Erdőkerülés Noszvajon

A Bükk lábánál fekvő Noszvaj ideális kiindulópont az őszi erdőjáráshoz, de mi most megfejeltük egy speciális „panoráma” élménnyel.

Megrögzött Balaton-fanként is csodálattal tölt el e vidék sokszínűsége, ami a szőlő és borkultúrától kezdve a barlanglakások, kaptárkövek és hőforrások sokaságát vonultatja fel látványként – illetve a természet egyedülálló közelségét kínálja a völgyekben megbúvó kis falvak vendégszerető lakóinak jóvoltából.  A wellness vs. bakancsos turizmus ehelyütt többé nem feloldhatatlan ellentét, néhány extrém példától eltekintve a józanész diktálja a kínálatot.

Ezúttal bevallottan az utolsó őszi meleg napokat szerettük volna még kiélvezni, s erre kerestünk ideális szálláshelyet. Mert azért valljuk be, a hétköznapi luxus részeként október indításakor teraszon napozni egyfajta természetes akkumuláció, feltöltődés testileg-lelkileg a téli hidegre. Ha ehhez még hozzátesszük az erdei panorámát mókusokkal és a legkisebb szellőre zúgásba kezdő fenyvesekkel, akár már északi szomszédunknál érezhetnénk magunkat egy tátrai üdülőhelyen. Azaz, szerencsére, mégsem, mert itt mások a léptékek: minden meghittebb, családiasabb, divatos turisztikai kifejezéssel élve: „slow”.

A „panoráma” szó hallatán az ember óhatatlanul hegycsúcsra asszociál, holott a mi Panorámánk – ez noszvaji hotelünk neve – épp az előbb említett látványt tárja elénk szobánk ablakából. A lépcsőzetes épület belesimulva a tájba szinte magára húzza az erdő ezerszínű lombkoronáját – és persze a „pont annyi, amennyi nem túlzás” wellness részleg (télikert kialakítású, csupa üveg fürdőház) minden szegletéből ugyanezt élvezhetjük. Csönd van, olykor a környező szőlősök felől pöfög el egy traktor, megpakolt pótkocsival – mert amikor ott jártunk, javában zajlott a szüret.

Aztán visszahull ránk a csönd, és tompa puffanással hullnak a szelídgesztenye fák szúrós zöld termései is – az óriási grillterasz környéke ennél fogva most gyűjtögető szállóvendégekkel telt meg (elvégre mindenki volt gyerek), de el tudjuk képzelni, hogy egyébként ez a saját kemencével rendelkező „luxuspajta” milyen hangulatos eseményeknek adhat otthont - legyen szó családról, baráti társaságról vagy éppen csapatépítésről. Lenyűgözőek a léptékek, a saját, gyönyörűen gondozott park másik végében lévő profi minőségű műfüves teniszpályához is kiadós sétával juthatunk csak el.

És a mozgásra szükség is lesz, mert a gasztronómia – a betérő környékbeliek szerint is – tökéletesen ötvözi a kisvendéglős, házias ízeket és a világkonyha diszkrét üzeneteit: nehéz is lenne ellenállni ennyi kihívásnak.

Aki viszont a túlzott aktivitásnak szeretne ellen állni, és passzív módon felfedezni a környék nevezetességeit, azok számára GAZ terepjárós off-road túra kínálkozik saját sofőrrel - az eredeti rendszámos gyönyörűséges modellt természetesen mi is lencsevégre kaptuk, mert egyfajta időutazást is ígér. Borturisták számára természetesen kihagyhatatlan séta a közeli Szomolyai- és Jókai úti, Kőporosi, Imányi, Emődi, Kis-Imányi és Mátyás-téri pincesorok meglátogatása. A kézműves lekvárok, gyümölcssajtok, házi szörpök biztosítják a gyerekek érdeklődését is, csakúgy, mint a falusiak kreativitását bizonyító noszvaji Meseút, egy különleges, önállóan bejárható családi program, melynek tematikáját meseterápiás gondossággal állítottak össze, hogy kisebbeknek, nagyobbaknak, időseknek és fiataloknak egyaránt remek játék, mulatság, kaland lehessen az év minden napján.

Apropó, gyerekek: szálláshelyünk e téren igazi különlegességgel rendelkezik, ez pedig a só homokozó szoba, amely játék közben biztosítja a kicsik légzéstisztítását. Az otthonosság érzetet fokozza még, hogy a vendégek akár házi kedvenceikkel is érkezhetnek. Összegezve: a fenyvesekkel és szőlőbirtokokkal övezett „erdei lak” elsősorban azoknak ajánlható, akik hosszabb-rövidebb kirándulásokat terveznek a Bükk déli lejtőin, akik szívesen vegyülnek el a falu gasztronómiai rendezvényeinek forgatagában, vagy akik egyszerűen csak csendes és barátságos környezetben szeretnének pihenni és feltöltődni.

Ehelyütt nem kell tartanunk attól, hogy animátorok és moderátorok hada vezényli kalandozásainkat, a legtöbb helyen magunk urai vagyunk, még a rövid sétára lévő műemléki De La Motte kastélyban is vezetés nélkül kószálhatunk. Pontosan ez, a természetes ózonnál is részegítőbb szabadság-érzet talán a legfőbb értéke a helynek, amit bizony a fotók sem képesek átadni. Ehhez ide kell utazni és (kikapcsolt kütyükkel) eltölteni pár napot.

Tóth Gábor Ákos