2021. December 03. | Ferenc
Előző

Egy csepp egészségnap...

Következő

„Szeretettől Édes Főzősuli”...

Civilizációs betegségek

Dr.Gosztolya Petra

Az orvostudomány rengeteget fejlődött az utóbbi évtizedekben, ennek ellenére bizonyos betegségek épp a modernizáció következtében váltak sokkal gyakoribbá a fejlett országok lakossága körében. A technikai fejlődés miatt ugyanis az életünk számos aspektusa megváltozott, így a munkavégzés, a közlekedés, a táplálkozás és a szabadidő eltöltésének módja is. A Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosa, Dr. Gosztola Petra a hét leggyakoribb civilizációs betegségre hívja fel a figyelmet, és tanácsokat ad ezek megelőzéséhez.

 

A hét leggyakoribb civilizációs betegség

   – Az érelmeszesedést már az egyiptomi múmiák maradványaiban is kimutatták, mégis a civilizációs betegségek közé sorolható, mivel következményei – a szív- és érrendszeri betegségek, az érkatasztrófák, a trombózis, az infarktus és a stroke – a fejlett országokban a halálozási statisztikák élén állnak. Kialakulásához hozzájárulhat az egészségtelen táplálkozás, a mozgáshiány és a stressz is.

 

   – A szemproblémák is gyakoribbá váltak megváltozott életmódunk következtében, hiszen az aránytalanul sok monitor előtt töltött idő, a mesterséges fények, a klimatizált munkahelyek száraz levegője szemszárazságot, szemfáradást és látászavarokat okozhat.

 

   – Az elhízás önmagában is kóros állapotnak minősül, és felgyorsíthatja a szív- és érrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések, anyagcsere- és felszívódási zavarok, cukorbetegség, májproblémák, mozgásszervi gondok kialakulását is. Az oka leggyakrabban az, hogy több energiát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyire annak szüksége van, tehát amennyit az alapanyagcserével és az aktivitással elégetünk.

 

   – Az aranyér (a végbélnyílás környékén kialakuló visszértágulat) összefügg az ürítési nehézségekkel, a hátterében pedig a mozgásszegény vagy ülőéletmód, a rossz táplálkozási szokások, az elégtelen folyadékbevitel, és bizonyos esetekben az egyéni hajlam is állhat.

 

   – A felnőttkori mozgásszervi betegségek a gyerekkori mozgásigény és az ergonomikus környezet hiányára vezethetők vissza. Helytelen testtartás esetén az izmokra, ízületi felszínekre és tokokra, az ízületeket körülvevő szalagokra és a csigolyaközti porckorongokra az ideálisnál nagyobb terhelés hárul. Emiatt az első mozgásszervi panaszok akár már 20-25 éves korban is jelentkezhetnek.

 

   – Az allergiás megbetegedések száma jelentősen nőtt az utóbbi 20-30 évben, amelynek számos oka van: szerepet játszik benne a természetes környezettől való eltávolodás, szervezetünk legyengült immunvédelme, a városi légszennyezés és a sokféle kemikáliával való találkozás.

 

   – A pszichés zavarok, például a szorongás, a depresszió, a pánikbetegség is felkerült a civilizációs betegségek listájára. Ennek oka elsősorban a tartós stressz, amelyet súlyosbít, hogy a feszültség eredményes kezelése helyett sokan káros szokásokban keresik a feszültségoldást, például alkoholfogyasztásban, túlevésben, cigarettában, drogfogyasztásban.

 

 

Miért ezek a legelterjedtebb betegségek?

Általánossá vált az ülőmunka, sőt számos hobbitevékenységet is ebben a testhelyzetben végzünk, így a modern életvitel egyik legjellemzőbb vonása a mozgásszegénység lett. Ez viszont melegágya a legkülönfélébb betegségeknek, például az ízületi bántalmaknak, a kóros elhízásnak, a szív- és keringési bajoknak, a magas vérnyomásnak és a 2-es típusú cukorbetegségnek. 

 

A modern életvitel másik alapvető jellemzője a tartós stressz, amely kezeletlenül hagyva többek között alvászavarokhoz, pszichés betegségekhez, depresszióhoz vezethet. Mindehhez olyan helytelen életmódbeli szokások társulnak, mint a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, például a sok finomított szénhidrátot, cukrot, zsiradékot, tartósítószert, sót tartalmazó, rostban és vitaminban viszont szegény kényelmi ételek fogyasztása, továbbá a nem megfelelő folyadékbevitel.  Ezek sokféle érrendszeri, emésztőszervi megbetegedés, daganatos elváltozás alapjai lehetnek, amit súlyosbítanak az egyéb káros szokások, így a dohányzás, a drogok, az alkohol. 

 

Ráadásul a fejlett iparral, közlekedéssel rendelkező országokban a lég- és környezetszennyezés, a sokféle kemikália is gyengíti a lakosság immunvédelmét, hozzájárul a daganatos betegek számának növekedéséhez és az allergiás tünetek gyakoribbá válásához, valamint a járványokkal, fertőzésekkel szembeni védekezőképesség csökkenéséhez.

 

A baj nem jár egyedül, mivel a civilizációs betegségekhez vezető káros hatások összegződnek, az egyik betegség elősegíti a másik megjelenését, például az elhízás gyakran együtt jár a magas vérnyomással, a máj megbetegedésével vagy ízületi károsodásokkal.

 

A hosszabb élettartam és a globalizáció hatása

A civilizációs betegségekhez szoktak sorolni néhány olyan betegséget is, amelyek előfordulási esetszámai nem a modern életmód káros hatásai következtében nőttek meg, hanem amiatt, hogy az elmúlt évszázadban jelentősen nőtt a várható élettartam. Ma ugyanis többen élik meg azt az életkort, amelyre ezek az elváltozások fokozottan jellemzőek. Ilyenek például a demenciát okozó betegségek, mint az Alzheimer-kór, de az idősödő populáció gyakori betegségei közé tartozik a csontritkulás is. Közvetve kapcsolódik a civilizációs életvitelhez az a jelenség, hogy az utazások nagy száma, illetve a globalizáció miatt ma már bármelyik elzárt helyi betegséggócból, endémiából kialakulhat nagy embertömegeket érintő, több országra vagy földrészre, sőt akár az egész világra kiterjedő járvány, pandémia.

 

Egészségmegőrző tanácsok a civilizációs betegségek elkerülésére

   – Ne dohányozzon! Ha tud, szokjon le, ha nem, gyújtson rá kevesebbszer!

   – Táplálkozzon változatosan, fogyasszon minél több zöldséget és gyümölcsöt!

   – Maradjon fizikailag aktív!

   – Kezelje a stresszhelyzeteket, például a problémák megbeszélésével, és szánjon időt a   

      kikapcsolódásra, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra!

   – Ha alkoholt fogyaszt, azt mértékkel tegye!

   – Védekezzen a tűző nap ellen, és védje a gyermekeket a leégéstől!

   – Törekedjen a biztonságos szexuális életre!

   – Vigyázzon az utakon, tartsa be a KRESZ-t!

   – Ismerje meg az elsősegélynyújtás legfontosabb elemeit!

   – Vegyen részt szűrővizsgálatokon!

 

Előző

Egy csepp egészségnap...

Következő

„Szeretettől Édes Főzősuli”...

Kövess minket!