2024. Július 22. | Magdolna

Honvéd Férfikar koncert

Riederauer Richárd

„Milliók lelkében kelteni visszhangot!” (Tizenöt kétszólamú énekgyakorlat-előszó) - Ez a kodályi gondolat a Honvéd Férfikar sorvezetője Kodály Zoltán születésének 140. évfordulóján. A hangversenyen Kölcsey, Ady és Petőfi verseire készült férfikari különlegességek, valamint a legszínesebb népdalkórusok szólalnak meg április 14-én a Pesti Vigadóban.

 

A műsort átjárja a hazafiasság, a himnikus emelkedettség, a buzdító forradalmi hangulat, amelyet népies virtus és felhőtlen vidámság fűszerez. A programban megjelenő szélsőséges dinamika, tematikai sokszínűség, a végtelennek tűnő erő és simogató gyengédség mind együtt érzékeltetik, hogy hazánk és Közép-Európa legnagyobb hivatásos férfikara igazi unikum a magyar kórusművészetben.

 

A Honvéd Férfikar örömmel ápolja Kodály férfikari örökségét, és büszke arra, hogy több kompozíciót, átiratot kifejezetten számukra ajánlott a Mester. A koncert alapvető érdekessége, hogy a megszólaló kórusművek mindegyike a Honvéd Férfikar megalakulása (1949) előtt született. Érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon kinek szánta legnagyobb férfikari darabjait a Mester.

 

Az „Isten csodája” című nagyívű darab valószínűleg a pincében születhetett 1944-ben, ahogyan a „Rabhazának fia” és számos vegyeskar is. Ezek a Petőfi versekre készült megrázó darabok igazán belülről fakadtak. Ahogy mondani szokták: szorított lelki állapot táptalaja a művészetnek; „megnyesve kizöldül”. Ide sorolható még a kicsit később (1947) született „Élet vagy halál”. Két korai darabja a „Mulató gajd” (1917) és a „Bordal” (1913) Kodály ifjúkori zsengéjét mutatja hangulatában és szerkesztésében is.

 

A „Dalárda mozgalom” lehetett motivációja Kodály igazán érett alkotói korszakának a két háború között. Hazafias darabjai mellett megjelennek a népdalfeldolgozások, amelyek Kodály népdalgyűjtő munkája mentén tudatos szereplői az életműnek (Huszt; Fölszállott a páva; Katonadal; Kit kéne elvenni; Karádi nóták).

 

A koncert legnagyobb érdekessége a Canticum Nuptiale című kompozíció. A „Lakodalmi ének”-ként aposztrofálható darab tulajdonképpen tréfás népi házasító, és ilyen módon párja a (később megszólaló) „Kit kéne elvenni” című kórusműnek. A darabot Kodály kedves tanítványának Szabolcsi Bencének szánta emlékezetes baráti ajándéknak esküvője alkalmából, nem koncertdarabnak.

 

A köszöntő zenét tartalmazó kézirat fél évszázadon át Szabolcsi Bence dolgozószobájának falán függött, bekeretezve, egy üveg alatt. A tenor-, bariton- és basszus szólamok együttesére írt kompozíciót Kodály nem partitúrában, hanem egy lapra, de külön feljegyzett szólamokként nyújtotta át az ünnepeltnek, fent balra a tenort, jobbra a baritont, lent a basszust elhelyezve. A megszólaltatók akként énekelhették össze a szólamokat, mint régi templomok kórusain a közös kotta köré egybegyűlt karénekesek. Valószínűleg koncerttermi körülmények között eddig nem hangzott el.

 

A koncerten közreműködik: Horváth Bence (trombita), Nagy Roland (dob). Vezényel: Riederauer Richárd és Lógó Tibor

 

Biográfia:

A Honvéd Férfikar a világ legnagyobb hivatásos férfikarai között foglal helyet. Repertoárja felöleli a teljes zeneirodalmat, a gregorián énekektől az önálló kórusműveken, oratóriumokon, operákon keresztül a dzsessz-, rock- és elektronikus zenei koncerteken történő közreműködésig. Az énekkar hangzásában összegződik az orosz kórusok drámai ereje és hangterjedelme, a nyugat-európai énekkarok finom részletérzékenysége azzal a kifejezőerővel, amely a közép-európai hagyomány legmélyebb sajátossága.

 

Az eredetileg a Honvéd Központi Művészegyüttes kórusa néven, akkor még katonai állományból kiállított énekesekkel megalakított férfikar 1949 óta működik. Karnagyai: Vásárhelyi Zoltán, Maklári József, Vass Lajos, Kiss István, Zámbó István, Tóth András, Drucker Péter, Strausz Kálmán.

 

A mai Honvéd Férfikar nem katonakórus. Nevüket az ősök tisztelete nyomán tartják, amit büszkén vallanak magukénak. Tagjai professzionális énekművészek. A kar együtt dolgozott számtalan, világhírű dirigenssel, úgymint Marc Albrecht, Ernest Ansermet, Doráti Antal, Fischer Iván, Fischer Ádám, Lamberto Gardelli, Avner Itai, Kertész István, Lovro von Matacic, Zubin Mehta, Giuseppe Patané, Michel Plasson, Jurij Szimonov, Solti György, Karolos Trikolidis, Robert Sund, Giancarlo Viotti, Andriy Yurkevych.

 

A magyar és a nemzetközi operaélet számos kiválósága indult el pályáján a Férfikarból: többek között Ilosfalvy Róbert, Réti József, Gregor József, Gulyás Dénes és sokan mások. Az együttes munkásságát Prima Primissima-díjjal, Magyar Örökség-díjjal, Bartók-Pásztory-díjjal, valamint a Charles Cros Akadémia hanglemez nagydíjával ismerték el.

Érdekesség, hogy 1956 után maga Kodály Zoltán állt ki a Férfikar megmaradásáért. Sikerrel.

2020 óta a Honvéd Férfikar karigazgatója Riederauer Richárd, (karnagya Lógó Tibor).

 

Helyszín és időpont: Pesti Vigadó, 2023. április 14.

 

 

Kövess minket!