A mű legutoljára 2024-ben a budapesti Ludwig Múzeum Fordított Tárgyak című kiállításán szerepelt, előtte 2021-ben, az acb Attachment első galériás bemutatkozó tárlatán

Szilvitzky másik műve, az 1979-ben készült, monumentális méretű Térnégyzet című alkotása pedig a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményét gazdagítja – ezt utoljára 2024-ben láthatták az érdeklődők az acb Plusban rendezett Redők című, csoportos textilkiállítás központi darabjaként. Az MNG Jelenkori Gyűjteménye Szilvitzky papíralapú műveiből is vásárolt, továbbá tavaly júliusban a Pannonhalmi Főapátsági Múzeum gyűjteménye is gazdagodott a művész egy különleges Dalmatika című textíliájával. (Utóbbit leányai, Gergely Mariann és Gergely Nóra adományozták a főapátságnak.)

A 2018-ban elhunyt művész képei azonban jelenleg is láthatók az acb Galériában. A Festmények 1989–2015 június 13-ig tekinthető meg itt. A tárlat átfogó módon közelíti meg és mutatja be a művész kevésbé ismert festészeti munkásságát. Helyet kapnak benne az 1980-as évek végén és az 1990-es évek közepén készült formázott vásznak, a hajtás és hajtogatás gesztusa mentén megalkotott dobozképek, valamint a 2000-es évek második felében festett akril-vászon képek is.

Szilvitzky Margit pályája jól példázza, hogyan alakult át a textilművészet megítélése az elmúlt évtizedekben. Művészete mindig túlmutatott a műfaji kategóriákon – szabadon mozgott anyag, technika és médium között. Szilvitzky Margitot legtöbben a mai napig a magyar kísérleti textilművészet úttörőjeként ismerik, életműve fontos részét képző festészeti munkásságára kevesebb reflektorfény esett az utóbbi évtizedekben.

Az acb Galériában megvalósuló kiállítás most átfogó módon igyekszik megközelíteni és bemutatni Szilvitzky Margit festészeti munkásságát, így helyet kapnak benne az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején létrehozott formázott vásznai, az 1990-es közepétől a hajtás, hajtogatás gesztusából kiinduló dobozképei és a 2000-es évek második felében festett vászonképei is.

A jelenleg az acb galériában látható kiállításhoz és „újrafelfedezéséhez” kapcsolódik az a korábban megjelent kötet is, ami az acb ResearchLab kiadásában nyújt átfogó képet a művész sokoldalú és aktív szerepéről. A „nyitott folyamat” pedig nemcsak egy mű címe, hanem egy egész alkotói attitűd lényege – a szellemi és művészi szabadság következetes képviselete.