2025. Február 10. | Elvira
Előző

Jogunk van az erőszakmentes élethez...

Következő

Tudatosság nélkül az élet egy útves...

Diéta, edzésterv, „Summer body”?!

Sok nő számára a nyárelő az elhatározás és az átalakulás időszaka, különösen a strandszezonhoz közeledve. A jelenség társadalmilag és kulturálisan összefügg a média által hangoztatott testkép-ideálokkal, amelyek egy átlagos nő számára gyakran irreális elvárásokat közvetítenek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatást végzett a témában, amelynek egyik célja az volt, hogy képet adjon a magyarországi bulvár- és női magazinok női testkép ábrázolásáról. Cikkünkben a kutatásból közlünk részleteket.

 

A nőket megcélzó lapokban és bulvár magazinokban tavasz közeledtével megszaporodnak a diétákkal, edzéstervekkel és szépségápolási tanácsokkal kapcsolatos cikkek, ráerősítve a ‘summer body’ narratívára. A magazinok üzenetei gyakran arra ösztönzik olvasóikat, hogy a testüket még a nyár előtt alakítsák át, megfelelve így a kívánt – de sok esetben elérhetetlen – szépségideálnak. Ezek a cikkek rendszeresen karcsú, bikiniben pózoló modelleket ábrázolnak, ami tovább erősíti azt a képzetet, hogy a vékony, formás, „tökéletes” test a nyár alapkövetelménye.

 

A média fontos szerepet játszik a kulturális elvárások közvetítésében, így a női testkép terén is. Az üzenetek sulykolása közvetlen és közvetett módon befolyásolhatja az önértékelést és a mentális jóllétet. A testükkel elégedetlen nők gyakran hasonlítják magukat a tömegmédia által közvetített irreális testképekhez, ami hosszú távon pszichológiai károkat válthat ki. A túlreprezentált, „esztétikus” testek példaként állítása azt eredményezi, hogy sok nő számára ezek a testideálok internalizálódnak, azaz saját testüket ehhez mérik, függetlenül attól, hogy ez reálisan mennyire megvalósítható.

 

Az elvárás sokszor túlzó mértékű, aminek következtében a nők önértékelése romlik, különösen akkor, ha nem tudják elérni az ideálokat. A testkép- és evészavarok gyakran ilyen folyamatok eredményeként alakulnak ki. A témában végzett kutatások (Pukánszky, 2012; Nyitrai, 2014) azt is alátámasztják, hogy a nők különösen érzékenyek a média által fenntartott ideális testkép okozta károsító hatásokra. Gyakran érzik úgy, hogy túlsúlyosak, még akkor is, ha a testtömeg-indexük a normál tartományba esik. A torzítottan prezentált testkép miatt sok nőben alakul ki elégedetlenség a saját teste iránt, ami hosszú távon negatív következményekkel járhat az önértékelésükre nézve.

 

A kutatás több területet ölelt fel. Reprezentálják-e a női test sokféleségét, vagy csak egy szűk, idealizált képet mutatnak be? Milyen hírekben kerül említésre a testkép? Milyen diétákat, edzésterveket és szépségápolási praktikákat javasolnak a megjelent cikkek? A vizsgálat másik kérdése pedig azt járta körül, hogy miként befolyásolhatják a megjelent tartalmak a női önképet és milyen pszichológiai hatásokat eredményezhet ez a saját testképük kapcsán.

 

A női testképpel foglalkozó írások elsősorban bulvárcikkek voltak a nyarat megelőző időszakban, amelyek hírességek alakját és fogyását méltatták, s csupán a beszámolók harmada tartalmazott érdemi mondanivalót is, leginkább a diéta, edzés, szépségápolás témakörében. A bulvárcikkek arányaiban jelentős eltérések mutatkoztak médiumonként. Az írások harmada – a bulvárcikkek négyötöde – használt a címében figyelemfelkeltő, testre utaló, gyakran szexuális jelzőket a nagyobb kattintásszám érdekében.

 

Az elemzett újságcikkek nagy része hírességekről szólt, az átlagos nők alulreprezentáltak voltak mind képi, mind tartalmi szempontból, továbbá kevésbé pozitív megítélés alá estek. A bemutatott képek szintén hírességekről szóltak, a fotókon gyakran vékony, modell alkatú nők köszöntek vissza, ami arányait tekintve távol áll a magyarországi nők átlagos testfelépítésétől. A túlnyomórészt kihívó, szexuális töltetű képek gyakran az adott híresség Instagramjáról származtak. A hírességek túlszexualizálása hozzájárulhat ahhoz, hogy őket – és en bloc az embereket – a vonzerejük és ne a tehetségük, személyiségük alapján ítéljék meg.

 

A tudósítások nagyrészt semlegesen vagy pozitívan értékelték a női testképet, elenyésző számú cikk fogalmazott meg kritikus gondolatokat a szereplőről vagy a szereplő testéről. Ezzel szemben a beszámolók túlnyomó részének narratívája fenntartotta a konvencionális szépségideálokat, miszerint a karcsú, formás, edzett nők az igazán szépek. A cikkek kevesebb, mint ötöde számolt be testi elváltozásokról vagy ösztönözte az olvasót saját teste elfogadására.

 

A szereplők önbizalmával foglalkozó cikkek döntő többsége önbizalommal teli szereplőket mutatott be. Habár nincsenek naprakész, reprezentatív adatok a magyarországi nők test-elégedettségével, de feltételezhető, hogy a valóságban ez az arány sokkal alacsonyabb. Az alacsony önbizalmat célozzák meg a szépségápolási termékek reklámjai is, amelyek a bulvárlapok hasábjain hívják fel a figyelmet a testi hibák – mint például a narancsbőr – eltüntetésére. Az ilyen cikkek jelentős része fizetett reklám volt.

 

Nehéz dolguk van azoknak a nőknek, akik a nyár előtti időszakban fogyókúrába kezdve a női magazinokból szeretnének tájékozódni. A vizsgált cikkek közül 251 mutatott be valamiféle diétát, amelyből 169 eltérő módszert népszerűsített. A szénhidrátmentes étrendtől kezdve, az almaecet diétán át a kígyódiétáig (amelyben egy hatalmas étkezést két nap koplalás követ, ami alatt csak sós vizet lehet inni) szinte mindent megtalálni. A bemutatott diéták változatosak, de abban azonosak, hogy általánosítva mutatják be őket – figyelmen kívül hagyva a sajátos testi igényeket, valamint orvosi és szakértői nyilatkozatok helyett ‘barátnői ajánlásra’ publikálták.

 

Több olyan étrend is bemutatásra került, amelyek az emberi egészségre káros javaslatokat tettek, amely szerint egy száz kilogrammos embernek elegendő napi 1,4 liter vizet innia. A ‘diéták’ egy része a tartós vékonyság és súlycsökkenés helyett gyors, akut tisztítókúrákat álcáznak fogyókúrának, amelyek a bélrendszer kipucolásával érik el a súlycsökkenést.

 

Kiemelésre érdemes továbbá az is, hogy a cikkekben említett diéták több mint fele irreális nagyságú fogyásokról számolt be. Az ilyen drasztikus súlyvesztés egyrészt nem cél egy átlagos nő számára, másrészt a diéták által prezentált fogyás intenzitása a szakemberek szerint az egészségtelen kategóriába sorolható. Mindezek mellett a cikkekben említett fogyások szinte mindegyike sikeres súlyvesztésről számolt be. Ezzel szemben a valóság sokkal árnyaltabb képet mutat. Az EASO kutatása szerint a fogyókúrába kezdők kevesebb, mint harmada ér el orvosilag szignifikáns fogyást, harmaduk pedig extra súllyal gyarapszik a diéta ideje alatt. Ezzel szemben a szemlézett cikkek mindössze három százaléka számolt be sikertelen fogyókúráról.

 

Összességében elmondható, hogy a női magazinok nem a valóságot tükrözik a női testképről. A cikkek főszereplői nagyrészt hírességek, akik az átlagosnál vékonyabbak, szebbek és elégedettebbek önmagukkal. Az ilyen tartalmak fogyasztása hosszú távon negatív hatással lehet a női olvasók önértékelésére, önbecsülésére. Az „ideális” női test eléréséhez bemutatott számos diéta egészségtelen, vagy teljesen hiteltelen.

 

A számtalan elérhető cikkből egy sem nyújtott használható útmutatást, hogy bizonyos súlyú, testfelépítésű, esetleg betegséggel rendelkező személynek melyik diéta javasolt és melyik messziről kerülendő. Továbbá a diéták, edzések, szépségápolási tippek mögött nem tűnnek fel hozzáértő szakemberek, nem állnak tudományos lábakon, sokszor egyszerűen a reklámozási szándék húzódik meg a háttérben, ami erősen megkérdőjelezi a sok esetben irreális és káros tanácsok legitimitását. Rendkívül fontos lenne felhívni az olvasók figyelmét arra, hogy a bulvármagazinokban olvasható diéták nem személyre szabottak, sokszor nem áll mögöttük szakemberi ajánlás sem. A diéta megválasztása előtt fontos a háziorvossal, dietetikussal való egyeztetés, hogy az olvasók a lehető legkevesebb kockázattal szabaduljanak meg a nem kívánt kilóktól.

 

Előző

Jogunk van az erőszakmentes élethez...

Következő

Tudatosság nélkül az élet egy útves...

Kövess minket!