Civilizációs betegségek
Az orvostudomány rengeteget fejlődött az utóbbi évtizedekben, ennek ellenére bizonyos betegségek épp a modernizáció következtében váltak sokkal gyakoribbá a fejlett országok lakossága körében. A technikai fejlődés miatt ugyanis az életünk számos aspektusa megváltozott, így a munkavégzés, a közlekedés, a táplálkozás és a szabadidő eltöltésének módja is. A Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosa, Dr. Gosztola Petra a hét leggyakoribb civilizációs betegségre hívja fel a figyelmet, és tanácsokat ad ezek megelőzéséhez.
A hét leggyakoribb civilizációs betegség
– Az érelmeszesedést már az egyiptomi múmiák maradványaiban is kimutatták, mégis a civilizációs betegségek közé sorolható, mivel következményei – a szív- és érrendszeri betegségek, az érkatasztrófák, a trombózis, az infarktus és a stroke – a fejlett országokban a halálozási statisztikák élén állnak. Kialakulásához hozzájárulhat az egészségtelen táplálkozás, a mozgáshiány és a stressz is.
– A szemproblémák is gyakoribbá váltak megváltozott életmódunk következtében, hiszen az aránytalanul sok monitor előtt töltött idő, a mesterséges fények, a klimatizált munkahelyek száraz levegője szemszárazságot, szemfáradást és látászavarokat okozhat.
– Az elhízás önmagában is kóros állapotnak minősül, és felgyorsíthatja a szív- és érrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések, anyagcsere- és felszívódási zavarok, cukorbetegség, májproblémák, mozgásszervi gondok kialakulását is. Az oka leggyakrabban az, hogy több energiát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyire annak szüksége van, tehát amennyit az alapanyagcserével és az aktivitással elégetünk.
– Az aranyér (a végbélnyílás környékén kialakuló visszértágulat) összefügg az ürítési nehézségekkel, a hátterében pedig a mozgásszegény vagy ülőéletmód, a rossz táplálkozási szokások, az elégtelen folyadékbevitel, és bizonyos esetekben az egyéni hajlam is állhat.
– A felnőttkori mozgásszervi betegségek a gyerekkori mozgásigény és az ergonomikus környezet hiányára vezethetők vissza. Helytelen testtartás esetén az izmokra, ízületi felszínekre és tokokra, az ízületeket körülvevő szalagokra és a csigolyaközti porckorongokra az ideálisnál nagyobb terhelés hárul. Emiatt az első mozgásszervi panaszok akár már 20-25 éves korban is jelentkezhetnek.
– Az allergiás megbetegedések száma jelentősen nőtt az utóbbi 20-30 évben, amelynek számos oka van: szerepet játszik benne a természetes környezettől való eltávolodás, szervezetünk legyengült immunvédelme, a városi légszennyezés és a sokféle kemikáliával való találkozás.
– A pszichés zavarok, például a szorongás, a depresszió, a pánikbetegség is felkerült a civilizációs betegségek listájára. Ennek oka elsősorban a tartós stressz, amelyet súlyosbít, hogy a feszültség eredményes kezelése helyett sokan káros szokásokban keresik a feszültségoldást, például alkoholfogyasztásban, túlevésben, cigarettában, drogfogyasztásban.
Miért ezek a legelterjedtebb betegségek?
Általánossá vált az ülőmunka, sőt számos hobbitevékenységet is ebben a testhelyzetben végzünk, így a modern életvitel egyik legjellemzőbb vonása a mozgásszegénység lett. Ez viszont melegágya a legkülönfélébb betegségeknek, például az ízületi bántalmaknak, a kóros elhízásnak, a szív- és keringési bajoknak, a magas vérnyomásnak és a 2-es típusú cukorbetegségnek.
A modern életvitel másik alapvető jellemzője a tartós stressz, amely kezeletlenül hagyva többek között alvászavarokhoz, pszichés betegségekhez, depresszióhoz vezethet. Mindehhez olyan helytelen életmódbeli szokások társulnak, mint a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, például a sok finomított szénhidrátot, cukrot, zsiradékot, tartósítószert, sót tartalmazó, rostban és vitaminban viszont szegény kényelmi ételek fogyasztása, továbbá a nem megfelelő folyadékbevitel. Ezek sokféle érrendszeri, emésztőszervi megbetegedés, daganatos elváltozás alapjai lehetnek, amit súlyosbítanak az egyéb káros szokások, így a dohányzás, a drogok, az alkohol.
Ráadásul a fejlett iparral, közlekedéssel rendelkező országokban a lég- és környezetszennyezés, a sokféle kemikália is gyengíti a lakosság immunvédelmét, hozzájárul a daganatos betegek számának növekedéséhez és az allergiás tünetek gyakoribbá válásához, valamint a járványokkal, fertőzésekkel szembeni védekezőképesség csökkenéséhez.
A baj nem jár egyedül, mivel a civilizációs betegségekhez vezető káros hatások összegződnek, az egyik betegség elősegíti a másik megjelenését, például az elhízás gyakran együtt jár a magas vérnyomással, a máj megbetegedésével vagy ízületi károsodásokkal.
A hosszabb élettartam és a globalizáció hatása
A civilizációs betegségekhez szoktak sorolni néhány olyan betegséget is, amelyek előfordulási esetszámai nem a modern életmód káros hatásai következtében nőttek meg, hanem amiatt, hogy az elmúlt évszázadban jelentősen nőtt a várható élettartam. Ma ugyanis többen élik meg azt az életkort, amelyre ezek az elváltozások fokozottan jellemzőek. Ilyenek például a demenciát okozó betegségek, mint az Alzheimer-kór, de az idősödő populáció gyakori betegségei közé tartozik a csontritkulás is. Közvetve kapcsolódik a civilizációs életvitelhez az a jelenség, hogy az utazások nagy száma, illetve a globalizáció miatt ma már bármelyik elzárt helyi betegséggócból, endémiából kialakulhat nagy embertömegeket érintő, több országra vagy földrészre, sőt akár az egész világra kiterjedő járvány, pandémia.
Egészségmegőrző tanácsok a civilizációs betegségek elkerülésére
– Ne dohányozzon! Ha tud, szokjon le, ha nem, gyújtson rá kevesebbszer!
– Táplálkozzon változatosan, fogyasszon minél több zöldséget és gyümölcsöt!
– Maradjon fizikailag aktív!
– Kezelje a stresszhelyzeteket, például a problémák megbeszélésével, és szánjon időt a
kikapcsolódásra, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra!
– Ha alkoholt fogyaszt, azt mértékkel tegye!
– Védekezzen a tűző nap ellen, és védje a gyermekeket a leégéstől!
– Törekedjen a biztonságos szexuális életre!
– Vigyázzon az utakon, tartsa be a KRESZ-t!
– Ismerje meg az elsősegélynyújtás legfontosabb elemeit!
– Vegyen részt szűrővizsgálatokon!