2024. Június 16. | Jusztin
Előző

Finy Petra: Almás pite...

Következő

Ernest Hemingway: A győztes nem nyer se...

R. F. Kuang: Bábel, avagy az erőszak szükségszerűsége

Rebecca F. Kuang a Mákháború-trilógiával már a húszas évei elején beírta magát a modern fantasy legnagyobb szerzői közé, Bábel című kötete ugyanakkor még ezeknél is nagyratörőbb vállalkozás.

 

Nem csupán egy elképzelt, viktoriánus korabeli világba vezeti be az olvasót, de tökéletesen és részleteiben tárja fel annak politikai és gazdasági működését egy lenyűgöző gondolatkísérletbe ágyazva. Mert mi történik, ha valójában azé a legnagyobb hatalom, aki birtokolja a világ nyelveit? Mi történik, ha a nyelv már nem csupán kommunikációs forrás, de mintegy legerősebb eszközbe és előmozdítója az egyre terjeszkedő és a világot kizsákmányoló Brit Birodalom gyarmatpolitikájának? Vajon kinek lehet joga kisajátítani az egzotikus nyelveket és nyelvhasználókat – akik számára nyelvük az identitásuk elengedhetetlen része – hogy azt fegyverként állítsa önös érdekei szolgálatába?

 

A szerző grandiózus regényében lenyűgöző képi és nyelvi eszközökkel bontja le a fantasy műfaját övező sztereotípiákat, és épít hidat szép- és szórakoztatóirodalom közé. Nem véletlenül, a Bábel megjelenése óta nem csupán a zsánerirodalom leghangosabb bestsellere, de elnyerte a Locus-, a Nebula- és a British Book-díjakat is.

 

1828, Kanton. Robin Swift elárvul a kolera következtében, és hamarosan Londonban találja magát a titokzatos Lovell professzornak köszönhetően. Ott éveken keresztül tanul latint, ógörögöt és kínait, hogy felkészüljön a napra, amikor beiratkozik a patinás Oxfordi Egyetem Királyi Fordítói Intézetébe – másnéven a Bábelbe. A torony és annak hallgatói a fordítói világ szíve, és ami még fontosabb, a mágiáé is. Az ezüstmunka – a fordítások közben elsikkadó jelentést ezüstrudak segítségével hasznosító tevékenység – a briteket páratlan hatalommal ruházta fel, mivel ezt a misztikus eljárást a Birodalom gyarmati terjeszkedésének szolgálatába állították.

 

Robin számára az Oxford utópia, amely által tudásra tehet szert. A tudás azonban meghajol a hatalom előtt, és mint Britanniában nevelkedett kínai rájön, hogy a Bábelt szolgálni nem jelent mást, mint elárulni a szülőföldjét. Ahogy halad a tanulmányaival, Robin a Bábel és az árnyak közt rejtőző, a birodalmi terjeszkedést megállítani akaró szervezet, a Hermész Társaság közé szorulva találja magát. És, amikor Britannia alaptalan háborút hirdet Kína ellen az ezüst és az ópium miatt, Robinnak döntenie kell…

 

Meg lehet változtatni egy nagyhatalmú intézményt belülről, vagy elkerülhetetlen az erőszak, ha forradalomról van szó?

 

NÉVJEGY:

Rebecca F. Kuang 1996-ban született Kantonban, a szüleivel 2000-ben telepedtek le az USA-ban. A Georgetown Egyetemen nemzetközi történelemből diplomázott, a Cambridge-i Egyetemen Kína hadászatáról, háborúiról és történelmi traumáiról végezte tanulmányait, majd a Yale-en vett részt PhD-képzésben kelet-ázsiai nyelvekből. Az első, Mákháború című fantasyje a megjelenését követően elnyerte a Crawford- és Compton Crook-díjakat, valamint jelölték a Nebula-, World Fantasy-, British Fantasy- és Locus-díjakra. Egy évvel később, 2020-ban Kuang elnyerte a legjobb új szerzőnek járó Astounding-díjat, a trilógiának pedig elkeltek a megfilmesítési jogai. Az ezt követő, Bábel című regénye az amerikai nemzeti eladási lista és a New York Times sikerlista első helyén nyitott, mellyel felülmúlta minden korábbi sikerét, és végleg elfoglalta helyét a kortárs fantasyszerzők legjobbjai közt. 

 

MÁSOK A KÖTETRŐL

„A Bábel számtalan dicséretet kapott, és mindet megérdemli. Philip Pullman Az arany iránytűje N. K. Jemisin Az ötödik évszakával vegyítve: újszerű és megkapó, szenvedélyes és precíz. Kuang akkor is elszántan fegyelmezett, amikor játékos és kísérletező… Ahogy a szívét alkotó ezüstrudak – mint a birodalmak és az akadémiai intézmények –, a Bábel is az ellentmondások fenntartásából nyeri erejét, abból, hogy egyszerre próbálja táplálni a szeretetet és a gyűlöletet az iránt az elbűvölő dolog iránt, amely az elemésztésedből táplálja magát.”  New York Times Book Review

 

„Fantasztikus rátekintés a 19. századi imperializmusra, amely pont olyan ígéretes, mint a címe. R. F. Kuang bizonyította érzékét a történelem és mágia ötvözéséhez debütáló sorozatával, a Mákháborúval, és ezt újra megtette ezzel az elsöprő erejű regénnyel, amely a történelmi fantasyt és a dark academiát keresztezi… Ha, ahogy azt a Bábel is sugallja, a szavak varázserővel bírnak, akkor Kuang valami mágikusat írt.”  Oprah Daily

 

„Kuang a díjnyertes Mákháború-trilógiáját egy lenyűgöző, a nyelv varázslatáról szóló fantasyvel folytatja. Részletgazdag, önálló regénye folyton bővülő, alternatív, világméretű birodalom, amit mágikus úton hajtanak előre ezüsttalizmánok, és a nyelvészetet, a történelmet, a politikát, valamint a viktoriánus kori Nagy-Britannia társadalmi szokásait vizsgálja.” – Booklist

 

„Ambiciózus és erőteljes, miközben kimutatja a nyelv és az irodalom iránt érzett mély szeretetét… Dark academia, amilyennek lennie kell.”  Kirkus Reviews

 

„Kuang túlszárnyalta önmagát. A Bábel ragyogó, ádáz, érzékeny, epikus és testközeli; egyszerre szerelmeslevél és hadüzenet. Tökéletes könyv.”  Alix E. Harrow

 

„Lehengerlő ötvözete a műveltségnek és az érzelmeknek. Irodalomban sosem láttam még olyat, amit Kuang hajtott végre itt.” Tochi Onyebuchi

 

Előző

Finy Petra: Almás pite...

Következő

Ernest Hemingway: A győztes nem nyer se...

Kövess minket!