2021. December 03. | Ferenc
Előző

Nő létére….– Sammuramat, a harcos...

Következő

Az igazi szabadság...

Nő létére… – Hatsetpszut, a hatalmas fáraó

A különleges asszonyok sorát kezdjük Hatsepszut egyiptomi fáraónő megismerésével. Szokatlan volt, és csak keveseknek adatott meg nőként, hogy fáraóként uralkodjon. Az többször előfordult Kr. e. 3000 és 332 között, hogy egy-egy férfi mögött karizmatikus és bölcs feleségként valójában az asszony gyakorolta a hatalma. Az ókori Egyiptom 3000 éves történelmében Hatsepszut mindössze a harmadik nő volt, aki fáraó lett, és az első, aki a pozíció teljes hatalmát elnyerte.

 

Hatsepszut neve azt jelenti: Első a nemes nők között. Munkássága és élete szerencsére fennmaradt az utókor számára, többek között Ian Shaw, egyiptológus és akadémikus, korábban a Liverpooli Egyetem egyiptomi régészeti lektorának köszönhetően, aki a kutatásokról, ásatásokról számos tanulmányt és könyvet adott ki. 

 

Hatsepszut – családja

I. Thutmose fáraó igazi harcos király volt. Sikeres hadjáratokat indított Núbiába és Szíriába, kiterjesztve az egyiptomi uralom alatt álló területet. Ő és felesége, Almose frigyéből született Nefrubity és húga, Hatsepszut. Bár később, már mint fáraónőHatsepszut azt állította, hogy isteni születésű, anyja és Amun isten egyesülésének  következtében. Azt is állította, hogy I. Thutmose halála előtt őt nevezte ki utódjának. Ez utóbbi valószínűségét alátámasztja, hogy az asszony hatalmas sírhelyét díszítő domborművek egyike I. Thutmose-t ábrázolja, amint az egyiptomi istenek jelenlétében királlyá koronázza lányát. Hatsepszut apja halála után az egyiptomi trón féltestvérére II.Thutmose-ra, szállt, akihez a lány 12 éves kora körül feleségül ment. Az ókori Egyiptomban nem volt szokatlan, hogy a királyi családtagok családon belül házasodtak. Frigyükből egy lányuk született, Neferure, aki királyi feladatokat vállalt, anyja uralkodása alatt az „Amun istenfeleség” tisztséget töltötte be.

 

Hatsepszut – a régensség és fáraóvá válás

II. Thutmose halálával a trón III. Thutmose-ra szállt, aki Hatsepszut mostohafia, egyben unokaöccse volt, és trónra lépésekor gyermekként képtelen volt Egyiptomot kormányozni. Így Hatsepszutra maradt a régensi tisztség, de később átvette a fáraó teljes hatalmát, és i. e. 1473 körül Egyiptom társuralkodója lett. Az uralkodónő új királyi nevet vett fel: Ma'at-ka-re, a „harmónia és igazság szelleme”. A korabeli szobrokon és festményeken elrendelte, hogy férfi fáraóként ábrázolják, szakállal és nagy izmokkal, annak ellenére, hogy már gyermekkora óta a nyilvánosság előtt állt --, először I. Thutmose király lányaként, majd féltestvére, II. Thutmose főfeleségeként, aztán unokaöccse, III. Thutmose régenseként, végül pedig fáraóként. 

 

Mivel senkivel sem próbálta elhitetni, hogy férfi, ezért más képeken hagyományos női díszben jelent meg, sőt fennmaradt róla olyan szobor is, ahol nőies vonásai is megjelennek. Ezt egy Abüdoszban talált faszobor bizonyítja, amelynek a derekát karcsúbbnak ábrázolták, mint férfi társaiét. Bár hivatalosan is ő volt az ország első asszonya, ennek ellenére uralkodása nagy részében szakállal, a férfi király hagyományos képével ábrázolták. Ezzel a több mint 1500 évvel korábban kialakult hagyományokat követte, mindemellett az általa királyként használt neveket nyelvtanilag női tagmondatokkal képezték, így nyíltan elismerték női státuszát.

 

A hagyományos férfi monarchiában annak érdekében, hogy megerősítse hatalmát,vagyis az egyiptomi udvar és a nép egyaránt elfogadja, elhitette, hogy valójában nem Thutmose volt az apja, hanem maga Amus isten. Ennek jegyében a becsvágyó Hatsepszut megtanulta a papság nyelvét, és megértette az istenhez kapcsolódó szertartásokat, táncolt és énekelt az isten ünnepek kezdetén. 

 

Hatsepszut – az építész 

A fáraónő nevéhez olyan építési projektek fűződtek és maradtak fenn, amelyek messze felülmúlták elődeiét. Az ambiciózus asszony nem csak Egyiptomban, de a meghódított Núbiában is többek között Qasr Ibrimben, Szemnában, Faraszban és Buhenben épített műremekeket.

 

Egyiptomban számos építkezést indított el. A mai napig fennmaradt és műemlékként nagy becsben tartott karnaki templomkomplexumban obeliszkek sorát állította fel, felépítette Ma'at palotáját, egy téglalap alakú építményt, amely több kis helyiségből állt, egy nagy központi csarnokkal. A palota falait faragott és fényesen festett domborművek borították, amelyeken Hatsepszut és III. Thutmose látható. 

 

Hatsepszut építőinek talán leglenyűgözőbb építészeti teljesítménye a Deir el-Bahari templom, amelyet az ókori Egyiptom egyik építészeti csodájának tartanak. Ian Shaw szerint ősi neve djeser-djeseru, ami magyarul azt jelenti a szent helyek legszentebbike. Az épületnek három oszlopos terasza egy szentélyhez vezetett. Shaw azt írja a műemlékről, hogy „a legalsó teraszon találtak egy domborművet is, amely Hatsepszutot ellenségei felett diadalmaskodó szfinxként ábrázolja, valamint egy másikat, amely két gránit obeliszk bányászatát és szállítását írja le az asszuáni kőbányákból. Megjegyzi továbbá, hogy a középső teraszon „festett domborművek szokatlan csoportja” található, amely egy Punt földjére irányuló kereskedelmi expedíciót ábrázol.

 

Hatsepszut –  a közigazgatás irányítója

Hatsepszut erős kezű vezetőként gondot fordított arra, hogy a tisztviselők körében lojalitás és engedelmesség övezzeEzt bizonyítja a Deir el-Bahariban lévő templomába vésett felirat, mely szerint „aki hódol,  az élni fog; aki rosszat mond, káromolva őfelségét, az meghal”. 

 

Hatsepszut a kormányzat kulcspozícióiban támogatóival vette körül magát. Legfőbb intézője és hűséges társa Senenmut volt, aki megerősítette a fáraónő körüli „hiedelmeket”, és minden államügyében segítette a királynőt. Egyesek szerint Senenmut lehetett Hatsepszut szeretője is, de ezt az állítást kevés bizonyíték támasztja alá, azonban van néhány dolog, ami ezt a véleményt támogatja. Ilyen a Deir el_Bahariban fennmaradt kép, amelyen két meztelen emberalak látható közösülés közben, s az egyik alakon fáraó korona van. Az is a szerető státuszt erősíti meg, hogy az építész soha nem nősült meg, ami akkoriban szokatlan volt. Akár így, akár úgy történt, az biztos, hogy kettejük kapcsolata igen eredményes volt.

 

Hatsepszut – a külpolitikus

Az erős akaratú asszony uralkodásának másik nagy eredménye az általa engedélyezett kereskedelmi expedíciók voltak. A Puntba, más néven az Isten földjére tett utazások Hatsepszut uralkodása idején a külkapcsolatok egyik legfontosabb diadala volt. Punt feltehetően Afrika északkeleti részén, valahol Eritrea, Etiópia és Dél-Szudán területén fekszik. 

 

Deir el-Bahari templomban található Punt ábrázolásán „a puntiták falujának jelenetei láthatók, amelyek a föld fölé, oszlopokra épültek, és amelyekbe létrákon keresztül lehet bejutni” - írja Shaw tanulmányában, hozzátéve, hogy pálmák és mirhafák is láthatók. „Punt uralkodóját elsősorban szakálla és szokatlan viselete különbözteti meg az egyiptomiaktól, feleségét pedig rendkívül elhízott nőként ábrázolják.”

 

Az utazásokról készült ókori feljegyzés szerint azok rendkívül sikeresek voltak, korábban egyetlen egyiptomi uralkodó sem érkezett haza ennyi értékes rakománnyal. A hajók friss mirhával, ébenfával, elefántcsonttal és arannyal, leopárdbőrrel megrakodva kötöttek ki. 

 

Hatsepszut halála, múmiája és öröksége

Hatsepszut valószínűleg i. e. 1458 körül halt meg, amikor 40-es évei közepén járhatott. A Királyok Völgyében temették el. Apja szarkofágját újratemettette a sírjába, hogy halálukban együtt feküdhessenek. Utódja, III. Thutmose még 30 évig uralkodott. Uralkodása végén eltöröltette Hatsepszut uralkodásának szinte minden bizonyítékát – beleértve az általa épített templomokon és emlékműveken álló királyi képeket is –, valószínűleg azért, hogy eltörölje példáját, mint hatalmas női uralkodót, vagy, hogy a dinasztia férfi utódlási sorában keletkezett űrt betöltse. Ennek következtében az ókori Egyiptom tudósai keveset tudtak Hatsepszut létezéséről egészen 1822-ig, amikor is sikerült megfejteniük és elolvasniuk a Deir el-Bahri falain található hieroglifákat. 

 

2007-ben azonosították a kutatók Hatsepszut múmiáját a Királyok Völgyében található KV 60-as sírban. Megállapították, hogy halálakor kopaszodott, cukorbetegségben szenvedett, és fekete-piros körömlakkot viselt. 

 

Hatsepszut uralkodása 22 évig tartott, és több építkezést irányított, mint II. Ramszeszt kivéve bármelyik fáraó a történelemben, emellett kiterjesztette az egyiptomi kereskedelmet. Egyiptom kevés és leghíresebb női fáraóinak egyike. A történészek uralkodását a béke és a jólét időszakaként. Bár utódai el akarták törölni még az emlékét is, nem sikerült. Ennek a dicsőséges uralkodónőnek a neve, emléke mai napig fennmaradt.

 

 „Az ókori Egyiptomban, csakúgy, mint manapság, egyszerűen nem lehetett egy tehetséges nőt visszafogni” – Ian Shaw.

Összeállította: Tobak Viktória

 

 

Előző

Nő létére….– Sammuramat, a harcos...

Következő

Az igazi szabadság...

Kövess minket!