Az új Honda CR-V e:PHEV modellt teszteltük. Megvan az az érzés, amikor felkelsz egy random hétköznap és munkába menet a már jól bevált cukorszirupos latte helyett gondolsz egy merészet és cukormentes ízesítéssel rendeled a kávéd, újrahasznosítható pohárban? Akár a tegnap esti világvégés Netflix sorozat vagy a tükörből visszapillantó karikák a szemek alatt sarkallnak erre, ezen a napon úgy döntesz, hogy teszel valami (vélhetően) jót magadért és az emberiségért! És ha nem is ez az egy öko pohár vagy 10 gramm cukor mínusz hozza el a megváltást, mégis jobb embernek érzed magad, ami valljuk be, nem kis kihívás a mai világban.

Miért is ne tennéd ezt akkor is, amikor behuppansz az autódba?! Oké, lehet a cukormentes latte meredek hasonlat volt, de valahogy így tudom elképzelni azt, hogy egy évek óta bevált benzines autóból valaki egy hirtelen ötlettől vezérelve átpártol az (részben) elektromos meghajtásra. Ha a cukros kávé volt a legutóbb tesztelt összkerék-meghajtásos monstrum Honda CR-V, akkor az édesítős-papírpoharas verzió biztosan a Honda CR-V e:PHEV modellje – és rögtön el kell, hogy áruljam: nem olyan “mindenmentes”, mint aminek hangzik.

A Honda 6. generációs klasszikusa a CR-V modellje az egyik legjobb eladásokat produkálja világszinten, igényes tervezése és komfortos dimenziói miatt nem véletlen közönségkedvenc. Nos, azt előre le kell szögezni, hogy aki az e:HEV 4WD modell 22 milliós árától kiakadt, annak most kell csak igazán megkapaszkodnia. A plug-in hybridért elkért összeg már közel 25 millióra rúg, de mielőtt mélyreható következtetéseket vonnának le a kedves olvasók, érdemes közelebbről vetni egy pillantást a modellre.

Még ha az a vád is éri az autót, hogy némi Volvo DNS is jutott a dizájnba, összességében egy robosztus, de sikkes és igazán Hondás megjelenést láthatunk az új CR-V-n. Szép a fehér gyöngyház hatású fényezés, az újragondolt hűtőrácsok és a maszkulin kinézetért felelős fényszórók is. Az autó belső terét a korábbi tesztnél már az egekbe magasztaltuk, de most sem lehet elmenni a praktikus és kézenfekvő megoldások mellett. A hűthető-fűthető ülések továbbra is nagy sláger, a klíma irányító kis joystickek pedig itt is felbukkantak, ugyanolyan aranyos megoldás, mint a nagy testvérben.

Apropó, nagy testvér: ugyan az utastérhez képest a csomagtérben inkább ad egy kis extrát az e:PHEV, hiszen az aksi ellenére is egy nagyobb, 635 literes tér áll rendelkezésre. A kormány mögötti digitális kijelzőn immár az elektromos fogyasztást és akkumulátor töltöttségét is figyelhetjük, amivel meg is érkeztünk a már előre belengetett plug-in hybrid dilemmához.

Lehet naiv gondolat, ám sokak fejében megfordulhat, hogy miért van szükség plug-in hybrid meghajtású autókra? Miért akarnám az egyébként benzinmotorral is működő hybridemet kábellel tölteni, ha ennyi erővel maradhatnék is egy hagyományos hybridnél, vagy teljesen át lehet pártolni az elektromosokhoz? Az biztos, hogy a plug-in hybrid nem a fekete-fehérben látóknak lett kitalálva, sokkal inkább a szürke, avagy arany középút keresőinek.

Rendelkeznek a zöld rendszám nyújtotta előnyökkel (igaz, nem sokáig, hiszen 2024. szeptember 1-től új PHEV autók nem kaphatnak már zöld rendszámot és a meglévőknek is fehérre kell cserélni 2026. november 30-ig), megkapják az elektromos autó élményt, de izgulniuk sem kell, hogy Horvátországba menet félúton megáll az autó. Igaz, kicsit le kell csavarni a hangerőt, hiszen a teljesen villanyossal szemben az ilyen autók 70-100 km-t tudnak megtenni elektromosan és az aksi annak ellenére, hogy menet közben is töltődik, egy hagyományos 22 kW-os utcai töltővel 7.5 óra alatt tölt fel a maximumra.

De erre szokták mondani ugyebár, hogy ajándék lónak ne nézd a fogát, még mindig egy 2 évig ingyen parkolható kocsiról beszélünk, ami a hybrid meghajtásnak köszönhetően remekül fogyaszt, alacsony káros kibocsátású és egyébként meg egy szuper vezetési élménnyel szolgál. Jó magasan ül az ember, így mindent kényelmesen belát, nem mellesleg a műszerfal is úgy lett megtervezve, hogy “semmi ne zavarjon be a képbe”. Honda SENSING csomagot ez a modell is kapott, így a már alapjaiban kényelmes vezetési élményt biztonsággal is felruházták.

Be kell vallanom, hogy a korábban említett „cukormentes megvilágosodás”-ban még nem volt részem, ám a Honda CR-V e:PHEV igenis jó ok arra, hogy az ember valóban alternatív megoldásokat keressen és higgyen bennük hosszú távon. Még ha ki is esik az ingyenesen parkolható céges autók elit klubjából ez a modell, szerintem nyugodt szívvel lehet rábólintani, meg fogja később hálálni ezt a választást.

Tóth Anna Lili