2022. Május 22. | Júlia, Rita
Előző

Röviden… az értékrendről...

Következő

Röviden… a szépségről...

Röviden… a legendákról

Észre sem veszed, és emblematikus figura leszel. Vigyázz, ha kihaltak előled a kortársak, mert hipp-hopp „nagy öregként” fognak aposztrofálni. Persze, ez hízelgő rád nézve. Nem hogy számon tartanak, még meg is becsülnek.

 

Azt mondják, frankó volt, amit annak idején műveltél, ez kiválóan passzol az ő mostani üzenetükhöz. Nem mintha mindig egyértelmű lenne ez a mögéd felsorakozás. Sokszor azt gondolod: ezek maguknál vannak? Hiszen amit anno leírtál, megfestettél, lekottáztál kvázi forradalmi hevülettől vezérelve, arról azt gondoltad, hogy manapság nem szalonképes. Pedig dehogynem!

 

A nagy lendületű múlt-kisajátítás szinte már nem ismer határokat. Az ember csak kapkodja a fejét, hogy ki mindenkit sorolnak immár a nagy elődök közé. Egyszóval nehéz a velünk élő legendáknak, mert ha eleget tesznek egy felkérésnek, észre sem veszik, és máris aktuális „meccsek” részeseivé válnak.

 

Van, aki ebbe bele sem gondol, s inkább beletemetkezik a számlakönyvébe. Mások úgy tekintik a helyzetet, végre belekiálthatom a nagy magyar sötétségbe, amit gondolok. És persze vannak, akiket hat lóval sem lehet odahúzni a számukra idegen pulpitushoz, mert ab ovo gyűlölik a cirkuszt.

Tóth Gábor Ákos

 

 

Előző

Röviden… az értékrendről...

Következő

Röviden… a szépségről...

Kövess minket!