2021. December 03. | Ferenc
Előző

Csáki Róbert egyéni kiállítása...

Következő

Az esetlegesség rétegei – Pilinszky ...

Cezanne-tól Malevicsig - Árkádiától az absztrakcióig

Kilenc évvel a nagy sikerű Cézanne és a múlt. Hagyomány és alkotóerő című kiállítást követően újabb Cezanne-hoz kapcsolódó kiállításnak ad otthont a Szépművészeti Múzeum: a most nyíló tárlat ezúttal a francia mester életműve és az európai avantgárd művészet 1906 és 1930 közötti kapcsolatait vizsgálja.

 

 A Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig című kiállításon több mint százhúsz műalkotást láthat a nagyközönség. A február közepéig látható tárlatra a múzeum saját anyaga mellé a világ mintegy negyven jelentős gyűjteményéből kölcsönözött remekműveket.

 

A kiállítás ismét új szempontból közelíti meg Cezanne életművét: míg a 2012–2013-as bemutató a az aixi mester és a nagy elődök (például Michelangelo, Giovanni Lorenzo Bernini, Nicolas Poussin) találkozási pontjait mutatta be, az új tárlat a 20. század első felében megjelenő klasszikus avantgárd irányzatok Cezanne-hoz való viszonyát elemzi.

 

Cezanne életműve az első, 1895-ös párizsi kiállítása, majd a halálát követő 1907-es, a párizsi Őszi Szalonon megrendezett monografikus bemutató óta a kortárs képzőművészek, írók, költők, filozófusok, művészettörténészek érdeklődésének középpontjában állt.  A kiállítás arra igyekszik választ adni, miért és mennyiben fontos Cezanne és a hozzá kapcsolódó művészettörténeti viszonyrendszer a jelen számára is. Cezanne életműve a modern művészet egyik alappillére, a kompozícióval, a látvánnyal és a valóság megragadásával kapcsolatos munkássága 1885 után az avantgárd törekvések kiindulópontja lett. A kiállítás, – amely hangsúlyozottan nem hatástörténeti bemutató – Cezanne és az orosz, holland, német, magyar konstruktív/konkrét irányzatok sokrétű kapcsolódási pontjait vizsgálja a forma, a kompozíció, a szerkezet és a szín problematikájának a tükrében.

 

Cezanne munkái mellett a De Stijl mestereinek (Piet Mondrian, Theo van Doesburg, Huszár Vilmos), az orosz avantgárd művészeinek (Kazimir Malevics, Alekszandr Rodcsenko, Antoine Pevsner, Mihail Larionov) és a Bauhausban is dolgozó alkotóknak (Paul Klee, Lyonel Feininger, Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor) a munkáival találkozhat a közönség. A mintegy százhúsz festményt, szobrot, rajzot, vízfestményt, sokszorosított grafikát bemutató kiállítás a múzeum saját anyaga mellé a világ jelentős múzeumaiból és magángyűjteményeiből kölcsönzött remekműveket.

 

A tárlat tematikus elrendezésben mutatja be a kiállított műveket. A látogatók elsőként Cezanne szülővárosának, Aix-en-Provence-nak a festő életművében betöltött szerepét ismerhetik meg, majd az impresszionistákkal való kapcsolatát, valamint a baráti körét (Zola, Pissarro, Monet, Guillaumin, Renoir) ismerheti meg a közönség. Az Utak elválnak című kiállításrész Cezanne halálát követően életművének különböző értelmezéseit mutatja be, de a látogatók képet kaphatnak a különböző tájértelmezésekről, valamint a kubizmus (Picasso, Léger, Braque) és Cezanne viszonyáról, az absztrakció kialakulásáról és irányzatairól, de az életmű orosz avantgárddal való kapcsolódásáról is.

 

A kiállításon egymás mellett szereplő festmények – képpárok és szekvenciák – láthatóvá teszik a vizuális és szellemi kapcsolódási pontokat Cezanne és Piet Mondrian, Paul Klee, Lyonel Feininger, Bortnyik Sándor, Huszár Vilmos, Mihail Larionov, Kazimir Malevics vagy Friedrich Vordemberge-Gildewart alkotásai között.

UTÁNAJÁRTUNK:

A kiállításon és a katalógusban a korábbi írásmóddal szakítva, ékezet nélkül olvasható a festő neve. Cezanne provence‐i születésű volt, a provanszál nyelvben pedig az ékezet nélküli „e”‐t ugyanúgy ejtik, mint az ékezetest a franciában. Maga a művész is ékezet nélkül használta a nevét, amikor levelet írt alá vagy képet szignált. Az ékezetes „Cézanne” írásmódot csak felesége, Hortense Fiquet, valamint fia, ifj. Paul Cézanne kezdte használni az 1890‐es évektől, alighanem azért, hogy a párizsiak és más nem‐provanszálok számára is egyértelművé tegye a név helyes kiejtését. Az ékezet elhagyásával a mostani kiállítás eleget tesz a Société Paul Cezanne döntésének és a művész dédunokája, Philippe Paul Cezanne felhívásának – összhangban a Walter Feilchenfeldt, Jayne Warman és David Nash által összeállított online életmű‐katalógussal. A korábbi írásmódot az idézetek esetén természetesen változatlan formában használják a kiállítás szervezői és a katalógus szerzői, szerkesztői.

  

Helyszín és időpont: Szépművészeti Múzeum, 2021. október 29. – 2022. február 13.

 

Előző

Csáki Róbert egyéni kiállítása...

Következő

Az esetlegesség rétegei – Pilinszky ...

Kövess minket!