunhuangi falfestmények részleteit mutatja be.

 

A negyedik terem kialakításának középpontjában a buddhista művészet áll. A buddhista anyag gyűjtését és rendszerezését eredetileg már a múzeum első igazgatója, Felvinczi Takács Zoltán megkezdte a japán művészetteoretikus, Okakura Kakuzo „Ázsia egy és örök” gondolatához kapcsolódva, aki Ázsia közös szellemi kincsének a buddhizmust tekintette. Az évtizedeken keresztül mellőzött szakrális anyag nagyszabású feldolgozása és kiállítása az 1988-ban a múzeum élére került Ferenczy Mária sinológus igazgatása alatt indult el. A buddhizmus főbb ágainak művészetét az egykori kiállítássorozat kiemelkedő műtárgyaival mutatjuk be.

 

 

Kerti és kerítéskiállítás

Hopp Ferenc az első világ körüli utazása után, 1885-ben vásárolta meg Budapesten az Andrássy út 103. szám alatt található villaépületet, mely a Sugár út (1885-től Andrássy út) építkezéseinek első szakaszában épült. Hopp Ferencnek nemcsak közvetlen tárgyi környezete, hanem otthona és kertje is tükrözte a Kelet iránti érdeklődését. A villa kertjébe ritka növényeket telepített és keleti műtárgyakat helyezett el benne. A jávai botanikus kertben (Buitenzorg, a mai Bogor Indonéziában) tett látogatása nyomán saját otthonát Buitenzorg-laknak nevezte (a holland szó jelentése: „gond nélküli hely”). Ebben a különleges környezetben Hopp Ferenc gyakran és szívesen fogadott vendégeket, akiket rendre meg is örökített a villa kertjében készült fotográfiákon.

 

A századfordulón az egykori Knorr-villa második tulajdonosa, Hopp Ferenc ötvenéves kora után igazi globetrotterként, ötször utazta körbe a Földet. Itthon a neves „Calderoni és Tsa” optikai és tanszergyártó cég sikeres tulajdonosa, köztiszteletben álló személy volt. A „Fesztelenek köre” vezéralakjának kalandos élete, izgalmas életútja a Hopp-villa kertjében és kerítésén elevenedik meg. A villa és a kert kialakításának történetéről, valamint a kert néhai és ma is ott álló műtárgyairól szöveges táblák, archív fotók és a kert történetének egy-egy érdekes eseményét megelevenítő tárgyak mesélnek.

                                                          

A Hopp Múzeum jubileumához szorosan kapcsolódva egy hiánypótló kézikönyvet, a múzeum gyűjteményeinek történetét és a legjelentősebb műtárgyak bemutatását veheti kezébe az olvasó (a kötet angol és magyar nyelven is megvásárolható lesz). A közeljövőben megjelenik a Múzeumpedagógiai Kiskönyvtár sorozat jubileumi különkiadása is, mely Hopp Ferenc életét és munkásságát mutatja be, míg ősszel ugyancsak két nyelven adják közre a kert és az épület történetét bemutató kötetet számos archív fotóval illusztrálva.

 

Helyszín és időpont: Hopp Múzeum 2019. május 30. – 2020. június 30.

 

Előző

Műtárgyak közelebbről...

Következő

A Signal...

Kövess minket!