2022. Május 22. | Júlia, Rita
Előző

Röviden… a magyar népmesékről...

Következő

Röviden… a mosogatásról...

Röviden… az irodalmi szalonról

Még az ezredforduló táján kitaláltam egy szolgáltatást: nevezetesen jó pénzért tehetősek együtt költhettek volna el egy reggelit, vagy vacsorát valamely író géniuszunkkal egy elegáns étteremben.

 

Megrendelő nem jött egy szál se, viszont felizgult a média, mondván, hogy még is csak tarthatatlan, milyen világ ez, ahol prostituálják a szellem embereit... A felhajtásnak az lett a vége, hogy az egyik kereskedelmi csatorna behívott egy beszélgetős műsorba, kvázi szakértőként hozzászólni a témához.

 

Mire én nagy öntudatosan mondtam a szerkesztő hölgynek, hogy rendben, de ingyér nem megyek. Végül megállapodtunk 25 ezer forintban, amiért én elmondhattam, hogy belülről milyennek látom az irodalmárok nyomorúságos vergődését egy számukra is érthetetlen módon megosztottá vált országban.

 

Sejthető, hogy úgy egyébként a kutyát sem érdekelte volna a téma, de minthogy én voltam a szakértő, a végén mindenki baromira elégedett volt – leginkább persze én az „irodalmi szalon” azóta is egyetlen bevételével.

Tóth Gábor Ákos

Előző

Röviden… a magyar népmesékről...

Következő

Röviden… a mosogatásról...

Kövess minket!