A terrakotta hadsereg

1974-ben egyedülálló régészeti leletre bukkantak Kínában: egy 8.000 katonából, 500 lóból és több mint 100 szekérből álló agyaghadseregre, amely egy kétezer éves kultúra pontos lenyomatáról tanúskodott. A világ nyolcadik csodája máig rengeteg rejtélyt őriz, amelyekből jó néhányat a Viasat History A terrakotta hadsereg új titkai című műsora fedett fel.

 

A hadsereget a világ nyolcadik csodájaként tartják számon, az alakok között vannak katonák, parasztok, lovak, hivatalnokok, akrobaták, lány-szobrok, erőművészek és zenészek. A jelenlegi becslések szerint a három nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található – többségük még mindig a föld alatt van betemetve.

A mauzóleumot, amely eme páratlan leletsereget rejti, 1974-ben fedezték fel és a feltárása a mai napig folyik – ez pedig nem meglepő, hiszen méreteiben vetekszik a Manhattan-szigettel. A sírt teljeséggel még nem nyitották ki, mivel a feltárt és a turisták részére látogatható leleteket 1990-es években penész támadta meg, amit a megemelkedett hőmérséklet, a páratartalom és a turisták lehelete okozott. Bár ezt sikerült megfékezni, azonban tekintettel arra, hogy a már feltárt leletek állagmegóvása is komoly gondokat okozott, az a döntés született, hogy a feltárásra csak 2050 körül kerítenek majd sort, megvárva a további technikai fejlődést.

 

A mauzóleum az időszámításunk előtti harmadik évszázadban készült, Csin Si Huang-ti, a kínai birodalom első és rettegett császára 37 évig tartó uralkodása idején. Hozzá és a Csin-dinasztiához köthető Kína megszületése: egy egyetemes jogrendszer és egy egységes valuta bevezetésével, valamint távoli földeket összekötő kereskedelmi utak segítségével egyesítette a leigázott tartományokat, és egy olyan császárságot hozott létre, amely méreteiben vetekedett a Római Birodalommal. Ugyanakkor Csin hírhedt volt kegyetlenségéről is: lemészárolta a háborús foglyokat, könyveket égetett el, minden kihágást kegyetlenül megtorolt, kritikusait pedig egyszerűen megölette.

 

És hogy miért épült ez a hatalmas sírhely? Egy régi kínai mondás szerint „úgy kezeld a halált, mint a születést”, és Csin Si Huang-ti úgy vélte, ha magával visz egy ekkora hadsereget, akkor ők a túlvilágon is szolgálni fogják. A több mint 50 km2-es kiterjedésű síremlék feltárása ma is zajlik, és magának a császárnak a sírját még mindig nem sikerült megtalálni, pedig a legenda szerint mélyen a föld alatt építettek számára egy hatalmas, díszes kamrát.

 

Maguk a harcosok öntőformák segítségével készültek – minden végtag külön-külön –, ugyanakkor szemmel láthatóak a különbségek: mintha nem lenne közöttük két egyforma figura! Kutatók 2D-s fényképek alapján készült 3D-s modellek segítségével vetették össze a figurákat, és arra jutottak, hogy bizony mind egyedi, azaz a kézművesek egytől egyig sajátos vonásokkal ruházták fel őket. Mi több, a szobrok felületén talált pigmentek arra engednek következtetni, hogy a katonák festettek voltak, és ez még nem minden: egy új, mikroszkópos eljárás segítségével bizonyítást nyert, hogy fegyverzetük nem csupán dísz volt, hanem korszerű gépekkel élezett, harcra kész pengékből, lándzsákból és nyílvesszőkből álló arzenál.

 

Ez pedig még csak a jéghegy csúcsa: A terrakotta hadsereg új titkai többek között korukat messze meghaladó eszközökről és fegyverekről, valamint olyan rendszerbe szervezett monumentális építőmunkáról rántotta le a leplet, amely a munkások megfélemlítésén alapult. Az agyaghadsereg az örökkévalóságnak készült, és megnyitott egy elveszett világba vezető ajtót,  

forrás:Viasat History