„Maradj otthon, legyél biztonságban” – halljuk folyamatosan a hirdetésekből. De mi van azokkal, akik számára az otthon nem a biztonságot jelenti? Kovács Ildikó önvédelmi szakértő szerint a karantén és a kijárási korlátozás ideje alatt jelentős mértékben megnő a családon belüli erőszak száma, ezek pedig a beszűkült mozgástér miatt még inkább rejtve maradhatnak.

Leszűkült mozgástér

A koronavírus robbanásszerű terjedése ellen a leghatékonyabban úgy tudunk védekezni, ha otthon maradunk. A hosszan tartó összezártság azonban melegágya a családon belüli erőszaknak, amely az esetek túlnyomó többségében a nőket és a gyerekeket érinti. Különösen igaz ez, ha a világjárvány okozta stressz egzisztenciális válsággal is párosul.

„Az alapvetően is bántalmazó kapcsolatban élő nők és gyermekek most még inkább kiszolgáltatott helyzetben találják magukat, hiszen nem csak, hogy hónapokig fizikailag is össze vannak zárva bántalmazójukkal, de az anyagi értelemben vett kiszolgáltatottságuk is megnőhet” – magyarázza Kovács Ildikó önvédelmi szakértő. Úgy véli, a jelenlegi helyzetben a kijárási korlátozás mellett a bántalmazó is még inkább szűkíteni tudja az áldozatok mozgásterét, így a karantén könnyen egyet jelenthet azzal, hogy az érintettek a saját otthonuk rabjává válnak.

„Nehéz ilyenkor okosnak lenni” – húzza alá a szakértő, azonban hangsúlyozza: fontos, hogy az áldozat tudja: ki lehet lépni és ki is kell lépni egy bántalmazói kapcsolatból még karantén idején is. Ha kell, azonnal.

Felgyorsuló dinamika, egyre súlyosbodó bántalmazások

Amellett, hogy érdemes a konfliktusokat elkerülni, az áldozatoknak tisztában kell lenniük a bántalmazás dinamikájával is. Az első bántalmazást a megbánás, majd az ígéretek követik. Ez után egy úgynevezett nyugalmi szakasz jön, majd a feszültség ismét fokozatosan elkezd növekedni. Ennek a robbanásakor újabb, gyakran még súlyosabb bántalmazás következhet be.

„A karantén, a világjárvány és az egzisztenciális problémák miatt a bántalmazások közötti ciklus jelentős mértékben lerövidül. A nyugalmi szakasz minimálisra redukálódik, hiszen gyorsabban gyűlik a feszültség” – mutat rá. Éppen ezért úgy véli: a bántalmazások leginkább úgy kerülhetők el, ha az áldozat tudatosan figyeli azt, hogy a bántalmazó milyen szakaszban van éppen, illetve felkészül a robbanás fázisára. „Merjünk segítséget kérni, merjünk kilépni a bántalmazói kapcsolatból, hiszen ez a leghatékonyabb módja a megelőzésnek” – fűzi hozzá a szakértő.

Tíz hasznos tanács baj esetére

1. Tartsd meg a belső egyensúlyodat! Amíg stabil, kiegyensúlyozott vagy, addig a bántalmazót könnyebben tudod kezelni. Alakíts ki napirendet, törekedj arra, hogy legyen saját időd!
2. Ne hagyd, hogy elszigetelődj a külvilágtól! Tarts szoros kapcsolatot rokonokkal, barátokkal, munkatársakkal videós platformokon keresztül!
3. A telefonodat védd kódokkal, az email és Facebook jelszavakat ne mondd el a bántalmazónak! Ha szükséges, töröld magad, majd titokban csinálj új profilt!
4. Amikor robban, kerüld, amennyire csak lehet. A lakásban helyezkedj úgy, hogy ne tudjon sehova beszorítani.
5. Különösen ügyelj arra, hogy ne legyen elől szúró-vágó eszköz.
6. Ha tudsz, menekülj ki a folyosóra vagy zárkózz be az egyik helyiségbe!
7. Ütés rúgás esetén védd a fejedet, a hasadat, a gerincedet és a lágy részeket!
8. Ha földre kerülsz lábbal, rúgások segítségével próbálj távolságot tartani!
9. Ha falhoz szorít, emeld fel a kezedet, határozottan tartsd ki, és próbáld eltolni magadtól. Védd a fejed, ha szükséges!
10. Hangosan kérj segítséget! Szólítsd fel a bántalmazót, hogy hagyja abba.

NÉVJEGY

Kovács Ildikó önvédelmi szakértő közel másfél évtizede űz többféle harcművészeti stílust és küzdősportot, nyolc éve pedig speciális, női önvédelmi képzéseket is tart. Évente mintegy 200 előképzettséggel nem rendelkező tanítványt készít fel fizikálisan és mentálisan. A képzésein elsajátított védekező technikákat a résztvevők éles helyzetekben is eredményesen alkalmazzák. Úgy véli: az önvédelem olyan tudás, amelyet mindenkinek el kellene sajátítania.