Taffy Brodesser- Akner: A Long Island-i kompromisszum

Az első nemzedék felépíti a házat. A második nemzedék lakik benne. A harmadik nemzedék porig égeti.
 

1980-ban Carl Fletchert, a vagyonos üzletembert elrabolják a saját háza elől, összeverik, és fogva tartják, hogy váltságdíjat kapjanak érte. Egy hét se telik bele, visszaengedik a feleségéhez és a gyerekeihez, alig van rosszabb bőrben, mint amikor elrabolták. A család továbblép, folytatják a nagybetűs Amerikai Álomba illő életüket – tudomásul veszik, noha a vagyon sodorta a családfőt veszélybe, biztonságukat is ugyanez a vagyon garantálja. Most, negyven év elteltével azonban úgy tűnik, senki sem volt képes napirendre térni az eset fölött...

Ebben a regényben minden benne van, ami lehetővé teszi egy amerikai zsidó család életének teljes feltérképezését: hagyományok, ambíciók, szorongások, átkok, fényes sikerek, unalom, dibukok, örökség, piramisjáték, jobboldali tőkések, béta-blokkoló, jósok, de mindenekelőtt a kimondatlan szeretet, amely örökre egybefog egy családot.

 Liz Moore: Az erdő istene

„Briliáns csapda: hazugságok és titkok tömkelege.” – Douglas Stuart
 

1975. augusztus: egyik hajnalban a táborfelügyelő látja, hogy egy fekhely üres. Eltűnt Barbara Van Laar, az egyik táborlakó. Barbara nem egy átlagos tizenhárom éves: a nyári tábor a családja tulajdonában van, és ez a család a környék legnagyobb munkaadója. Nem először fordul elő, hogy valamelyik gyerek eltűnik a családból. Barbara bátyjának hasonló körülmények között veszett nyoma tizennégy évvel korábban, és azóta se került elő. A tábor személyzete pánikban keresi a lányt, és közben a Van Laar család titkainak újabb és újabb rétegei tárulnak fel, amelyekben a család alkalmazottai is érintettek

Werner Herzog: Jégben gyalogolni

Díjak sokaságával kitüntetett filmes húsba vágó, kiméletlen útleírása.

1974 telén Werner Herzog, filmrendező egyedül átgyalogolt Münchenből Párizsba, az út három hétig tartott. Herzog meg volt róla győződve, hogy közeli barátja, Lotte Eisner filmtörténész csak akkor éli túl szörnyű betegségét, ha ő elgyalogol hozzá. A végtelennek tűnő hóviharban megtett odüsszeia során Herzog mindent lejegyzett, amit látott és érzett. A naplóban ugyanúgy szerepelnek a hideg és a magány által kiváltott dühöngések, mint a Herzog filmjeihez és utazásaihoz kapcsolódó töprengések és tájleírások a téli, hófödte vidékről. Az itt olvasható írás figyelemre méltó folytonosságot alkot Werner Herzog filmjeivel: ahogyan végigkövetjük a gyalogutat, tanúi leszünk, hogyan keletkeznek a rendező képsorai.

Leonard Cohen: Leprások balettje

Cohen írásmódja egyszerre meditatív és játékos, meglepő és provokatív: betekintést enged e mesteri szerző képzeletének működésébe, alkotói folyamatába

Mielőtt Leonard Cohent elérte volna a világhír, megjelentetett volna tizennégy stúdióalbumot, Grammy-díjakat kapott volna, és karrierje végén világkörüli turnékon vett volna részt – írói babérokról álmodozott. 
A Hallelujah, a Suzanne vagy a Famous Blue Raincoat szerzője először huszonévesen adta írásra a fejét, és ez a könyv a bizonyság arra, hogy művészetének varázsa már karrierje legelején is jelen volt.

A Leprások balettje című korai, mindmáig kiadatlan regénye egy mérgező kapcsolatot mutat be abszurd, már-már kafkai eszközökkel. Cohen egyszer azt nyilatkozta róla, valószínűleg jobb, mint A kedvenc játék című, eredetileg 1963-ban megjelent, ünnepelt, önéletrajzi ihletésű regénye.

Az itt olvasható gyűjtemény remekbe szabott kisprózákat és egy rádiójátékot is tartalmaz. Az összes szöveg 1956 és 1961 között keletkezett, és olyan témákat pendít meg, amelyek későbbi műveiben is folyton visszatértek: szégyenérzet és sóvárgás, vagy éppen a szexuális vágyra való méltatlanság.