Nyáron a meleg időjárást gyakori, hirtelen lezúduló esőzések kísérik: az utakon ilyenkor könnyen kialakulhat az alattomos és veszélyes aquaplaning jelensége.

A HTA (Magyar Gumiabroncs Szövetség) szakértőinek segítségével a legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttük össze. Nagy esőzések után összefüggő vízréteg képződik az úton, amely megakadályozza az abroncsok úthoz tapadását. Az autó „felúszik”, bármit is teszünk, a kormányzási és fékezési erők csak a vízrétegre hatnak, az útra nem. Ennek következtében az autó ellenőrizetlenül sodródik, és elveszíti a tapadását.

Statisztikai szempontból nézve az aquaplaning gyakoribb az autópályákon, mint a vidéki utakon és a városokban. Ennek oka azonban nem az útburkolat minősége, hanem az a tény, hogy itt gyorsabban vezetünk. Az egyenetlen felület és az enyhe lejtés is hozzájárul az aquaplaninghez. A fő veszély a mélyedésekben, a kanyarokban, az aluljárókban és nyomvályúkban leselkedik ránk, vagyis szinte mindenhol, ahol a csapadékvíz nem tud gyorsan elfolyni, vagy ha nagy mennyiség esett, és időbe telik, míg elszivárog. 

A jelenség előfordulása függ az út jellegétől, a vízmennyiségtől, a gumiabroncs típusától és egyéb külső körülményektől; 80 km/h sebességnél éppúgy előfordulhat, mint 140 km/h-nál. A gumiabroncs futófelületén lévő profilok a víz elvezetésére szolgálnak. A gumiabroncs futófelületének többi része az úthoz tapad. Ha a gumiabroncs profilja kisebb, mint 4 mm, előfordulhat, hogy nem lesz elég hely a víz elvezetésére, az autó egyszerűen felfut a vízre. (A 3 mm mély futófelület általában védelmet nyújt a nyári gumiabroncsok esetén.) Téli gumiabroncsok esetén ennek azonban legalább 4 milliméternek kell lennie. A jogszabály által meghatározott minimális profilmélységgel – amely jelenleg 1,6 milliméter – átmegyünk a műszaki vizsgán, de az aquaplaning során ennek ára lesz. A kopott abroncs akkor sem tapad meg az úton rendesen, ha nincs rajta vékony, vízből álló filmréteg.

Minél szélesebb a gumiabroncs, annál több vizet kell kiszorítania, ennélfogva a széles gumiabroncsoknak természetesen nagyobb a hajlandósága az aquaplaningra. Néhány gyártó speciális profilokat fejlesztett ki, amelyek mérsékelik a veszélyt, de a kockázat továbbra is magasabb, mint egy hagyományos abroncsnál. A gumiabroncs nyomása: minél alacsonyabb a gumiabroncs nyomása, annál nagyobb az aquaplaning veszélye. Ilyenkor ugyanis az abroncs szétterül, szélesebb és lazább lesz.

Ha erősen esik, javasolt kikapcsolni a rádiót: a sárvédő felől érkező hangos zaj ugyanis egyértelmű figyelmeztetés. A feltűnően sima kormányzás vagy a kormánykerék „kopogása” is azt jelzi, hogy valami történik. Az egyik fontos figyelmeztető jel, ha az elektronikus stabilitási program (ESP) jelzőfénye villogni kezd. Ha a fordulatszám felpörög, miközben az autó sebessége nem nő, azt jelenti, hogy a gumiabroncsok nem tapadnak megfelelően.

A segédrendszerek is csak akkor működnek, ha még van tapadás. A vízen futásnál pedig nincs, így stabilizáló hatásukat sem tudják kifejteni. Ám van egy kivétel: ha az aquaplaning csak egyetlen kereket érint, az ESP kontrollálhatja a másik 3 kereket, és így stabilizálhatja a járművet.

Az ellenőrizetlenül csúszó autó maga a horror, minden autós rémálma. Ilyen pillanatokban a reflexek erősebben működnek, mint a tudatos parancsok. De van néhány szabály, amelyeket, ha fejben tartunk, kézben tarthatjuk a helyzetet:

1. Ne akarjunk hirtelen kormánymozdulatokkal korrigálni! Az aquaplaning olyan, mintha az autó a levegőben úszna. Ha közben eltekerjük a kormányt, ám a gépkocsi pár másodperccel később ismét „talajt fog”, végre fogja hajtani a kívánt manővert: azaz kanyarodni akar, elránt bennünket oldalra.
2. Ugyanez érvényes a fékre is: finoman lassítsunk, ne fékezzünk hirtelen!
3. A kormányt mindkét kézzel tartsuk!
4. A gázról lassan, óvatosan vegyük le a lábunkat, a sebességet fokozatosan csökkentsük!
5. Lépjünk a tengelykapcsoló- magyarul a kuplungpedálra!
6. Ha van kedvünk, időnk és persze némi pénzünk, érdemes befizetni egy tanfolyamra. Megtérülő befektetés.

Végül, de nem utolsó sorban, az aquaplaning elkerüléséhez nagymértékben hozzájárul a rendszeresen ellenőrzött, jó minőségű, megfelelő nyomásra pumpált abroncsok használata, és a teljes értékű, a felszerelttel megegyező méretű és mintázatú pótabroncs, amely egy defekt esetén kompromisszummentes megoldást nyújt.

Tóth Gábor Ákos