A világjárvány alatt sokan jöttek rá, hogy milyen fontos az érintés az egészségük számos aspektusa szempontjából – beleértve a mentális egészségüket is –, amikor elvesztették a barátaik és a családtagjaik megölelésének lehetőségét.

Most azonban, hogy enyhültek a korlátozások, sokan szeretnének újra ölelkezni. És a jó hír az, hogy az ölelés nemcsak jó érzés – számos egészségügyi előnnyel is jár.

Az ölelés jó érzésének oka az érintésérzékelésünkhöz kapcsolódik. Ez egy rendkívül fontos érzékszerv, amely nemcsak azt teszi lehetővé, hogy fizikailag felfedezzük a körülöttünk lévő világot, hanem azt is, hogy másokkal kommunikáljunk, szociális kötelékeket hozva létre és fenntartva.

Az érintés két különböző rendszerből áll. Az első a „gyorsérintés”, egy idegrendszer, amely lehetővé teszi számunkra, hogy gyorsan érzékeljük az érintést (például ha egy légy az orrunkra szállt, vagy ha valami forró dologhoz értünk). A második rendszer a „lassú érintés”. Ez a nemrég felfedezett idegek egy populációja, amelyek az érintés érzelmi jelentését dolgozzák fel. Ezek „ölelőidegekké” fejlődtek, és jellemzően egy nagyon speciális ingerlés hatására aktiválódnak: gyengéd, bőrhőmérsékletű érintés, amely az ölelésre vagy simogatásra jellemző.

Az érintés az első érzékszerv, amely már az anyaméhben (kb. a 14. héten) működésbe lép. Születésünk pillanatától kezdve az anya gyengéd simogatása számos egészségügyi előnnyel jár, például csökkenti a pulzusszámot és elősegíti az agysejtek kapcsolatainak növekedését.

Amikor valaki megölel minket, a bőrünkben lévő c-aktilis afferensek ingerlése a gerincvelőn keresztül jeleket küld az agy érzelemfeldolgozó hálózataiba. Ez neurokémiai jelek kaszkádját indítja el, amelyeknek bizonyítottan jótékony hatásai vannak az egészségre. A neurokémiai anyagok közé tartozik az oxitocin nevű hormon, amely fontos szerepet játszik a társas kötődésben, lelassítja a szívverést, és csökkenti a stressz- és szorongásszintet. Az endorfinok felszabadulása az agy jutalmazási útvonalaiban támogatja az ölelésből vagy simogatásból származó azonnali öröm és jólét érzését.

Az ölelés számos fontos neurokémiai anyagot szabadít fel. Az ölelésnek olyannyira pihentető és nyugtató hatása van, hogy más módon is jótékony hatással van az egészségünkre.

Javítja az alvásunkat: A csecsemőkkel való együttalvás előnyeitől kezdve a partnerünk öleléséig a gyengéd érintésről köztudott, hogy szabályozza az alvásunkat, mivel csökkenti a kortizol hormon szintjét. A kortizol az alvás-ébrenlét ciklusunk kulcsfontosságú szabályozója, de stressz esetén meg is emelkedik. Így nem csoda, hogy a magas stresszszint késleltetheti az alvást, és töredezett alvásmintákat vagy álmatlanságot okozhat.

Csökkenti a stresszre való reakciókészséget: Az ölelés által nyújtott azonnali megnyugtató és kellemes érzéseken túl a társas érintés hosszabb távú előnyökkel is jár az egészségünkre nézve, mivel kevésbé leszünk reaktívak a stresszel szemben, és növeli az ellenálló képességünket.

A gondoskodó érintés a korai fejlődési időszakokban magasabb oxitocinreceptor-szintet és alacsonyabb kortizolszintet eredményez az érzelmek szabályozásában létfontosságú agyi régiókban. Azok a csecsemők, akik magas szintű gondoskodó érintésben részesülnek, felnőve kevésbé reagálnak a stresszorokra, és alacsonyabb szintű szorongást mutatnak.

Növeli a jólétet és az örömöt: Az egész életünk során a társas érintés összeköt minket, és segít fenntartani a kapcsolatainkat. Mint említettük, ez azért van, mert endorfint szabadít fel, ami miatt az ölelést és az érintést jutalomként éljük meg. Az érintés biztosítja azt a „ragasztót”, amely összetart minket, alátámasztva fizikai és érzelmi jólétünket.

És amikor az érintés kívánatos, az előnyökben a cserében részt vevő mindkét ember osztozik. Valójában még a háziállat simogatása is jótékony hatással lehet az egészségre és a jólétre – az oxitocinszint mind a háziállat, mind a gazdi esetében megemelkedik.

Segíthet leküzdeni a fertőzéseket: Az érintés és az ölelés a hormonjaink – köztük az oxitocin és a kortizol – szabályozásán keresztül a szervezetünk immunválaszát is befolyásolhatja. Míg a magas stressz- és szorongásszint elnyomhatja a fertőzések elleni küzdelemre való képességünket, addig a szoros, támogató kapcsolatok jótékonyan hatnak az egészségre és a jólétre.

A kutatások még azt is sugallják, hogy az ágyban való összebújás megvédhet minket a nátha ellen. Az ölelkezés gyakoriságának megfigyelésével valamivel több mint 400 felnőtt körében, akiket aztán egy náthavírusnak tettek ki, a kutatók megállapították, hogy az „ölelkezők” nyertek, és kisebb eséllyel kapták el a náthát. És ha mégis elkapták, akkor is kevésbé súlyos tüneteik voltak.

Öleljük meg …

Miközben fontos, hogy továbbra is vigyázzunk magunkra, ugyanilyen fontos, hogy ne mondjunk le örökre az ölelésről. A társadalmi elszigeteltség és a magány köztudottan növeli a korai halálozás esélyét – és talán a jövőbeni kutatásoknak meg kellene vizsgálniuk, hogy vajon az ölelés vagy a társas érintés hiánya vezethet-e ehhez. Az érintés olyan ösztön, amely minden szempontból jótékony hatással van a mentális és fizikai egészségünkre - ezért ünnepelnünk kellene a visszatérését.

Persze nem mindenki vágyik ölelésre. Tehát azoknak, akik nem, nincs okuk aggódni, hogy lemaradnak az ölelés jótékony hatásáról – hiszen az ölelésről bebizonyosodott, hogy az érzelmi folyamatokat is szabályozza és csökkenti a stresszt.