BRODY GYŰJTEMÉNY

A Kieselbach Galéria őszi árverésére összesen 27 műalkotás érkezett Alexander Brody hagyatékából. Az idén tavasszal elhunyt legendás üzletember az egyik utolsó képviselője volt a két világháború közötti úri világnak. A 15 évesen Amerikába emigráló, majd a világ egyik legnagyobb reklámcégénél, a Young & Rubicam-nél elnöki pozícióig jutó Brody – saját elbeszélése szerint – leginkább kapcsolatokat és barátságokat gyűjtött: uzsonnázott Einsteinnel, ebédelt Greta Garbóval, teniszezett Grace Kellyvel, majd az 1990-es évek elején hazatérve a hazai kulturális élet egyik központi, mindenki által kedvelt alakjává vált. Könyveket írt, folyóiratokat adott ki, díjakat alapított, és mellette műgyűjtőként is jelentős értéket teremtett. ( Az Alibi hat hónapra tematikus könyvsorozat 26. - és egyben utolsó – kötete, az Alexander Brody emlékezete novemberben jelenik majd meg.)

GRÓF BATTHYÁNY GYULA – FŐMŰVEK A BRODY-GYŰJTEMÉNYBŐL 

Ismerve Alexander Brody, vagyis Bródy Sándor családi indíttatását, nem meglepő, hogy idővel két kivételes remekművet is megszerzett gróf Batthyány Gyula alkotásai közül. Mind az Elegáns úr portréja (1933), mind a Nagyvárosi hölgyek (1935) az életmű legerősebb, két világháború közötti korszakát reprezentálja. Ezen mintha Budapest kilenc legszebb hölgye, a nagyváros kilenc legelegánsabb asszonya lépne a közönség elé. „A Leading Lady elnevezés olyan megtiszteltetés, amit gazdagsággal, vagy társadalmi állással nem lehet megszerezni. Még a szépség és a tökéletes alak sem kvalifikál rá. A fönt felsoroltakon kívül első feltétele az abszolút ízlés, biztos kritériuma pedig az, hogy a Leading Lady nemcsak a férfiak, hanem a hölgyek elismerését is magára tudja vonni. Talán a legpontosabban úgy határozhatnánk meg, hogy Pesten az a Leading Lady, aki után a Váci utcai korzón elismeréssel fordulnak meg a hölgyek.” Guthy Böske, az 1920–30-as évek Budapestjének legnagyobb hatású divatszakértője mintha Batthyány képének előkelő hölgyeit jellemezte volna 1936-os cikkében.

A kiváló ízléssel válogatott magyar képek között a két Batthyány festmény mellett szerepel még Vaszkó Ödön, Berény Róbert, Czóbel Béla és Rippl-Rónai József alkotása – ezek most először kerülnek együtt a közönség elé.

CZÓBEL – PÁRIZS

A számos alkalommal kiállított és reprodukált, még az 1958-as velencei biennálé magyar anyagába is beválogatott Párizsi Szajna-part a Czóbel-életmű egyik legjelentősebb darabja. A legendás Szilágyi-gyűjtemény egykori gyöngyszeme a festő két világháború közötti, érett periódusának összefoglaló, szintetizáló alkotása: múzeumi rangú, korszak-monográfiák lapjaira kívánkozó remekmű, amely közel száz esztendővel megfestése után, most először kerül a műtárgypiacra – és rekord becsértékkel (65 -95 millió forint között, a kikiáltási ár 46 millióról indul majd. (Az aukciós összeállításban ezúttal a feleség, Modok Mária két csendélete is szerepel.)

VASZARY JÁNOS – ART DECO

Miközben a Magyar Nemzeti Galériában látható összefoglaló kiállítása, a hazai műkereskedelem vitathatatlan sztárját, Vaszary Jánost két akvarell és egy színes grafika mellett egy táncosokat ábrázoló festmény reprezentálja az aukciós anyagban. A rendkívül dekoratív kompozíció a festő legnépszerűbb korszakában, a harmincas évek közepén készült. Magán viseli az Art Deco korszak és Vaszary egyéni festői stílusának minden jellegzetes vonását: mondén érzékiség, virtuóz festői technika, légies anyaghasználat és dekoratív színkezelés egyesül az ismeretlenség homályából felbukkant alkotáson. Egyre divatosabb a két világháború közötti női festészet  is – ezt képviseli egyik közelmúltban felfedezett tehetsége, Móricz Margit – amúgy Vaszary tanítvány -. illetve Mattioni Eszter is két képével.

ABA-NOVÁK – KÉT REMEKMŰ

A Kilátás az ablakomból igazi gyűjtői csemege. A csendélettel kombinált városi látkép – műfaját tekintve –látszólag egyedül áll az egész életműben, mégis sok tekintetben ez a kompozíció a következő periódust előre vetítő kulcsmű: a jól ismert olasz városképek szinte minden jellemzője feltűnik rajta. Az 1928-ban festett kép ihletője a festő műtermes lakásából feltáruló látvány: a Margit körút 54-es számú bérház ötödik emeleti ablakából kitekintve a régi Buda falusias házai és a modern bérpaloták magasba törő tektonikus tömbjei alkotnak izgalmas festői együttest.

Az aukción szereplő másik Aba-Novák festmény már a művész jól ismert korszakát, a római ösztöndíjat követő esztendőket reprezentálja. A Szolnoki vásár az érett periódus egyik leggazdagabb, legvirtuózabb munkája: nem véletlen, hogy a festő halála után, 1942-ben ezt a képet is beválogatták a velencei biennálé magyar kiállítására. Aba-Novák a kivételesen simára alapozott felületre először szénnel vázolta fel a szerkezeti alapvonalakat. Ez után következtek a karaktert megadó, rajzos kontúrok, valamint azok az egynemű felületek, amelyeket helyenként még frissen, zsilettpengével visszatörölt, a gyors gesztussal teremtve anyagszerű hatást. A vizsgált képen a nagy szürke esőponyva kopottas felületét vagy például a bal oldali nőalak szoknyájának gömbölyűségét így alakította ki a penge segítségével.

KONTULY BÉLA – NEUE SACHLICHKEIT

Az aukció egyik kiemelkedő darabja Kontuly Béla 1930-as évek elején festett, Téli Duna-part című alkotása, amely a Neue Sachlichkeit nemzetközi kontextusában is kitüntetett helyet foglal el. Végtelenül letisztult, tökéletes egyensúlyt sugárzó, kivételes színharmóniában tartott alkotás, amely a harmincas évek magyar festészetének egyik kiemelkedő, muzeális rangú darabja. Hűvösen klasszicizáló téli tájkép: a vízszintes felületeken puha, fehérlő hó- takaró ül. Középen az óbudai hajógyár hatalmas vasdaruja áll, sehol egy ember, üres a Bauhaust idéző, geometrikus formákból felépített betonpadlat és a néma duna sötétzöld víztükre. Körben épületek homogén színfoltokkal megfogalmazott kubusai sorakoznak, míg a téli égbolt előtt lombjuk vesztett fák és téglakémények nyújtózkodnak.

SCHEIBER HUGÓ – 10 KÉP

Scheiber Hugó rendkívül népszerű életművéből szinte egy kisebb kamaratárlatra is elegendő mű került az aukcióra. A jól ismert Art Deco festményeken kívül egy korai főmű, az expresszív hangvételű Tűz jól illusztrálja, mi vonzotta a húszas évek elején az európai avantgárd egyik legjelentősebb galériását, a berlini Hervarth Waldent Scheiber művészetéhez: páratlan vizuális erő, áradó dinamizmus és virtuóz festői felületkezelés emeli a most bemutatott festményt kora egyik legizgalmasabb magyar képeinek sorába.

A MAGYAR MODERNIZMUS ARANYKORA

A két világháború közötti magyar festészetet olyan izgalmas remekművek képviselik, mint Klie Zoltán monumentális méretű Fantasztikus tája.A festmény 1935-ben született, egy évvel a spanyol polgárháború kitörése és két évvel Picasso megrázó Guernicája előtt. Klie Zoltán monográfusa, Kopócsy Anna felhívta rá a figyelmet, hogy a vészjósló címvariánsokat – például ez esetben: Háború sejtelme sok esetben az utókor adta a második világháború tapasztalatából kiindulva. Pedig ahogy az ezoterikus érdeklődésű festő öregkori ars poétikájában magyarázta: „A földön előforduló jelenségeknek nem egy apró részletét örökítem meg, hanem a kitáguló horizontú kozmikus vonatkozásaival összefüggően szemlélem és fogalmazom meg a napjainkban lezajló eseményeket, látványokat.”

A 243 tételből lehetetlen minden érdekességet kiemelni, de Bene Géza dekoratív csendélete, Patkó Károly reprezentatív méretű alkotása, a Patakparton, Pekáry István életművének egyik, ha nem a leglátványosabb és legszerethetőbb darabja, az 1932-es Mesetáj, valamint Duray Tibor rendkívül izgalmas kompozíciójú műtermi önarcképe is szerepel a válogatásban.