2020. November 27. | Virgil
Előző

Mágusok alkonya...

Következő

Nagy Gábor – Átkelés...

Rejtett mintázatok

A Rejtett mintázatok a nagyrészt Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató tevékenységéhez köthető ún. Barabási-hálózatokat felhasználó kutatások elmúlt 25 évének bemutatása köré szerveződik.

 

A hálózati vizualizáció alakulásának-fejlődésének nyomon követésével – a Barabási kutatólabor meghatározó projektjeinek bemutatása révén – az átfogó módszer képzőművészeti alkalmazásához juthat el az érdeklődő. A csúcstechnológia felhasználásával a hálózati ábrák és struktúrák szemléletesen értelmezik azokat a rejtett kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyek egy-egy vizsgált jelenség hátterében húzódnak. A tárlat újszerű, izgalmas kísérlet arra, hogy múzeumi környezetben mutassunk be tudományos eredményeket.

A Rejtett mintázatok kiállítás sajátos létező a Ludwig Múzeum életében: kiméra, amely egyszerre őrzi magában több eltérő tudástípus módszereit és szemléletét. Tudományból és művészetből szőtt mozaik, ahol rendre felcserélődik a két médium néhány eleme, és új hajtásokat eresztenek, új mintázatokat hoznak létre.

„A tudomány és művészet mindenkori mátrixának a vizsgálata mérvadó vezérvonala intézményünknek, és az elmúlt hét évben rendezett média művészetre és kortárs művészetre vonatkozó konferenciáink és kiállításaink mind azt a célt szolgálták, hogy teret engedjünk a művészet és tudomány, azaz az interdiszciplináris jelenségeknek, és megalapozzuk ezek együttlétének a módszertanát.” – Dr. Fabényi Julia a Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója
 
Mindkét tevékenység – a vizualizáció az egyes tudományágakban, ill. a képzőművészeti alkotások létrejötte – ugyanabba az átfogó halmazba illeszkedik, a vizualitás, a vizuális kifejezés nagy tartományába. Másként mondva a megjelenítés fázisa kulcspillanat mindkét folyamat esetében, azaz a vizualizáció a közös nevező szerepét tölti be a természettudományok és a kultúra egyéb szegmenseinek viszonyában.

„A Magyar Telekomnál folyamatosan hálózatokat építünk, üzemeltetünk és meg vagyunk győződve arról, hogy hálózataink és szolgáltatásaink révén előbbre juthat társadalmunk. Ugyanakkor be kell vallanunk, hogy nem tudjuk megmondani - legfeljebb sejtjük - milyen változásokat indítanak meg társadalmi szinten ezek az összetett kapcsolódások. Ez a kérdés túlmutat rajtunk, itt már a természet- és a társadalomtudomány, a jövőkutatás és a művészetek terepén járunk. Kutatói kíváncsiságra és kreatív alkotói vízióra egyaránt szükség van ahhoz, hogy ezekről a témákról gondolkodjunk és Barabási Albert-László kiállítása segít megérteni, mit mond a tudomány és mit mond a művészet a hálózatokról és a jövőnkről." – emelte ki a kiállítás kapcsán Kutas István, a főtámogatóként megjelenő Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.

Maga a képzőművészet évtizedek óta használ összetett vizuális ábrákat, információs grafikákat, amelyek nem feltétlenül artefaktumok, gyakran inkább összefüggéseket, folyamatokat, eredetet-leszármazást, rokonsági fokot vagy másfajta kapcsolatokat igyekeznek megjeleníteni. Barabási tudományos projektjeinek képei, ábrái eddig főként olyan kontextusban jelentek meg a művészet életvilágában, ahol valamely téma, mint adott kulturális gyakorlat reprezentánsai lehettek (pl. mapping, gondolattérképek stb.). A budapesti Ludwig Múzeumban, majd azt követően a karlsruhei ZKM-ben önállóan, saját logikájuk alapján kerülnek bemutatásra a vizualizációs modellek.

A BarabásiLab kutatásaiban a dolgok és jelenségek közötti többnyire láthatatlan összefüggések keresése, az ismétlődő mintázatok felderítése áll a középpontban, amelyek összekapcsolják a természetet, a társadalmat, a nyelvet és a kultúrát. A hálózati szemlélet olyan átfogó, univerzális módszerrel kecsegtet, amelynek segítségével szinte minden összefüggés (pl. a művészeti karrierek sikeressége) természettudományos precizitással vizsgálható. A virtuális és valóságos adatszobrok, valamint a kiterjesztett valóságot használó eszközök segítségével a térbe kilépő vizualizáció a megjelenítés új lehetőségeit kínálja a kutatóknak és az érdeklődőknek.

A kiállításban helyet kap a jelenleg is folyó kutatások-feldolgozások bemutatása, mint a globális-lokális művészeti háló (Art Network) megjelenítése, amely a művészek és intézmények közötti kapcsolatokat ábrázolja, vagy éppenséggel a koronavírus-járvány hatása az emberek közötti kommunikációra.

A kiállítás tétje igazából az, hogy sikerül-e megfelelő érzékenyítéssel közelebb hozni a hálózati gondolkodás szellemiségét a művészet életvilágához, az érdeklődőkhöz. A Barabási-féle hálózati vizualizáció, mint módszer már sok tekintetben ott van a kortárs képzőművészet lehetséges eszköztárában. Lehetőség és potenciál, amellyel ostobaság lenne nem élnünk

 

Helyszín és időpont: Ludwig Múzeum, megtekinthető: 2021. január 17 - ig. (A kiállításhoz angol nyelvű katalógus jelenik meg a Hatje Kantz kiadásában.)


Előző

Mágusok alkonya...

Következő

Nagy Gábor – Átkelés...

Kövess minket!