Megosztom... Borbás Gabi színésznő

Kérdéseink válaszadója ezúttal Borbás Gabi színésznő, aki hosszú pályafutása alatt számtalan színdarabban, film- és tv szerepben ragyogóan megformált karaktereivel öregbítette a hazai színészet hírnevét.

- Melyik volt hivatása legemlékezetesebb pillanata?

- Több ilyen is volt, de talán amikor Kazimir Károly - osztályfőnököm a Színművészetin -  nem engedte, hogy vidékre menjek, s a József Attila Színházba küldött. Na meg a Jászai Mari díj.

- Mennyire határozta meg későbbi párkapcsolatát az első szerelem?

- Szőke volt, gyönyörű! Úgy tűnik, a további 40 évben is ehhez tartottam magam.

- Magyarországon kívül hol élne a legszívesebben?

- Spanyolok vagy olaszok között, s főznék nekik csodás magyar ételeket.

- Mennyire befolyásolta környezete a pályaválasztásban, volt olyan híresség, vagy példakép, aki motiválta?

- Balerinának készültem, de anyámék eltiltottak, azzal, hogy 30 évesen nyomorék leszek. A színészetet támogatták, pláne amikor utolért a siker. Példakép?  Az nem ilyen egyszerű! A „példa Benned van”. Mindenki, akitől tanulhatsz, téged szolgál.  Persze kifelé teljes alázat, imádat, de aljasul „gyűjtés”, mint a méheknél, a királynőt szolgálni.

- Melyik a kedvenc könyve és miért?

- Ulickaja: Médea és gyermekei a bibliám!

- Mit gondol a személyiségéről, milyennek tartja magát?

- Minimum két személyiséggel vert meg a sors. Lassan 50 éve próbálom kibékíteni, sokszor napi 10-12 órában összeilleszteni őket.  A próbán az új színdarab, benne a mondataim, a karakterem élete, fájdalma. Aztán haza, kutyasétáltatás, bevásárlás, valami evés, majd este ismét a színház. Egyszerre vagyok színésznő és egy kispolgári anya, hétköznapi háztartással.

- Mi az, amitől a legjobban retteg?

- Anyám, apám utolsó beteg éveit egyedül csináltam végig. Én nem a haláltól félek, rettegek, hanem, ami előtte vár, a hanyatlástól, a kiszolgáltatottságtól.

- Mennyire teljesültek be gyermekkori álmai?

- Gyerekkori „álmaim”? Nem emlékszem… porcelán állatokból állatkert… ruhák, rongyok... nagyanyám csodás körúti szalonjából megmaradt betétes cipők, rókastólák... Szigetszentmiklóson a szomszéd lányokkal balett-és egyéb jelmezes előadások…

- Mi a véleménye az adományvonalakról és azok hatékonyságáról, lépett már fel jótékonysági eseményen?

- Nem kértek fel, így nem léptem fel ilyen műsorokban. A „jótékonyság” számomra az, hogy több intézményt – főleg gyermekgyógyítással kapcsolatban  – támogatok évek óta. Az adományvonalakra nincs rálátásom, ennek ellenére én is sokszor adományoztam ily módon is. Remélem, úgy működik, ahogy szeretném.

- Ön szerint a hiúság pozitív vagy negatív tulajdonság, mennyire tartja magát hiú embernek?  

-  A hiúságot egészen addig, amíg nem beteges önimádat pozitív tulajdonságnak tartom. A lexikon így aposztrofálja: Míg ízlést, akár jól öltözöttséget, ápoltságot – akár szegényesen is – jelent, pozitív. A médiában szereplő „kollégákat” nézve sok esetben lesújtó.

- Mi az, amire a legbüszkébb? 

- A két gyerekemre, a 32 éves hangmérnök fiamra, a 29 éves többdiplomás festőművész lányomra. Igazából egyedül neveltem fel őket, vagy ők engem.

- Mi volt élete legnagyobb csalódása?

 - Azt hittem 13 évig, hogy jó, boldog család vagyunk, én jó anya, feleség. Kiderült rosszul mértem fel a másik fél igényeit.

- Mit gondol a most oly divatos diétákról, ön hogyan étkezik?

- Figyelek a testem igényeire. Eszem, amit megkívánok, megiszom naponta 3-4 liter szűrt vizet. Főzök, minden nap egyszer rendes ebéd van, sok zöldség, gyümölcs. Nem foglalkozom a „trendekkel”.
 

Utánajártunk: A művésznő legutolsó, januári bemutatója a Centrál Színház Ödön von Horváth: Kasimir és Karoline című darabja volt Alföldi Róbert rendezésében. A darabról bővebben korábbi cikkünkben olvashatnak ITT.

Fotó: Sárosi Zoltán