A 21. Század Kiadó – Magyarországon először – az eredeti kötetek megjelenési sorrendjében, azok tartalmát követve, három kötetben adja közre Hemingway novellisztikáját.

Hemingway harmadik, egyben utolsó novellagyűjteménye, benne olyan gyöngyszemekkel, mint A világ fénye; Egy tiszta, jól megvilágított hely vagy az Apák és fiúk. Tizennégy eltérő hosszúságú, változatos helyszíneken játszódó történet. A megjelenő alakok, témák, helyszínek egészen különbözőek: öreg, spanyol koldus, egy kórház baleseti osztálya az Egyesült Államokban, beszélgetések egy svájci restiben.

Ernest Hemingway novellákkal indult, és pályája során végig ebben a műfajban tudta legjobban megmutatni briliáns erényeit. A 21. Század Kiadó – Magyarországon először – az eredeti kötetek megjelenési sorrendjében, azok tartalmát követve, három kötetben adja közre Hemingway novellisztikáját.

A novellák első kötete, A mi időnkben kimagaslóan eredeti novellagyűjtemény, amely egy csapásra Amerika legígéretesebb tehetségei közé emelte a szerzőt. Stílusa megalapozza Hemingway prózájának alapvető jellemvonásait: szikár, valósághű, köznyelvi. Ebben a kötetben olvasható számos híres elbeszélés, így például az Indián tábor és a Háromnapos szélvész című Nick Adams-történetek.

Hemingway második novellagyűjteménye, a Férfiak nők nélkül a szerző korai korszakának legszínvonalasabb írásait tartalmazza. Témái között megjelennek a háborús sebesülések, a férfiak és nők közti, gyakran nehézkes kapcsolatok és a sport is. Itt olvasható számos, kultikus elbeszélés, így például A fehér elefánt formájú hegyek, a Bérgyilkosok, a Tíz indián, a Banális Történet és az Idegen hazában.

A győztes nem nyer semmit c. kötetet Hemingway A. MacLeishnek ajánlja, akit még a Gertrude Stein-féle párizsi, értelmiségi körből ismert meg. A húszas években szoros barátságuk később annyira megkopik, hogy Archibald MacLeish egyik versében így fogalmaz: „És mi lett vele? A hírnév lett vele.” Érdekes úgy olvasni a kötet novelláit, vajon milyen mértékben szólítják meg a régi barátot.

A győztes nem nyer semmit c. könyvben megjelenik a híres Nick Adams-novellákból is egy remekbe szabott darab, az Ahol a folyó kiszélesedik, mely a katonák poszttraumás stresszélményét írja le, mely trauma a szerző életét is végigkíséri. Hemingway „egy igaz mondat” elmélete ebben a novellában hirtelen „csak igaz mondatot” elméletté bomlik ki, a tökéletesre húzott mondatok csak úgy sorjáznak a szövegben. Megértjük, mitől is akkora író ő valójában.

Az Apák és fiúk novella talán a legrafináltabb a kötetben a generációk érzékeny tükröztetésével és az idősíkok játékával. A főhős ismét Nick Adams, Hemingway alteregója, aki ezúttal saját fiával való kapcsolatán keresztül igyekszik többet megtudni apjához való viszonyáról. A kapcsolat duplafenekű ládika, rejtett fiókkal, melynek tartalmához a főhős sem mer hozzányúlni. Pedig kibeszéléssel lefaraghatna a családi titok súlyából, ezt ő is tudja. Addig viszont nem marad más, mint saját gyerekkorának felelevenítése, és az apai örökségért érzett ambivalens hála megfogalmazása, mely által a nagyapa figurája is élesebb kontúrokat kaphat. Hemingway egyik legtrükkösebb és legérzékenyebb szövege.

A kötet olyan csodálatos fordítók tolmácsolásában olvasható, mint Bart István, Déry Tibor, Lukácsy András, Réz Ádám, Róna Ilona, Sükösd Mihály.

Keresztes Balázs irodalomtörténész, a Négy Fal között olvasóklub alapítója így fogalmaz a novellás kötetről: „A győztes nem nyer semmit írásaiban Hemingway a legközelebb kerül mestere, Csehov novellaművészetéhez: ezek a szikár, drámai párbeszédekre építő történetek az olvasótól is megkövetelik az erőbedobást, hiszen a tétjeiket Hemingway a sorok közé rejtette el. De nemcsak ezért szeretjük ezeket a történeteket, hanem azért is, mert bennük íródik tovább Hemingway örök témája, melyet Az öreg halász és a tengerből jól ismerünk: megnyerhetjük-e az élet nevű játékot, vagy csak elbukni tudunk benne? És vajon mit nyer a győztes?”