2021. Május 08. | Mihály
Előző

Földön, vízen… hidrogénnel...

Következő

Új tag az „óriások klubjában”...

Utolsó tánc?

Búcsú a dízelektől, avagy még egy kör a gázolajos Nissan X-Traillel! – erről értekezik e heti vendégszerzőnk.

 

Nincs olyan X-Trail, melyhez ne lett volna szerencsém. Élesen emlékszem még az első, kockaszerű változatra (T30) is, amely a szaksajtót megosztotta, hiszen sokan rajongták, sokan meg fanyalogtak miatta. Magam az előbbi táborba tartoztam. Azazhogy helyesbítek: túlzás, hogy rajongtam volna a japán négykerekűért, de az erényeit felfedeztem, akceptáltam. S noha rengeteget változott a kocsi, úgy érzem, a folytonos fejlesztése, új és újabb korszakai mindig hoztak érdemleges változást.

 

De milyen a Nissan X-Trail 2021-ben, egy olyan autópiacon, amely egyszerre halad lázasan a megújulás felé, s eközben lépten-nyomon „elhasal”, keresve helyét a koronavírus-járvány okozta gazdasági káoszban? Nos, bizonytalan, történelmi(?!) időkben általában felértékelődnek azok a márkák, amelyek nagyobb formaingadozások nélkül képviselnek valamiféle állandóságot.

 

Csakhogy az általam hajtott jövevény gázolajjal teszi/tette a dolgát. A dízelkérdés pedig napirenden van. Megosztja az autós társadalmat, a közvéleményt. Tetézi az élményt, avagy a bajt, hogy esetünkben egy 2210 kilogramm együttes tömeggel bíró, fekete színű, automataváltós (hengerűrtartalom: 1749 cm3, tengelytáv: 2705 mm) X-Trailről beszélünk…

Mégse várja tőlem senki, hogy a trendi véleményt szajkózzam, és fanyalogjak. Egyébként se értek egyet ezzel a boszorkányüldözéssel, noha szerintem is fontos téma a környezet védelme, s tennivalónk is akad bőven, de hogy a gázolaj egyenesen az ördögtől való holmi lenne, azt kétlem. Mindegy.

 

A lényeg, hogy teszteltem az X-Trailt, és most sem csalatkoztam. Lett légyen akár dízelüzemű az automobil, változatlanul (vagy még inkább?) egy strapabíró, magabiztosan teljesítő, küllemre is vonzó, elfogadhatóan fogyasztó szerkezetet hajthattam. Mégis mindvégig volt egy olyan furcsa érzésem, hogy ez az utolsó találkozások egyike, hiszen a Nissan kivezeti a dízeleket, s egymillió villanyautót ígérnek 2022-re.

 

Az igen dinamikus dízelerőforrás ugyanakkor új fejlesztés. Ha jól rémlik, R9N kódnevet kapott a keresztségben, bár erre azért nem innék mérget, netán gázolajat… Kulturált holmi, a motor nem bőg fel. Az oszlopoknál lévő aerodinamikai panelek és az alacsony aerodinamikájú alváz halkabb utazást garantál. Az automataváltó példásan teszi a dolgát. Összkerékhajtás nélkül gazdaságosan lehet autózni a testes X-Traillel is. A sztrádán 8 liter körüli fogyasztási értéket mértem.

 

Dicsérendő a futómű hangolása. Az autó rugózásán sincs miért rugózni, mert tényleg kiváló. A kormánymű lehetne finomabb. Az utastér komfortos, a kabin méretes, de ez manapság a minimum. A csomagtér térfogata: 565 liter. A beltérben használt anyagok minősége, s a választott színek tetszetősek, igényesek. Maga a pult, a műszerfal viszont ma már old school-jellegű. Habár a Bose-hangrendszer kárpótol ezért.

 

Aki szeret mókázni, annak is kedvez a Nissan. A csomagtér nyitásához ugyanis nem kell kéz, elegedő, ha a járgány alá rúgunk egy helyes mozdulattal, és a „Szezám tárul”… Azt ugyan nem állítom, hogy az X-Trail kifejezetten terepre termett járgány, de azért aki nekiindul vele egy rázósabb szakasznak, feltéve, hogy kellően értelmesen terelgeti a kocsit, élvezni fogja a városi környezetből való kiszakadást. Mondjuk, az autó hasmagassága lehetne tekintélyesebb.

Szabó Zoltán Attila

 

 

Előző

Földön, vízen… hidrogénnel...

Következő

Új tag az „óriások klubjában”...

Kövess minket!