A Pont fordítva Eperjesi Ágnes első egyéni kiállítása az acb Galériában. Az itt bemutatott színes fotogram-sorozatokat 2013 óta készíti, folytatva a fotográfia és a színek összefüggéseire épülő korábbi műveit.

Eperjesi számára a fotogram különösen fontos médium. A „közvetlen lenyomat” művészetben betöltött paradigmatikus szerepét a fényre is kiterjeszti, a fotogramon a fény érintése sötétedést eredményez, a fény hiánya pedig pozitív formaként jelenik meg – ráadásul nemcsak a tónusok, hanem a színek is a maguk komplementereit adják a folyamat végén: tehát minden pont fordítva látszik a megszokotthoz képest, így téve próbára hétköznapi tapasztalatainkat. Erre utal a kiállítás címe.

Eperjesi Ágnes 2013-ban kezdett kísérletezni azzal, hogy a színes fényérzékeny anyagot önmagába hajtja vissza – így a képeken egyszerre rögzül egy színjelenség és képződik le ugyanennek a jelenségnek a térbelisége, torzulása és egyben változékonysága, átmenetisége is. Egyszersmind ez a visszahajtás és visszahajlás a fotópapíron megjelenő színek konfigurációjához is kulcsot ad.

Ahogy azt korábban ő maga megfogalmazta, az apró változások összegződéseiből kialakuló nagyobb változások természete, a fordulópontokban rejlő lehetőségek és mindezek lenyomatként való rögzítése érdekli. Azok a helyzetek foglalkoztatják, amelyeket képesek vagyunk változás közben, a maguk átmenetiségében megfigyelni – különösen azok, amelyek az átmenetek, változások közben saját magukra is képesek reflektálni.

Az acb Galériában kiállított fotogram-sorozatok a korábbi fény- és színtanulmányokat folytatva a kamera nélküli fényképezés lehetőségeit, a színek és az absztrakció összefüggéseit, a színérzékelés kérdéseit és az absztrakcióhoz való viszonyt vizsgálják. A kiállított művek azt a fordított folyamatot rögzítik, ahogy a nem elsődleges színek segítségével az alapszínekhez jutunk vissza. A színes fény és a fotópapír találkozását az itt látható, 2013 és 2021 között - a teljesen lecsupaszított, többnyire közbeiktatott eszközök és tárgyak nélkül -készített fotogram-műveken a puszta fényt és a fotópapír térbeli kiinduló helyzeteit használva hozza létre a térbeliség színmódosító hatását felmutató sajátos formációkat.

A művész a Hat lépés egy színelméleti konszenzus felé (2021) című műben egy fotografikus színkört mutat meg. A színes fotogram ugyanis egyszerre aknázza ki az additív színkeverési metódust, amely fényszínek kombinációjaként egyre világosabb eredményre vezet, és a szubtraktív színkeverésben rejlő potenciált, mellyel a pigmentek kombinációjaként végül a feketéhez jutunk.

A Szín résben (2014) című sorozat fotogramjaiban Eperjesi a fényérzékeny papírba két merőleges bemetszésbe vágott és tölcsérformába hajlított színes fényáteresztő papírt szorított rá. Minthogy a fotópapíron eredetileg ejtett két egymást metsző vágás a kész műveken is kissé nyitva marad, a fotogramok finom térbeli dimenziót kapnak, így megőrizve és feltárva létrejöttük folyamatát.

A fotópapír bevágásával és visszahajtásával keletkező térbeliséget és annak színmódosító hatásait aknázza ki a két Hajlított szín című sorozat is. A 2013-ban készített ötdarabos sorozat az expozíció során használt, a nagyítógépbe épített színszűrők, míg a 2020-ban készített négydarabos sorozat a színes transzparens papírok szabad szemmel meghatározhatatlan színösszetevőinek hatását használja fel.

NÉVJEGY

Eperjesi Ágnes (1964) 1989-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskola (ma MOME) frissen alapított fotó szakán, mesterdiplomáját is a fotó szakot is befogadó Vizuális Kommunikáció szakon szerezte. Doktori fokozatát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen szerezte meg 2010-ben, mestermunkája a Színügyek című hármas kiállítás-sorozat volt. 2011 óta az egyetem Intermédia tanszékén oktat. Az acb Galéria 2019 óta dolgozik együtt Eperjesivel. A korai fotográfiai munkáit (1986-1999) bemutató kötet az acb ResearcLab kiadásában ugyanabban az évben jelent meg.

Helyszín és időpont: ACB Galéria, 2021, megtekinthető: 2021. május 21-ig