Az autókiállítások hercegnője októberre halasztotta fellépését, a borsőrlők Paganinije pedig ma több sikert hoz a Peugeot konyhájára, mint az autógyártás.
Az egész világot sújtó járvány alaposan átrendezte az autós események menetrendjét. Legfrissebb hír, hogy a koronavírust övező egyre szigorúbb intézkedések fényében a Concorso d’Eleganza Villa d’Este szervezői úgy döntöttek, hogy a vendégek és munkatársak egészségének védelme érdekében elhalasztják az esemény május 22-24. közötti hétvégére tervezett felvonását. Helyette a Concorso d’Eleganza Villa d’Este idei hétvégéjét a tervek szerint október 16-18. között rendezik meg. A szervezők folyamatosan figyelik a koronavírus terjedéséről szóló híreket és a kormányzati intézkedéseket, amelyek függvényében várhatóan már júniusban véglegesíteni tudják az esemény új időpontját.
A Concorso d’Eleganza Villa d’Este a világ egyik legnívósabb és legexkluzívabb klasszikusautó-eseménye, a szervezők célja pedig, hogy ennek minden tekintetben maximálisan megfeleljenek. Az aktuális körülmények közepette azonban lehetetlen garantálni az évente megrendezett hétvége megszokott színvonalát.
A májusi esemény korai lemondásával remélhetőleg leegyszerűsödnek a tengerentúlról érkező vendégek átszervezési teendői, hiszen számukra a logisztikai feladatok megszervezése és az utazás előkészítése minden évben sok időt vesz igénybe.
Ma kevés hétköznapibb konyhai tárgy létezik a borsőrlőnél, 150 évvel ezelőtt azonban még nem is létezett. Sorsa elválaszthatatlan a Peugeot gyártól: az utóbbi nélkül ma talán nem létezne az előbbi, és ez egy kis túlzással fordítva is igaz. A közelmúltban monumentális, 110 centiméteres szerkezetet dobott piacra a Peugeot Saveurs. Habár nem a világ legnagyobb borsőrlője – azt kanadai egyetemisták építették meg 2014-ben, hossza 498 cm, átmérője pedig 43,1 cm volt – a Peugeot ikonikus termékének, az eredetileg 1987-ben bevezetett Paris borsőrlőnek a 110 centiméteres kivitele meglehetősen robusztus és drága darab. Tömege közel 7,4 kg, belsejében pedig mintegy 15 deka (kb. 7 zacskónyi) egész bors fér el.
Egy ekkora kulináris monstrum működtetése minden bizonnyal egyszerűbb lenne, ha villanymotor forgatná az őrlőfejet, ennek ellenére a Peugeotnak két jó oka is volt arra, hogy megmaradjon a klasszikus kézi mechanizmusnál. Igazi gyűjtői darab, amit a minden egyes példányon feltüntetett sorozatszám, az őrlőhöz mellékelt eredetiségi tanúsítvány, valamint a meglehetősen borsos vételár is jelez: az óriási szerkezetért átszámolva mintegy 375 ezer ( !) forintot kell kifizetnünk.
A Peugeot-k eredetileg molnárok voltak. 1810-ben a két fivér, Jean-Pierre és Jean-Frédéric Peugeot úgy döntött, a születőben lévő nehéziparban kamatoztatják malomtechnológiai tudásukat. A családi malmot hengerművé alakították át, az acéllemezeken kívül hamarosan szoknyaabroncsokat, órarugót, fűnyírókat, valamint fűrészeket és egyéb vágóeszközöket is gyártottak (sokan nekik tulajdonítják a történelem első kompakt kézifűrészét is.) Ha az interneten keresünk információt, a legtöbb forrás a Peugeotnak tulajdonítja a világ első, kifejezetten borsszemek őrlésére szolgáló szerkezetét. A Peugeot mérnökeinek újítását az tette zseniálissá, hogy a külső és belső malomkeréken egyaránt spirálisan helyezték el a fogakat, méghozzá két méretben. A felső, ritkásabb fogak megroppantották a borsszemeket, majd sorba állították azokat a tényleges őrlést végző, alsó fogazathoz.
A Peugeot Saveurs egyébként nem az egyetlen márka, amely az autóiparon kívül képviseli a család nevét – gondoljunk csak a Peugeot Design Lab független formatervező stúdióra, vagy a Peugeot kerékpárokra és robogókra –, ám rajta kívül egy sincs, amelyben ma is többségi tulajdonrészt birtokolnának az alapítók leszármazottai.
Tóth Gábor Ákos