2024. Március 19. | József, Bánk
Előző

Lépj ki!...

Következő

Megszabadulni a magánytól...

Nem könnyű szakítani

Nem könnyű kimondani: vége

Van egy lemez, aminek a címe „Breaking Up is Hard to Do”. A dal címe azt a nehéz erőfeszítést érzékelteti, amit egy kapcsolat befejezése igényel. Nem számít, mennyire vagyunk biztosak abban, hogy itt az ideje véget vetni a kapcsolatnak, elég nagy fájdalommal járhat az a folyamat, amikor elszakítjuk magunkat a partnerünktől – vagy egy baráttól.

 

Fájhat – nagyon is fájhat

Fájdalom kísérheti még a szükséges szakítást is. Míg sokan megkönnyebbülhetnek, ha egy kielégítetlen kapcsolat utolsó lélegzetvételét látják, néhányan heves fájdalmat érezhetnek, amikor kénytelenek tudomásul venni, hogy egy kapcsolat vagy barátság kifutott. Amikor egy kapcsolat véget ér – függetlenül attól, hogy mennyire jogosak az okok–, nemcsak egy társ vagy barát veszett el, hanem a kapcsolat jövőjével kapcsolatos feltételezések és hiedelmek is.

 

Különösen a nők „ápolnak és barátkoznak” másokkal, mint egy kifejlődött túlélési mechanizmus. Ha egy nő képtelen fenntartani egy kapcsolatot vagy barátságot, nemcsak a partnerükben vagy a barátaikban csalódhatnak, hanem önmagukban is. A kapcsolat fenntartására való képtelenséget, még akkor is, ha a másik személy a hibás, személyes kudarcként élheti meg. Ami a barátságokat illeti, ha valakinek kevés barátja van, vagy csak egyetlen közeli barátja, egy ilyen veszteség egy egész támogató rendszer virtuális leállását jelentheti. Ez sietteti az új barátságok kialakítását, amelyekről sok esetben kiderül, hogy rosszul sültek el.

 

Ha felismeri ezt a helyzetet, ne feledje, hogy a másokkal való egészséges barátságok kialakításának alapvető előfeltétele az, hogy először saját magának legyen a barátja. Az „újrakezdett barátságok” éppúgy kudarcra lehetnek ítélve, mint a „újrakezdett románcok”. Tartsa magát a potenciális barát tulajdonságaival és értékeivel kapcsolatos személyes elvárásaihoz, mielőtt túl sokat fektetne egy új kapcsolatba.

 

Elveszhetnek a közös barátok

Amikor egy házasság, romantikus kapcsolat vagy barátság felbomlik, az valószínűleg „járulékos károkat” okoz az egymást keresztező baráti körökben. Ez különösen nehéz lehet, ha a partner vagy barát feláldozása olyan közös barátok elvesztéséhez vezet, akiket társakként és bizalmasokként becsültek. Amikor barátságok vagy romantikus kapcsolatok mennek tönkre, az egyik első ösztönünk az, hogy együtt érző fület találjunk. Amikor egy korábbi bizalmasunk hűséget mutat a volt partnerünknek vagy barátunknak, akivel összevesztünk, az dupla adag érzelmi bukáshoz vezethet. Lehet, hogy dühösek vagyunk arra a barátra, akinek a viselkedése a szakításhoz vezetett – és szomorúvá és zavarttá tesz, hogy a barát a másik személy mellé állt, nem pedig hozzánk.

 

Magányossá válni

Amikor a közös élményekkel teli rendszeres rutin megszakad, és nincs valami pozitív dolog, ami kitöltené az űrt, akut magányosságot érezhetünk, még akkor is, ha örülünk, hogy megszabadultunk a mérgező kapcsolattól. Még ha találunk is új, magával ragadó tevékenységeket, a magányosság érzése továbbra is fennmaradhat. Ez normális, és nem feltétlenül annak a jele, hogy hibát követtünk el a kapcsolat vagy barátság megszakításával. Ha azonban a magányosság idővel egyre erősödik, és akadályozza a normális működést, érdemes lehet beszélni egy tanácsadóval, hogy segítsen feldolgozni ezt az érzelmi reakciót. A társaság hiánya normális, azonban a megszállottság vagy a nyomorúságán való rágódás nem az.

 

Egyre könnyebb lesz

Bár sokan mondják, hogy az idő minden sebet begyógyít, valószínűleg igazabb, ha azt mondjuk, hogy a távolság lehetővé teszi, hogy más, aktuálisabb gondokra összpontosítsunk. Az emberek figyelemre méltóan rugalmasak, és bár a vágyakozás a volt partner vagy barát jelenléte után nem biztos, hogy teljesen elpárolog, idővel kevesebb helyet fog elfoglalni a fejben és a szívben. Ha egy kapcsolat kellemetlen véget ér, dühöt és szomorúságot, megkönnyebbülést és csalódást is érezhetünk. Szerencsére a szívünk és az elménk csak korlátozott ideig képes elviselni az ilyen érzékszervi túlterhelést, így a vörösen izzó harag kezd elhalványulni, a lappangó szomorúság pedig visszahúzódik. Ha a harag túl sokáig izzik, a bosszú, a megtorlás gondolatai erősödnek fel, érdemes beszélni egy tanácsadóval, aki segíthet kezelni ezeket a terméketlen és potenciálisan veszélyes érzéseket.

 

Végül a veszteséget inkább a múltnak érezzük, nem pedig a jelennek. Még egy nehéz vagy kielégítetlen kapcsolat befejezése is újabb érzelmi kihívások sorát hozhatja létre. Azonban az, hogy képesek vagyunk megszabadulni egy olyan kapcsolattól, amely visszatart attól, hogy teljes mértékben élvezzük az életet vagy, hogy a lehető legjobban érezzük magunkat a bőrünkben, megéri a rövid távú nehézségeket. Sőt, kutatások szerint a kielégítetlen vagy kellemetlen interakciókkal tarkított kapcsolatok rosszabb hatással vannak az érzelmi jólétünkre, mint a romantika vagy a barátságok hiánya.

Forrás: Psychology Today

Előző

Lépj ki!...

Következő

Megszabadulni a magánytól...

Kövess minket!