Józsa Judit keramikus a neves korondi fazekas-keramikus család tagjaként már kislány korában elleste a fazekascsaládokban ősidők óta apáról fiúra szálló mesterséget. Mint több interjúban elmondta, szülei műhelye volt a második otthona, az iskolapad, ahol gyúrt, agyagozott, formázott és festett. Édesapja, id. Józsa János, nemzetközileg ismert és elismert művész adta át tudását, a fazekas és kerámia mesterség csinját-bínját kislányának. Judit első kisplasztikáját 11 évesen készítette.

Az egyetemet már Budapesten végezte el, művészettörténész szakon, s az ott és azóta tanultak határozzák meg mai napig is témaválasztásait. Elsősorban a magyar örökség, a magyarság kultikus-szakrális érzelmekkel teli világát jeleníti meg alkotásaival.

„Magyar örökségünk, történelmünk, hagyományaink, kultúránk és erényeink ismerete és szeretete nélkül olyanok vagyunk, mint egy fa, gyökerek nélkül. Örökségünk olyan szemmel nem látható, kézzel nem fogható „hagyaték”, amely máig is él népdalainkban, népzenénkben, népmeséinkben, megelevenedik nemzetünk erényeiben, Boldogasszony tiszteletében csúcsosodik ki. 

Népművészetünk motívumkincse egy olyan összefüggő jelrendszer, amely őseink világszemléletének alapvető elemeit őrzi. Ez a világlátás, a jelekben rögzített és jelekkel közvetített tudás pedig ma is érvényes üzenettel szól.” – mondja a művész kiállítása kapcsán.

Józsa Judit kiállításán kicsik és nagyok egyaránt megismerhetik a magyar népmesék terrakotta kisplasztikákba mintázott főbb mesehőseit, domborműveken fedezhetik fel azokat az erényeket, amelyek nemcsak a népmese főhősének, hanem a magyar nemzetnek a jó tulajdonságai. A magyar népmesék világszép, tündöklő királyné asszonya, Tündér Ilona az ősi hitvilágunkból vezet át kereszténységünk Napba öltözött Boldogasszonyához.

 
A tárlat által megismerhetjük a leghathatósabb védelmezőnk, Boldogságos Szűz Mária életét, a születésétől a mennybevételéig, az utóéletét, kultuszát is érintve. Ily módon, ebben a tematikus formában eddig még e téma a kortárs magyar szobrászatban, népművészetben nem került feldolgozásra. 

Szent István király minden világi küzdelmen felülálló mennyei pártfogót hagyott örökül kereszténnyé vált utódaira. Első királyunk tanácsadója, fiának, Szent Imrének nevelője, Szent Gellért püspök volt az, aki előrelátóan rendelte el, hogy Jézus anyját, Máriát – Boldogasszonynak nevezzék. A honfoglaló magyarság istenanyja, a Boldogasszony, valójában népünk történeti tudatának, mitologikus gondolkodásának legkiemelkedőbb és legfontosabb példája: a kereszténység egyetemes tradícióinak és a magyar ősi örökségnek megtestesítője. Az Örökségünk c. tárlat középpontjában Boldogasszonyunk áll, az a Mária, akinek védelmező palástja alatt nem véletlenül talált menedéket a magyarság már sok-sok évszázad óta. 

Helyszín és időpont: Győr, Szent László Látogatóközpont Triangulum Galéria, 2024. augusztus 8–szeptember 15.