2020. Október 22. | Előd
Előző

Gondozzuk az abroncsokat, ha nem autózh...

Következő

Százévesen lett világszépe...

Zöldautózás 2020

Az új európai emissziós normák hatására mindössze két hónap alatt több mint kétszeresére nőtt a környezetbarát autók részaránya a hazai újautó értékesítésekből.

 

Idén minden korábbinál szigorúbb emissziós határértékek léptek életbe: 2020-ban minden olyan autógyártónak, amely esetében az általa Európában értékesített autók legkevésbé szennyező 95%-ának átlagos károsanyag kibocsátása meghaladja a 95 gramm/kilométert, autónként és grammonként 95 eurós bírságot kell fizetnie, 2021-től pedig a büntetés mértéke  az értékesített autók 100%-a alapján kerül majd megállapításra.

 

A legtöbb autógyártó az új normáknak nem megfelelő modellek vagy modellváltozatok kínálatának megszüntetésével, illetve a büntetési tételt gyakorlatilag beépítve áruk drasztikus emelésével reagált a helyzetre. Az egyik kivételt nem meglepő módon a dízel „oroszlánjaként” is aposztrofálható Peugeot jelenti, ők úgy reagáltak, hogy a márka új generációs dízelautói már most, jóval a határidő előtt teljesítik a legújabb uniós károsanyag-kibocsátási előírásokat.

 

Amellett, hogy gyors ütemben fejleszti részben vagy teljesen elektromos hajtáslánc-technológiáját (2023-ra a márka minden típuscsaládja elérhető lesz alternatív hajtású kivitelben), hagyományos dízel-kompetenciáját sem adta fel. Sőt: a gyártó kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a dízel erőforrások nitrogénoxid-kibocsátásának radikális csökkentésével ne csak a törvényi előírásoknak feleljen meg, hanem akár azokon túlmutató mértékben rendkívül tiszta üzemű járművekkel járuljon hozzá Európa fenntartható fejlődéséhez.

 

A JATO Dynamics legfrissebb jelentése szerint 2019-ben sorban harmadszor emelkedett az Európában újonnan forgalomba helyezett személygépkocsik átlagos, súlyozott CO2-kibocsátása, párhuzamosan azzal, hogy az eladásokban tovább csökkent a dízelmotorok részaránya. Ez nem véletlen egybeesés: ma már nyilvánvaló, hogy fejlett dízelmotor-technológia nélkül az autóipar nem képes olyan mértékben csökkenti a járművek széndioxid-emisszióját, amit az egészségügyi, környezetvédelmi és nem utolsósorban jogi elvárások megkövetelnének.

 

Európában egészen a közelmúltig csak laboratóriumi mérésekkel ellenőrizték a dízelmotorok NOx-emisszióját. Amikor azonban kiderült, hogy ezek a legkevésbé sem tükrözik a valós értékeket (az előírásoknak papíron megfelelő motorok kibocsátása a mindennapi használat során elérhette a határérték akár tízszeresét!), kidolgozták az RDE, azaz valós használat során jelentkező károsanyag-kibocsátás tesztprotokollt. Itt egy gondosan összeállított, a tipikus használati körülményeket meglehetős pontossággal szimuláló útvonalon, változó terheléssel halad végig a vizsgált jármű. A kipufogógázokat hordozható berendezés elemzi, kimutatva az abban előforduló környezet- és egészségkárosító anyagokat.

 

Ami a magyar újautópiacot illeti, jellemzően az eddigi tendencia folytatódik: a 2019-es 6,9% helyett idén februárig 15,6%-ot tettek ki a zöldautó értékesítések a magyarországi újautó eladásokból.  Ezzel párhuzamosan a 98,7%-ban öntöltő hibrid elektromos autókat értékesítő Lexus prémium márkát is jegyző, idehaza 44,3%-ban hibrideket értékesítő Toyota mindek korábbinál magasabb, 12,4%-os piaci részesedéssel átvette a piacvezető pozíciót Magyarországon.

 

Az autóvásárlók továbbra is a külső töltést nem igénylő, valóban praktikusan használható öntöltő hibrid elektromos autókat tartják a legélhetőbb választásnak az a tény, hogy a JATO adatai szerint az idén februárig a hazai újautó eladások 13%-át tették ki az öntöltő hibrid elektromos autók, 1,3%-át a plug-in hibrid elektromos autók, és további 1,3%-át az akkumulátoros elektromos autók. Ez százalékosan azt jelenti, hogy a zöldautó mellett döntő vásárlók 83,4%-a az öntöltő hibridben hisz.

Tóth Gábor Ákos

 

 

Előző

Gondozzuk az abroncsokat, ha nem autózh...

Következő

Százévesen lett világszépe...

Kövess minket!