A szeretet ünnepét szerte a nagyvilágban sajátos hagyományok és kulináris alkotások gazdagsága övezi, így Spanyolországban is. De hogy a nálunk is ismert ajándékozás, sütés-főzés és a felemelő fényözön mellett vajon mi adja Spanyolország ünnepi időszakának különlegességét, egyedi varázsát? Erről kérdeztük ünnepre hangoló cikkünkben spanyolországi tudósítónkat, Balogh Noémit, aki ha éppen nem a kisfiával foglalkozik, a Go2CostaBlanca céget vezeti párjával.
– Választott hazádban, Spanyolországban hogyan ünneplik meg a karácsonyt?
– Amikor Magyarországon már el is múlt a karácsonyi és a szilveszteri hangulat a spanyolok még javában ünnepelnek. Hagyományosan január 5-én érkeznek ugyanis a háromkirályok (Reyes Magos) a hozzájuk intézett levélben kért ajándékokkal. Érkezésük rendkívül látványos! Benidormban, ahol mi élünk minden év január 5-én rendezik meg a háromkirályok felvonulását (Cabalgata de Reyes Magos) az utcára özönlő gyereksereg legnagyobb örömére. A királyok hintón (van ahol tevén vagy hajón) érkeznek és az őket fogadó tömeget cukorkákkal, csokival ajándékozzák meg. Leginkább egy karneválhoz hasonlít az ünneplés és persze nemcsak a gyerekeket nyűgözi le, hanem a felnőtteket is, akik szintén szép számban vesznek részt ezen a karácsonyi spanyol murin.
Az igazi ajándékozásra másnap reggel, január 6-án vízkereszt napján kerül sor családi körben. Aki jól viselkedett, megkapja a királyoktól az ajándékokat, aki rossz volt, annak viszont „carbón”-t (szén kinézetű édességet) hagynak a háromkirályok.
A szenteste, vagyis a Nochebuena itt is december 24-e, amikor is ünnepi lakomához ül a család, egyaránt asztalra kerülnek a ritkaságok, a hagyományos ételek és persze az édességek is. A spanyolok rendkívül vallásosak, így az este éjféli misével zárul, ahol a hívek zenéléssel, karácsonyi énekekkel koronázzák meg a napot.
Ó, és jellegzetesség a szinte fanatikus karácsonyi lottózás! Szenvedélyesen játszanak az emberek, csoportosan, munkatársakkal, barátokkal fogadnak számokra, majd az ünnep előtti sorsolják ki a nyertes számsort, melyet gyermekkórus énekel el élő közvetítés során.
Talán már hallottál róla, és igen, valóban létezik a „kakiló alak” vicces figurája! Ez a bizarrnak tűnő alak spanyolhonban minden betlehemi jászol rejtettebb részén megtalálható. Az otthonokban farönkből készítik, melyet letakarnak, majd karácsonykor a gyermekek bottal ütögetve, énekelve kérik, hogy pottyantson nekik édességet. Ami persze, a felkészült szülőknek hála, meg is történik, így a kicsik örömmel fedezhetik fel a takaró alá rejtett, finomságokkal teli csomagot.
December 25-én folytatódik a habzsi dőzsi, hiszen ünnepi ebédre ül össze a rokonság Egyes családokban ezen a napon is van egy szerényebb ajándékozás, de ez nem jellemző.
– Milyen az autentikus ünnepi menü?
– Az emberek itt sem vetik meg a finomságokat. Ugyanúgy hajlamosak habzsolni a gasztronómiai élvezeteket, és kitenni magukért a konyhában, mint Magyarországon. A menü régiónként változhat, ám közös jellemző a bőséges választék. A húsleves itt is népszerű kezdés, melyet változatos húsételek, például a sertésből (cochinillo), illetve pulykából, rákból készült fogások követnek. A menü elmaradhatatlan kiegészítője a bor, valamint a katalán pezsgő, a Cava. A menüre az egyedi édességek teszik fel a koronát: a turrón nugát jellegű és változatos ízekben kapható édesség, a polvorón pedig egy csodásan omlós mandulás aprósütemény.
A hazai beigli nyertes pozícióját azonban kétségkívül az ikonikus Roscón de reyes (Királyok tortája) foglalja el, mely tésztakrémmel töltött nagyobb briós, kandírozott gyümölcsökkel, a belsejében elrejtett meglepetés háromkirályok-figurákkal. A mendemonda szerint a torta formáját a napkeleti Királyobölcsek koronája ihlette. Népszerű nyalánkságok még a marcipán és a mandulás-illatos mantecados…
– Ezen különlegességek láttán felmerülhet bennünk a kérdés, hogy egy másik országban élve vajon mennyire tarthatóak a magyar szokások? Mennyit vettetek át a spanyol ünneplési szokásokból, és a spanyol karácsonyi menüből?
– Mindig is szívügyem volt a hagyományőrzés, kisfiam, Samu születése óta az érzés még jobban felerősödött bennem. Ezért a férjemmel, Tamással elkezdünk magyar találkozókat szervezni. Akkora sikerrel, hogy a decemberi Mikulás Magyar Találkozó-n 35 család, közel 100 ember vett részt. Sztárvendégünk: Auguszt Bárió volt aki karácsonyi gyerekdalokkal szórakoztatta, táncoltatta meg az izgatott gyereksereget, míg a Mikulás sötétedésre végre megérkezett és manó segítőin keresztül osztotta ki az ajándékcsomagokat. Volt töltött káposzta , túrós csusza tepertővel és zserbó is.
Nálunk otthon az ételekkel kapcsolatban egyfajta fúziós megoldás alakult ki az évek során. A hagyományos magyar ételek éppúgy helyet kapnak az ünnepi asztalon, mint az itteni fogások. A spanyol húsleves és a fokhagymás rák után következhet a töltött káposzta és a bejgli!
Sőt, tovább cizellálja a helyzetet, hogy Samu angol rendszerű óvodába jár, így az angol szokások egy része is belopózott a hagyományaink – és karácsonyi ételeink – közé. Ami a szokásokat illeti, átvettük az itteni szokásrendszert, azonban szenteste is ajándékozunk, kisfiunk nagy örömére, akinek így két alkalommal is lehet része meglepetésben.
– Melyik volt a legemlékezetesebb karácsonyod itt Spanyolországban, és miért?
– A 2019-es év karácsonya, hiszen október 21-én született meg Samu, és szeretett édesapám is velünk volt még. Abban az évben teljes családként élhettük át az ünnep csodáját. Ez a dátum egy picit az itteni beolvadásunkat is jelképezi, mivel nem Magyarországon szültem, ahogy sokan teszik, hanem itt, Spanyolországban.
– A karácsony a szeretet ünnepe, de napjaikban már túlzásba vitt ajándékozás jellemzi, és az ünnepi készülődés egyfajta mértéktelen költekezésbe csapott át. Mi erről a véleményed? Jellemzően milyen értékű ajándékokkal leped meg szeretteid?
– Nem a pénz nagysága a fontos, hanem az, hogy személyre szóló legyen az ajándék. A családok egy része nem is ajándékoz, vagy közös családi megegyezés alapján csak a gyermekeknek készül ajándékokkal. Karácsonykor a felnőttek öröme tulajdonképpen a gyerekek boldog mosolya, tárgyak helyett pedig a körülölelő békés családi együttlét, beszélgetés, derű áll a középpontban.
– Az utóbbi években egyre jobban elterjedt, hogy a családok szűk körben, valamelyik hotelben töltik el az ünnepeket. Szerinted mennyire fontos, hogy ilyenkor az egész rokonság, nagyszülők, nagybácsik és nagynénik, unokatestvérek legalább néhány órát egymás társaságában töltsenek el?
– Úgy vélem, a cél nem az, hogy egy évben egyszer azért jöjjünk össze, mert ezt kívánja a hagyomány, hanem az, hogy az egész év az egymás iránti szeretet jegyében teljen, melynek része, hogy tiszteletben tartjuk egymás egyéniségét, gondolatait, szokásait. Tehát gyakori találkozások kellenek, odafigyelő és közvetlen kapcsolattartás, nem pedig formális találkozók, ahol megpróbáljuk pótolni az egész évet. Így nem ördögtől való, ha karácsonykor elutazunk egy üdülőhelyre vagy szállodába, és az ünneppel járó számtalan feladat, túlszervezés és stressz helyett a kikapcsolódást választjuk.
Ez a végszó néhány olvasóban talán épp arra indít kíváncsiságot vagy vágyat, hogy ő maga is útra keljen és átélje a spanyol karácsonyi időszak rendkívüli atmoszféráját, belekóstoljon a autentikus ünnepi ízeibe. Nos, miért ne? Az ünnep vallásos vonulata mellett szerte a világban van egy közös kapcsolódási pont. Bárhol is éljünk, az együtt töltött idő szeretetteljes megélése, a lelassulás, a derűs élmények és meghitt hangulat finom keveredése adja a karácsonyi időszak valódi ajándékát.