2024. November 12. | Jónás, Renátó
Előző

Octavia E. Butler: Rokonok...

Következő

Michael Chabon: Chabon és rejtjeles má...

Joan Samson: A kikiáltó

A hetvenes évek egyik legkiválóbb, legnagyobb sikerű, ám mára méltatlanul elfeledett horrorregénye – egyszerre tiszteleg Shirley Jackson A sorsolás című novellája előtt, és előlegezi meg a Hasznos Holmikat Stephen Kingtől.

 

New Hampshire egy félreeső szegletében, a mezőgazdasággal foglalkozó Harlowe nevű városkában, ahol az élet alig változott az elmúlt néhány évtizedben, John Moore és a felesége, Mim a föld megműveléséből él, amely generációk óta a családjuké. Ám amikor megérkezik a városba a karizmatikus Perly Dunsmore, és elkezd adományokat gyűjteni az árveréseihez, a dolgok lassan baljós fordulatot vesznek. Miközben a kikiáltó véghez viszi borzalmas, kiismerhetetlen tervét, Moore-ékat és Harlowe lakóit fokozatosan, de kérlelhetetlenül megfosztják a szabadságuktól, az anyagi javaiktól, és talán az életük is veszélybe kerül.

 

Az 1975-ben megjelent A kikiáltó korának egyik legnagyobb horrorszenzációja volt: hátborzongató, rémületes mestermű, amelyben lassan, lapról lapra erősödik a szorongás és az iszonyat. Több mint egymillió példányt adtak el belőle, és szerzőjére alighanem hatalmas karrier vált volna, ha nem hal meg váratlanul agydaganatban egy évvel később, harmincnyolc évesen. A kötet tartalmazza Grady Hendrix bevezetőjét és Samson férjének utószavát.

Ha kíváncsi vagy, melyik regényt olvasta Stephen King a világhírű Hasznos holmik megírása előtt, ne keress tovább! A válasz Joan Samson A kikiáltója. Azóta persze Stephen King is többször méltatta nyíltan a kötetet, és lényegében nincs olyan irodalomtörténeti elemzés, mely ne említené meg az összecsengő pontokat. A mű, mely egyértelműen tiszteleg Shirley Jackson művészete előtt is, valójában nem is állhatna távolabb a tipikus horrortoposzoktól, még akkor sem, ha felütése megfelel nekik.

 

A falusi közegbe érkező városi kikiáltó szép lassan csavarja az ujja köré a teljes közösséget, és veszi át a hatalmat a lehető legártatlanabbnak tűnő módon, mellyel a történet nem csupán a tipikus műfaji kliséket kerüli el, de a teljes történetnek ad egy jóval globálisabb értelmezést is: miként szállja meg a politika az életünket, hogyan szakítja szét az összetartó makro- és mikroközösségeket egy megalomániás kényúr saját kénye-kedve és szándékai szerint, és mit tehet a kisember, hogy megszabaduljon a rabigától.

 

Samson vélhetően a zsáner új üdvöskéje lehetett volna, története azonban nem is lehetne ennél tragikusabb: mindössze 38 évesen, pár hónappal a regény megjelenése után elhunyt rákban. Bár a regény filmadaptációs jogai elkeltek közben, a szerző váratlan halála megakasztotta az előkészületi munkálatokat, és a könyv promócióját is megakasztotta, így bár minden nagy lap lelkes kritikákkal fogadta a regényt (a Newsday-től a The New York Times-ig), és elkelt belőle egymillió példány, végül a 80-as évek elejére gyakorlatilag a kötet beszerezhetetlenné vált. Csak a 2000-es években fedezték fel ismét, most pedig végre magyarul is olvasható.

 

NÉVJEGY

Joan Samson 1937-ben született, és tragikusan korai, 1976-ban, mindössze 38 esztendősen bekövetkezett halála miatt a horrorirodalom egyik legnagyobb be nem váltott ígéretévé vált. Életében mindössze két műve jelent meg, a saját terhességét tényirodalmi formában feldolgozó, és egyébként kritikai sikert aratott 1974-es Watching the New Baby, valamint a mindössze pár hónappal agydaganat miatt bekövetkező halála előtt megjelent A kikiáltó. Utóbbi az 1970-es évek egyik legkelendőbb zsánerregénye volt, összesen több, mint egy millió példányban kelt el, és bár az 1980-as években eltűnt a köztudatból, a 2000-es évektől újra generációk fedezik fel maguknak.

 

.

Előző

Octavia E. Butler: Rokonok...

Következő

Michael Chabon: Chabon és rejtjeles má...

Kövess minket!