2021. Szeptember 17. | Zsófia
Előző

Röviden… a jegyzetekről...

Következő

Röviden… a kertmoziról...

Röviden… a másságról

Gyerekkoromban jártam olyan vándorcirkuszban, ahol egy emeletes vasketrec oldalán motoros száguldott körbe-körbe – félelmetes volt látni, ahogy fittyet hány a gravitációra, nem beszélve a szörnyűséges csörömpölő zajról.

 

A barátaimmal természetesen megfogadtuk, hogy felnőve mi is ugyanezt fogjuk művelni, elkápráztatva a közönségünket. Mai szemmel nézve persze nevetséges elképzelés volt, hiszen ha minden kölyök, aki látta a produkciót, ezt választja hivatásul, olyan túlkínálat lett volna motoros zsonglőrből, hogy vagy tönkremegy a szakma, vagy rendeletileg kellett volna behatárolni a létszámukat („A megvalósult cirkuszi motorozás bűn” állt volna a szalagcímekben).

 

S egy idő után már a gyerekek is úgy akartak volna másnak látszani, hogy távolmaradásukkal tüntetnek, amikor a vándorcirkuszosok felverik sátrukat a település határában. Mondják, persze, a természetnek nem lehet parancsolni…

Tóth Gábor Ákos       
Előző

Röviden… a jegyzetekről...

Következő

Röviden… a kertmoziról...

Kövess minket!