Fantasztikus lények, organikus formákl

Simon Hantaï (1922-2008) születése századik évfordulójának megünneplésére a Louis Vuitton Alapítvány soha nem látott retrospektív kiállítást rendez a Hantaï családdal együttműködve. Simon Hantaï több mint 130 alkotását számos köz- és magángyűjteményből – egyebek mellett Makláry Kálmántól, a KMFA Galéria tulajdonosától – kölcsönözték.

A centenáriumi tárlat az 1957-2000 évek közötti alkotásokat mutatja be, melyek kiindulópontja az Écriture rose című festmény. (Centre Pompidou gyűjteménye) Az ikonikus, több, mint 4 méteres mű, mély és sorsfordító mondanivalója mellett szélesebb körben azzal vált ismertebbé, hogy Franciaország Köztársaság Elnöke, Emmanuel Macron irodájának falát díszíti.

A tárlaton az úgynevezett pliage technikával megalkotott fantasztikus nagyméretű alkotásokban gyönyörködhetnek a műkedvelők. A különböző hajtogatással, gyűréssel létrehozott sorozat darabjai: Mariale, Catamurons, Panses, Meun, Étude, Blancs, Tabula, Sérigraphies és Laissées. Az életmű utolsó darabjai is bemutatásra kerülnek. (melyet Major Kamill festőtársával közösen alkották.)

Ismerkedjünk meg egy kicsit közelebbről is a világhírű művésszel, Hantaï Simonnal, aki

1922-ben született Budapest közelében, Biatorbágyon. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla vezetésével. 1948-ban egyéves párizsi tanulmányi ösztöndíjat nyert, amelyet a politikai változások következtében később visszavontak.

A kiutazás előtt feleségével, a szintén festő Biró Zsuzsával néhány hónapot Rómában töltött; az olaszországi utazás élményei alakították festői látásmódját. Párizsba való emigrációja után megismerkedett André Bretonnal és körével, melynek hatására erőteljes színvilágú vásznait fantasztikus lényekkel, organikus formákkal, biomorf alakzatokkal borította be, műfaji és technikai kísérleteket folytatott.

Első kiállítását Breton rendezte 1953-ban, Párizsban, s a kiállítás katalógusában nagy ígéretként méltatta Hantai munkáit. A szürrealista képekkel párhuzamosan, a folyamatos kísérletezés eredményeként festészete egyre erőteljesebben gesztuálissá vált: a New York-i iskola párizsi bemutatkozásával az absztrakt expresszionizmus hatása alá került, mindenekelőtt Pollock festészete motiválta közeledését a gesztusfestészethez.

A hatvanas évektől egy sajátos képkészítési technikát (ún. pliage) dolgozott ki: a vászon hajtogatásával, gyűrésével és festésével hatalmas felületeken sajátos, absztrakt mintázatokat alkotott, felhasználva a Pollock-féle szabad képalkotás eredményeit, valamint a francia festészet fényre, színre és a felületre irányuló kutatásait. A hajtogatás módszerével készült művek sorozatokba, formai szekvenciákba rendeződtek (Máriás-képek, Catamurons, Bendők, Meuns, Etűdök, Fehérek és Tabulák).

1982-ben Hantaï képviselte Franciaországot a Velencei Biennálén; ezt követően döntött úgy, hogy egy időre visszavonul a nyilvánosságtól. A művészeti élettől való távolmaradása azonban nem jelentette azt, hogy a festészettel is szakított volna: Hantaï sohasem hagyta abba az alkotást és életművének szüntelen újravizsgálását. A művésztt 2008 szeptemberében, párizsi otthonában érte a halál.

Festészetének jelentőségét mutatja, hogy alkotásai a hazai vezető művészeti intézményeken, a Szépművészeti Múzeumon, a Magyar Nemzeti Galérián, a Ludwig Múzeumon és a pécsi Janus Pannonius Múzeumon túl megtalálhatók olyan nemzetközi, világhírű gyűjteményekben, mint a New York-i Solomon R. Guggenheim Museum, a párizsi Musée National d´Art Moderne és Musée d´Art Moderne de la Ville de Paris, a római Vatikán Múzeum, a nizzai Musée d´Art Contemporain, a londoni Christie´s, a párizsi Galerie Jean Fournier, továbbá magyar, amerikai, olasz, belga vagy francia magángyűjteményekben. 2019 szeptemberétől a világ egyik legfontosabb galériája a Gagosian. Galéria képviseli. 

Magyarországon elsőként 2014-ben a Ludwig Múzeumban rendeztek egy retrospektív tárlatot. 2019-ben az Ybl Budai Kreatív Ház adott otthont Hantaï alkotásainak és a Kálmán Makláry Fine Arts Galériában minden évben egyéni illetve csoportos kiállítás keretén belül láthatják a világhírű alkotó páratlan alkotásait. 

A párizsi centenáriumi tárlaton Hantaï alkotásait más main-stream-ben lévő művészek munkáival közösen állítják ki, akiknek művészi hatásai meghatározóak voltak Hantaï fejlődésében. Így Jackson Pollock, Henri Matisse valamint Michel Parmentier és Daniel Buren munkái is szerepelnek a nagyszabású centenáriumi tárlaton.

A tárlat Párizsban 2022.május 18.-tól augusztus 28-ig látogatható.