Kifutók egykori királynői – Ollári Rita

Ebben a hónapban azokat a lányokat, ma már asszonyokat kérdeztük, akik egykor a kifutók, a divatlapok királynői voltak. Vannak olyan ex modellek, akiknek élete a mai napig a nagyközönség előtt zajlik, de vannak olyanok – többségben –, akik visszavonulásuk után egy egész más pályán lettek sikeresek. Most a közszerepléstől visszavonult modelleknek tettük fel kérdésinket. Más-más hivatás, más-más életút, de egyben nagyon is hasonlóak, a mai napig „jól tartják magukat”, megőrizték fiatalságukat, elegánsak, jó megjelenésűek, csinosak. Ezen a héten olvassák Ollári Rita válaszait.

– Aki megszokja a kifutók és öltözők világát, a sikert, a tapsot, annak általában nehezen megy a váltás a hétköznapok világába. Hogyan érintett meg lelkileg ez a fordulat?

– Szerencsére nem éltem meg rosszul a váltást. Gyermekem – Katula Bence – megszületése után fejeztem be a modell pályafutásomat és kezdtem el a „hétköznapi” életemet. Az anyaság és a házasság viszont kárpótolt mindenért. A világ legjobb, legszebb és talán a legnehezebb dolga anyának lenni. Imádtam a korábbi színes, nyüzsgő, csillogó életemet, de nem bántam meg a váltást. A fiam az életem „főműve”, a büszkeségem, akit imádok, szeretek.

– A modell élet sok előnnyel járhat, de megvannak a hátulütői is, amiről a közönség kevésbé értesül. Mit gondolsz, számodra milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal járt a hivatásod?

– Inkább előnyökkel, mint hátrányokkal járt. Rengeteg helyen járhattam, sok gyönyörű helyen dolgozhattam. Abban az időben ez nem is volt annyira egyszerű és természetes. A bátyám, Ollári Béla is modell volt, ami nekem nagyon nagy biztonságot adott akkor. Szintén nagy előny volt, hogy szakmailag sok értékes emberrel dolgozhattam együtt, megismerhettem őket munka közben is, beleláthattam a kulisszák mögé. Ezek az ismeretségek a jelen életemre komoly hatással vannak.

A fantasztikus divattervezők, fodrászok, sminkesek ismeretsége, munkája, azt hiszem komolyan meghatározta, hogy a mostani életemben, munkámban én is a tökéletességre törekedjek. Hátránynak talán azt mondanám, hogy nehéz volt csak úgy „elvegyülni” a tömegbe, már csak a magasságom miatt is. 180 cm az akkori modell lányok között elég magasnak számított. A hétköznapokban nem szerettem kitűnni a tömegből, soha nem öltöztem és sminkeltem magam úgy, hogy feltűnő legyek. Azt meghagytam a kifutóra, ott viszont imádtam „kitűnni”. Egy nagyon kedves és híres divattervező barátom mondta akkor nekem, hogy nagyon sok szép lány van a világon, de a kifutóra születni kell!

– Modell pályafutásod során mit tartasz a legnagyobb sikerednek?  

– Több fontos pont volt a pályafutásomban, amit sikernek könyvelhettem el. Sok híres magyar divattervező ruháját mutathattam be többek között Náray Tamás, S. Hegyi Lucia öltözékeit. Az első magyar modell szépségversenyen első helyezet lettem. Az egyik legkedvesebb emlékem, amikor Diana hercegnőnek tartott bemutatón szerepelhettem és utána volt szerencsém személyesen is találkozni vele. A sok-sok belföldi és küldi munkáim után, talán a legnagyobb sikernek azt mondanám, hogy sikerült megmaradnom ugyanolyan hétköznapi embernek, mint előtte. Nem lettem más, csak talán egy kicsit több, kicsit színesebb, kicsit boldogabb ember lettem ezek által.

– Szerinted milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valaki ezen a rögös pályán hosszú ideig fenn tudjon maradni?

 – Fontosnak tartom a testi adottságok mellett a belső stabilitást, határozottságot, és a megfelelő tudást. Persze, lényeges a magasság, a dekoratív külső, de itt nem feltétlen a szépségre gondolok. És amit előbb is mondtam, kell még valami plusz, amit nevezhetünk kisugárzásnak, önbizalomnak, belső stabilitásnak, amelyek szerintem tükröződnek a színpadon is. Fontos még a kitartás, tudatosság és a mai világban alap a megfelelő nyelvtudás.

–  Hogyan sikerült megtartanod egykori szépséged, alakod? Ez adottság, vagy kellett dolgoznod érte?

 – Ma már nem központi kérdés számomra a külsőm, de természetesen ma sem hanyagolom el magam, már a foglalkozásomat tekintve sem tehetem. A sport továbbra is az életem része, ha nem is olyan intenzíven, mint annak idején, de mellette a kutyasétáltatás is mindennapi elfoglaltságom. Odafigyelek arra is, hogy egészségesen táplálkozzak, minőségi ételeket egyek. Ma már nem vagyok olyan vékony, mint anno, de úgy gondolom, néhány plusz kiló bizonyos kor után már megengedhető. Kozmetikusként is azt mondom, hogy a bőrünknek sem árt, persze itt nem hatalmas súlyfeleslegre gondolok. A sport és egészséges táplálkozás mellett a lelki egyensúlyt is nagyon fontosnak tartom.

–  A váltás után maradtál a divat és szépség iparban, vagy valami egészen másba fogtál bele?

– A váltás után maradtan a szépségiparban. A gyermekem mellett kitanultam a kozmetikus szakmát és megnyitottam első saját szépségszalonomat. Fontos volt számomra, hogy a munkám ne akadályozza a gyermekem nevelését és a családom maradjon az első. Viszont azt vallom, hogy a család mellett akkor lesz teljes egy nő élete, ha a szakmájában és a hivatásában is kiteljesedik. Ahogy a fiam nagyobb lett, elkezdtem magam szakmailag is tovább fejleszteni.  Gyermekem és a munka mellett kezdtem el főiskolára majd egyetemre járni. Három diplomát is megszereztem és rengeteg tanfolyamra, továbbképzésre jártam és járok a mai napig. Kozmetikus mester és szakoktató lettem, mellette sokat sminkelek, rengeteg felkérést kapok, esküvők, rendezvények sminkeléséhez.

Életem meghatározó 8 éve volt, amikor egy nagyon elismert középiskolában taníthattam kozmetikus tanulókat. Most inkább a felnőttképzésben tanítok és mellette számos szakmai vizsgán vagyok vizsgabizottságitag vagy vizsgaelnök. Azt hiszem, így lettem teljes a szakmámban. Most viszont egy új területen is kipróbálhatom magam, egy általános iskolában tanítok. Mivel szüleim pedagógusok voltak, igy számomra ez is természetes és ezt is nagyon szeretem. A szépségnél és a kreativitásnál megmaradva, 4-5 éve elkezdtem rajzolni, festeni. Már felkérést is kaptam egy kiállításhoz és több festményem gazdára talált.

– Mennyire foglalkoztat a divat, követed-e a nemzetközi és hazai trendeket?

– Szeretem a divatot és követem is, bár már nem olyan mélységig, mint régen. Talán a mostani követésemhez az is hozzájárul, hogy a bátyám lánya, egyben a keresztlányom, Ollári Barbara is folytatta a családi hagyományt és nagyon keresett modell lett.

– Mit tanácsolsz az 50 pluszos olvasóknak divat és szépségápolás terén?  

– Bőrünk állapotát nagyon jól tükrözi, az egyéni adottságok mellett, hogy mennyire vigyáztunk rá fiatalkorunkban. Rossz szokásaink nyomot hagynak, egyértelműen látszik, ki mennyire figyelt oda magára, és itt kiemelném a prevenciót, a megelőzés fontosságát is. Ötven felett fontosnak tartom, hogy belülről haladjunk kifelé. Az egészséges táplálkozás, a létfontosságú vitaminok, ásványi anyagok pótlása, friss zöldségek, gyümölcsök formájában a megfelelő mennyiségű mozgás és a pihentető alvás alap pillére az 50 pluszos emberek szépségápolásában.

Mint kozmetikus mester viszont kiemelném az idősödő bőrök ápolásánál a napi rutin fontosságát is. A megfelelő kozmetikumok kiválasztásához pedig lényeges a bőrünket ismerő szakemberek, kozmetikusok segítségét kérni. Ilyenkor már az intenzívebb és koncentráltabb, magasabb hatóanyag-tartalmú minőségi kozmetikumokra van szükség. Érdemes havonta több alkalommal is ellátogatni kozmetikusunkhoz, aki megfelelő technológia segítségével még mélyebbre tudja vinni a krémek, szérumok értékes összetevőit.

Divat terén az vallom, hogy sokszor a kevesebb a több. Szerintem az is befolyásolja, hogy mit veszünk át a divatból, hogy ki hogyan fogadja el a korát. Kiemelném, hogy 50 felett már minden nőnek ismernie kellene önmagát, alkatát, stílusát és ennek megfelelően kell öltöznie.