2021. Április 13. | Ida
Előző

Gyerekideg és kamaszfeszkó a bezárts...

Következő

Minden történet számít...

Gyerekrablás

Az elmúlt hetekben a Hintalovon Alapítvány és aTelekom nagyszabású kampányának köszönhetően ismét a figyelem középpontjába került a gyermekrablás kérdése, valamint a biztonságos közösségi média használat. Ezzel párhuzamosan pedig mind több szülő kért segítséget szakértőktől azzal kapcsolatban: hogyan tanítsák meg óvodáskorú gyermekük számára azt, hogy első a biztonság.

 

Több ismert ember mellett Tatár Csilla műsorvezető is az Instagram oldalán osztott meg egy valóban döbbenetes videót arról, hogy egy vadidegen csupán a közösségi médiában elhelyezett posztjaink alapján mennyire sokrétű információt gyűjthet be a gyermekeinkről, amelyeket felhasználva játszi könnyedséggel elcsalhatja a kicsiket. Kovács Ildikó önvédelmi szakértő szerint az átütő erejű videónak két fontos tanulsága van: tudatosan kell használnunk a közösségi médiát és meg kell tanítanunk a gyermekeink számára, hogy ne álljanak szóba idegenekkel.

 

„A gyerekeket nem szabad letámadni és nem lehet rájuk ijeszteni sem. Nem zúdíthatjuk rájuk hirtelen a félelmeinket, a belső szorongásainkat, ugyanakkor egyértelműsítenünk kell, hogy ez egy rendkívül fontos téma, amiről a kicsikkel újra és újra beszélgetnünk kell. Érdemes szituációba helyeznünk ezeket a beszélgetéseket, és akkor megejtenünk, amikor konkrét kapcsolódási pontok vannak” - magyarázza a szakértő. A beszélgetésen túl azonban még számos módon gondoskodhatunk gyermekünk biztonságáról.

- Tanítsuk meg a kicsinek, hogy például a játszótéren, ha egy idegen gyerek vagy felnőtt megkínálja valamilyen rágcsálni valóval, azonnal jöjjön oda hozzánk, vagy a tekintetével kérdezze meg tőlünk, hogy szabad-e és csak akkor fogadja el, ha megengedtük neki.

- Az első példához hasonlóan, ha egy kis mütyürrel, autóval, apró játékkal akarja valaki megajándékozni, szintén jöjjön oda hozzánk, kérdezze meg, hogy ez rendben van-e szerintünk, elfogadhatja-e a játékot, vagy sem. Fontos, hogy megértse: ha nemet mondunk, nem azért tesszük, mert rosszat akarunk neki, vagy sajnáljuk tőle az apróságot.

 - Az óvodákban minden szülőnek nyilatkoznia kell arról, hogy ki az a két-három ember, aki a gyermeket elhozhatja az óvodából. A listát az intézményben le kell a szülőknek adniuk, de emellett nyomatékosítani kell az óvodapedagógusoknak és a gyermekeknek is azt, hogy kizárólag kikkel léphet ki az óvoda ajtaján.

 
- A gyermekek a zsigereikben érzik, ha valaki furcsa, valami „nem stimmel” egy emberrel. Minden szülő tapasztalta már azt, hogy a gyermek mögé bújik és szorosan átfogja a lábát, ha egy számára nem szimpatikus illető közelíti meg. Elengedhetetlen, hogy a kicsik hallgassanak az ösztöneikre, az ilyen eseteket pedig utólag mindig beszélje meg a szülő és a gyermek. Hagyjuk, hogy elmondja, számára az illető miért nem volt szimpatikus!

 
A gyerekek könnyen gondolják azt, hogy sok embert ismernek, hiszen a városban gyakran találkozunk olyan arcokkal, akiket láttunk már korábban a buszon, a péknél vagy éppen a cukrászdában. Magyarázzuk el nekik, hogy attól, hogy néha látjuk őket, esetleg köszönünk is egymásnak, ők még nem a barátaink, de még csak nem is az ismerőseink. Rögzítsük bennük, hogy tőlük sem szabad elfogadni semmit és velük sem szabad elmenni az óvodából vagy a játszótérről.

Előző

Gyerekideg és kamaszfeszkó a bezárts...

Következő

Minden történet számít...

Kövess minket!