Divatos turistacsalogató lett manapság lombkorona ösvényt építeni: eredeti célja nyilván az volt, hogy közelebb kerüljünk a természet eddig számunkra láthatatlan szegmenséhez.
A zöld gondolkodásban élenjáró EU bőven áldoz pénzt is erre, a leleményes hazai pályázók pedig stílszerűen újabb csúcsprofit reményében látnak neki a projektnek. A végeredmény, a látogatói élmény azonban a közösségi kommentek tanúsága szerint rendre elmarad a várttól – a hálátlan kirándulók számára vélhetően nem lenne mentség a Tanú című film klasszikus mondata sem: „Kicsit sárgább, kicsit savanyú, de a mienk”.
A legfrissebb példa erre a nemrég átadott hévízi létesítmény, melyről fényképet is mellékeltem. Amint az jól látható, a lombkorona-sétánynak csúfolt valami lényegében egy 15 méteres kilátó, amihez egy fahíd vezet. A megtévesztő elnevezést persze nehéz lenne pusztán a kommunikátorok nyakába varrni, de ha már elindultunk ezen az „ösvényen”, javaslom, hogy eztán ne azt kiabáljuk, hogy meztelen a király, hanem hogy átlátszó a ruhája.
szöveg: Tóth Gábor Ákos, fotó: Lengyel Éva