2020. Szeptember 28. | Vencel
Előző

Adni jó – Keresztes Ildikó...

Következő

Sportladynek lenni – Böröndy Vivien ...

Sportladynek lenni – Máté Zsuzsa vízilabdázó

Máté Zsuzsa

Ezúttal sikeres női sportolókat kérdezünk sportról, személyes küzdelmekről, mindennapokról és a közelmúltban kialakult helyzetről. Ezen héten Máté Zsuzsanna az FTC magyar válogatott és Európa-bajnoki bronzérmes vízilabdázójának válaszait olvashatják.

 

A tavaszi kényszerpihenő után nehéz volt visszazökkenni a normál kerékvágásba?

 

Igazából nem is nagyon beszélhetünk visszazökkenésről, mert ugyan kezdetben otthon oldottuk meg egyénileg a szárazföldi edzéseket, de március végén a válogatottal részt vettünk egy 3 hetes edzőtáborban, ahol már teljes értékű munkát végeztünk a vízben és a konditeremben is. Természetes csináltattak Covid teszteket, és csak mi voltunk az uszodában és a mellette található szállodában. Utána visszatértünk a klubba, ahol elkezdtük az alapozást az új szezonra. Tehát, ha úgy vesszük annyiban volt kényszerpihenő, hogy nem voltak mérkőzések, ami elég fontos, hiszen ezért edzünk annyit, hogy mérkőzéseket játszhassunk.

 

Nyilván fájó pont az idei olimpia 2021-re halasztása, ön hogyan élte ezt meg? 

 

Úgy vagyok vele, hogy először szerezzük meg a kvótát és utána foglalkozzunk az olimpiával. Ez lett volna az első évem, hogy benne vagyok az olimpiai felkészülésben. Az, hogy egy évvel későbbre halasztották egy olyan dolog, amit el kell fogadni minden sportolónak, aki készül rá. Viszont az a jó, hogy utána csak három évet kell várni a következőig.

 

Okoz bármi nehézséget a hétköznapokban az élsport, és ha igen milyet? 

 

Tizenegy éves voltam mikor először levittek vízilabda edzésre, ami annyira megtetszett – és igazából azóta is tetszik –, hogy nem is nevezném a felmerülő problémákat nehézségeknek. Csak olyan dolgok, amiket meg kellett oldani. És meg is lehetet oldani! De szerencsére sok segítséget kaptam a szüleimtől, barátoktól, edzőktől, tanároktól. Biztos vagyok benne, hogy nehézségek voltak, vannak, és lesznek is az életem során, de ez így van rendben. Ha könnyű lenne, mindenki csinálná.

 

Egy sportolónak pályafutása során akadályokkal is meg kell küzdenie. Fontos kiengedni a gőzt, esetleg erre van valami személyes praktikája? 

 

Én egy vidám személyiségnek tartom magam, persze vannak néha mély pontjaim, ez néha látszódik is rajtam. Kis csend, zenehallgatás vagy hülyéskedés, szórakozás mindig segít. Ezért jó a csapatsport, mert mindig ottvagyunk egymásnak. Ha sűrű a program, szeretek kicsit elvonulni rendezni a gondolataimat, hogy a feszített tempóban véletlen se maradjon ki semmi.

 

Mit gondol a sportágában versenyző nők itthoni helyzetéről? Mennyire érződik a férfi dominancia?

 

Ez van, ez érződik. Szerintem bármilyen sportágról is lenne szó valahogy a férfi meccsek népszerűbbek. Ezzel nincs semmi baj. Női szinten azzal tudjuk felhívni magunkra a figyelmet, ha hozzuk az eredményeket. És utána jön a többi. Persze a mai világban tudjuk népszerűsíteni magunkat a Facebookon, az Instagramon, például, ha tájékoztatjuk a rajongóinkat arról, hogy mikor játszunk, vagy éppen videókat teszünk fel az edzésekről, meccsekről.

 

A sport mellett egyáltalán nem elhanyagolható a saját boldogsága, magánéletben milyen célkitűzései vannak?

 

Magánéletileg az egészségem áll az első helyen, utána jön a még fontosabb, az iskola, hogy megszerezzem a diplomát. Ha minden jól megy fél év múlva sikerül is. Továbbá az idegen nyelvek is előkelő helyen állnak a listámon. Szeretnék megtanulni spanyolul vagy olaszul. Ezek mind abszolút elérhető célok. A saját boldogságomhoz hozzátartozik, hogy a családommal el tudjak tölteni akárcsak 2-3 napot, mivel a távolság miatt és a sűrű játékszezon miatt nagyon ritkán találkozunk.

 

.
Előző

Adni jó – Keresztes Ildikó...

Következő

Sportladynek lenni – Böröndy Vivien ...

Kövess minket!