2020. November 27. | Virgil
Előző

Az érces hangú Jess...

Következő

Lindsey Stirling...

Az évszázad közönségsikere

Gina Lollobrigida, a szépséges Sába és Yul Brynner, a bölcs király

Szegény kántor családból származott, korai éveiben sokszor autodidakta módon volt kénytelen tanulni a művészetét. Mégis maradandót alkotott és világhírnévre tett szert. 100 éve halt meg Goldmark Károly.

Nehéz kezdet, világsiker

Goldmark Károly 1830. május 18-án született Keszthelyen, egy többgyermekes – összesen 21-en voltak testvérek – családban. Gyermekkora kemény nélkülözések közepette telt, sokszor éhezett, s az iskoláztatására sem volt lehetőség, így sokáig írástudatlan volt. Szerencséjére kántor apja kollégájának köszönhetően lehetősége nyilott zenét, – pontosabban a hegedülés alapjait – tanulni, később pedig féltestvére, Goldmark József fizette a képzését. Először a soproni zeneiskolába járt, jószerivel gyalog tette meg az utat Sopronkeresztúrtól Sopronig, majd vissza. De megérte, mert a tanulás mellett megismerte Paganini, Spohr, Jansa műveivel, illetve itt ment életében először színházba. Később, bár anyagi gondjai nem csökkentek, bátyja segítségével, sok erőfeszítés árán bejut a bécsi konzervatóriumba, de párhuzamosan – szülői nyomásra – egy műszaki iskolába is jár.

 

A konzervatóriumban az összhangzattantanára Gottfried von Preyer, hegedűjátékra Böhm József oktatta. Ezekben az években némileg javult az anyagi helyzete, mivel a konzervatórium hallgatójaként könnyebben talált magának tanítványokat. Ekkor ismerkedett meg Beethoven, Mendelssohn és Schubert műveivel. Tanulmányait követően színházi zenészként kezdte pályáját, Sopronban és Győrben. Anyagi helyzete ismét megromlott, kevéske fizetéséből épphogy egy szobát tudott bérelni. Szakmai élete lekötötte, ekkoriban kezdett el komponálgatni, de problémát okozott számára az, hogy nem tud zongorázni.

 

1850 Budára ment, Schmidt úr színházában lépett fel elsőhegedűsként. Mivel a színházban kapott fizetéséből nem tudta eltartani magát óbudai kocsmákban mulatós zenészként lépett fel. Bár nélkülözésekkel teli egy évet töltött Budán, mégis hasznosnak mondhatta, mivel ekkor kezdte el zongoratanulmányait és ismerkedett meg a korszak divatos operaszerzőivel. Verdi, Rossini, Donizetti, Bellini és Meyerbeer művei elkápráztatták.

 

Bécsbe visszatérve a Józsefvárosi Színház (Josefstädter Theater), majd a Karl Theater zenészeként dolgozott, de a várva vár nagy áttörés továbbra sem következett be életébe. Szerencsére egy jóakarója beajánlotta a Bettelheim családhoz, a hétéves Bettelheim Karolina zongoratanára lett. Ezzel anyagi helyzete hosszú évek után rendeződött. A Bettelheim család a hangverseny tervét is támogatta, s ennek köszönhetően 1857. március 12-én sor kerülhetett Goldmark első szerzői hangversenyére. S bár a közönség jól fogadta műveit, a sajtó tudomást sem vett róluk. A fiatal művész ezen annyira elkeseredett, hogy megsemmisítette korábbi, 22 éves kora előtt írt alkotásait és otthagyva Bécset ismét Budára megy, ahol zenetanárként, valamint kocsmai zenészként kereste kenyerét, miközben továbbképezte magát zeneelméleti vonalon, illetve az általános műveltségét fejlesztette. A pesti tartozódását – 1859. április 13-án – egy sikeres hangversennyel zárta le.

 

Goldmark ismét visszautazott Bécsbe, azonban az igazi siker még váratott magára, annak ellenére, hogy érkezését követően megírta B-dúr vonósnégyesét, amelyet szerzői esten be is mutatott. A vonósnégyes olyan nagy sikert aratott, hogy a Hellmesberger kvartett felvette repertoárdarabjai közé, s a sajtó is elismeréssel nyilatkozott a fiatal mesterről. És végre, 1865 meghozta a várva várt fordulatot és a nemzetközi ismertséget!  Ekkor mutatta be a Bécsi Filharmonikusok Goldmark Skuntala című nyitányát Bécsben. Ezt követően döntötte el, hogy operát fog komponálni. Mint utólag kiderült, nagyon jól tette: első operájának, a Sába királynőjének 1875-ös bemutatója óriási siker lett. És nem csak Bécsben! Ugyanis az éppen 140 éve bemutatott mű a század egyik legnagyobb közönségsikere lett egész Európában.

 

Megismételhetetlen remekmű

Goldmark ezt követően még öt operát (Merlin, A házi tücsök, A hadifogoly, Götz von Berlichingen, Téli rege) komponált, azonban a Sába királynőjének sikereit soha többé nem tudta megismételni. Azaz hogy majdnem soha. A Téli rege Goldmark Károly 1908. január 2-án bemutatott utolsó operája volt, amellyel a szerző – ha nem is érte el a Sába királynőjének sikereit – egy korokon és stílusokon kívül helyezhető gyengéd, öregkori művet alkotott. Több mint harmincévnyi sikertelen próbálkozás után Goldmarknak úgy sikerült lezárnia életművét, ahogy a Sába királynőjével elkezdte: hangos sikerekkel kísérve, ünnepelt szerzőként. 1914-ben, a háború kitörésekor az idős zeneszerző nagy érdeklődéssel figyelte az eseményeket, és roppant büszke volt unokájára, aki önkéntesnek jelentkezett. A 85 éves mester lelkesedése azonban nem tartott sokáig, ugyanis hamarosan jött a hír: szeretett Károly unokája hősi halált halt a harcokban. Az esemény Goldmarkot annyira megviselte, hogy rögtön ágynak esett, és másnap, 1915. január 2.pedig elhunyt.

 

De ki is volt Sába királynője?

A szépségéről és éles eszéről híres legendás királynőt a Biblia és a Korán is említi. A Szentírás szerint Sába királynője hallott Izrael akkori királyának, Salamonnak a kivételes bölcsességéről, és felkerekedett, hogy próbára tegye a királyt. Ajándékokkal megrakodva érkezett meg Salamon udvarába, ahol nagyon hosszú időt töltött el azzal, hogy találós kérdéseket tegyen fel az uralkodónak. Lehettek azonban bármilyen furmányosak is a kérdések, Salamon mindegyikre választ tudott adni. Ezt követően a királynő visszatért hazájába, és a Biblia szerint itt vége is a történetnek. (A Koránban szereplő változat nagyon hasonlít ehhez, annyi a különbség csupán, hogy Sába királynője a találkozás hatására elhagyta pogány hitét, és egyistenhívővé vált.) Az etióp legendák között is szerepel ez a történet, ott azonban nem ér véget a legenda a találóskérések megválaszolásával: úgy tartják, hogy mély érzelmi kapcsolat volt közöttük, és I. Menelik, Etiópia első császára Salamon király leszármazottja. A rejtélyes szerelmi történet nem csak Goldmarkot ihlette meg. Számos irodalmi műben, színházi előadásban és mozifilmben megjelent már a szépséges királynő és a bölcs király románca.

 

Goldmark Károly halálának 100. évfordulójáról világszerte megemlékeznek. A megemlékezések egyik eseménye a Sába királynőjének nagyszabású operabemutatója Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Magyar Állami Operaház és a Szabad Tér Színház közös produkciójaként.

 

Előző

Az érces hangú Jess...

Következő

Lindsey Stirling...

Kövess minket!