Tanuljunk meg elengedni

B. Szirtes Dóra, Ösztönanyu, Montessori pedagógus szerint a november az elengedésről szól. Sok olyan játékkal veszi körül magát, amelyeket gyermeke kinőtt, és hónapok, ha nem évek óta nem nyúlt hozzá? Elajándékozásuk jó lehetőség, mivel a hátrányos helyzetűek javára válhatnak.

Eljött hát az ideje a játékok szelektálásának és az adományok felajánlásának. Ebbe pedig a gyermekeinket is érdemes bevonni.

 

Az ünnepi időszak hangulatát már most novemberben is megalapozhatjuk kellő tudatossággal és megfelelő szemléletmóddal – ezt vallja B. Szirtes Dóra. A szakértő szerint pedig a legjobban akkor tudjuk megkezdeni a hangolódást, ha rendet rakunk az otthonunkban.

„Sokan nem is gondolnak bele, de tény: karácsonykor kerül be a legtöbb új tárgy az otthonunkba. Ahhoz, hogy az ünnepeket ne zsúfoltság-érzet mellett töltsük, januárban pedig ne bosszankodjunk a rumli miatt, érdemes már novemberben hátra lépnünk és új szemmel tekintenünk otthonunkra”

 

Öszönanyunak jól bevált praktikája is van az őszi nagytakarításra, ami csupán néhány rendkívül tudatos lépésből áll:

1. lépés

Az otthonunkban ne szobánként, hanem tárgyanként kezdjük meg az áttekintést. Ha egyben látjuk miből mennyi van, könnyebbé válik a szelektálás és az elengedés is.

 

2. lépés                                              

Tudja meg, hogy gyermeke tudja-e a megosztás módját. Határozza meg gyermeke megértésének szintjét a másoknak való megosztással és adományozással kapcsolatban. Képes-e a gyermeke megosztani és egy másik személy szemszögéből nézni a dolgokat? Beszélj nekik a másoktól való kapás öröméről, és arról is, hogy mit jelent adakozónak lenni.

 

3.lépés

Legyen jó példakép folyamatosan, egész évben. Amíg tavaszi, őszi takarítást végez a saját holmiján, hagyja, hogy gyermeke figyelje, hogyan dönt a nem kívánt holmija adományozása vagy eldobása mellett. Ossza meg hangosan gondolatait, és ragadja meg az alkalmat, hogy megmutassa gyermekének, milyen értékes, ha átadja a dolgokat azoknak, akik hasznot húzhatnak a birtoklásukból.

 

4. lépés

Vigyen rendszert a válogatásba. Képezzenek külön kupacokat az egyes tárgyakból, akár eltérő színű dobozok használatával. A sárga dobozba kerülhetnek a valami okból használhatatlan, szemétnek minősülő tárgyak. Egy kék dobozba rakhatják a használt, de még tovább ajándékozható tárgyakat. A zöld dobozba pedig azokat tehetik, amelyeket még fogunk használni, de felesleges, hogy elől legyen. A használhatatlan dobozt érdemes még egyszer átnézni, külön gyűjteni azokat, amiket akár a gyerekek segítségével meg tudnak javítani, hogy aztán vagy megtartsák, vagy tovább ajándékozzák azokat.

 

5.lépés

Lehet, hogy ez az első alkalom, hogy gyermeke úgy dönt, hogy másoknak adja oda játékait. Adjon neki időt és teret, hogy átgondolja, hogy mit szeretne elajándékozni. Ne feledje, ez egy nagy döntés, amely érzelmileg kimerítő lehet! Támogassa gyermekét. Másnap meggondolhatja magát, hogy feladja a játékát, de tudassa vele, hogy ez teljesen rendben van. Még akkor is, ha gyermeke végül úgy dönt, hogy csak egy játékot enged el, fogadja el ezt nagy előrelépésként, és ismerje el nagylelkűségét.

 

6. lépés

Vigye gyermekét olyan környezetbe, ahol a játékait jól hasznosítják. Hadd nézzék meg saját szemükkel, hogy játékaik milyen boldogságot okoznak másoknak, és magyarázzák el nekik, hogy a többi gyerek bizonyos életkörülmények miatt nem lehet ilyen szerencsés.

 

7. lépés

Alakítsd ki a „hiány kontra bőség” gondolkodásmódot. Ebben az összefüggésben a szűkös gondolkodású gyermek attól tart, hogy elveszíti játékait – ez a kilátás fájdalommal és boldogtalansággal tölti el. Éppen ellenkezőleg, a bőséges gondolkodású gyermek lehetőséget lát arra, hogy bizonyos döntések meghozatalával többet kapjon. Ezért magyarázza el a kicsinek, hogy amikor régi játékokat ad el, akkor helyet adnak az új játékoknak.

Beszélgessenek a gyermekeinkkel a tapasztaltakról. Arról, hogy a pazarló világunkban is meg lehet javítani dolgokat és milyen nagy boldogságot jelent, ha ezt közösen tesszük meg. Tanítsuk meg nekik azt is, hogy megbecsüljék, amijük van, de tudják is elengedni a tárgyaikat. Ezek tanulandó és nehéz lépések a kicsiknek és sokszor a felnőtteknek is.