2021. Szeptember 17. | Zsófia
Előző

Innovatív városi kétkerekesek...

Következő

Hey, Lexus!...

Nem trendi játékautó

Vendégszerzőnk egy Honda CR-V Sport Line Hybriddel „tesztelte” Horvátország útjait, hajtűkanyarjait, hegyeit, lankáit.

 

Egy nehéz időszak után, amikor úgy-ahogy már kinyitottak a határok, és a koronavírus-járvány után végre lehetőségünk nyílt elautózni a családdal Horvátországba, egy Hondával (CR-V Sport Line Hybrid 2.0 i-MMD FWD) vállalkoztunk a túrára.

 

A pandémia előtti világban, amikor még sokat – és messzebbre – utaztam, talán nem éreztem volna akkora jelentőségűnek, hogy Észak-Dalmáciában kalandozhatok. Most azonban már nagyon megbecsülöm az élményt! Például, hogy Nin városkájában járhattam, amely többek között a só városa is. A település világhírű sólepárlója 55 hektáros területen helyezkedik el a lagúnák között. Legendákból is szép a felhozatal. A kikötő bejáratánál 1966-ban két elsüllyedt, kővel megrakott hajót találtak, amelyeket a só viszonylag jó állapotban konzervált. 1974-ben az egyiket egészben, a másikat részben sikerült kiemelni és radiokarbonos vizsgálattal megállapították, hogy Zvonimir király uralkodása (1100 tájékán) süllyedtek el. A hajók hossza 7-8 méter, farészeit vasszegecsekkel kapcsolták össze.

 

Ha úgy tetszik, a festői Nin a vörös szikláiról és mulatóiról ismert Vir, valamint a valaha a templomosok felségterületének számító Zadar kapujának mondható. Utóbbi, avagy Pantadura címere is jellegzetes: a fekete paripán közlekedő, aranypáncélban, sisak nélkül feszítő vitéz graffitin, zászlókon, épületeken, kávéspoharakon, vagy a Luka Modricot is felfedező NK Zadar futballegyletet népszerűsítő bármely kegytárgyon felfedezhető.

 

Az út ide, noha nem túl hosszú, de annál kalandosabb. Most pesti indulással/érkezéssel egy Honda CR-V Sport Line Hybriddel „teszteltem” Horvátország útjait, hajtűkanyarjait, hegyeit, lankáit. Azt hiszem, egy ilyen vakációra jobb automobilt nem is igen választhat az emberfia. A CR-V tágas, praktikus, kényelmes szerzet, megfelelő fej- és lábtérrel elől és hátul is, amellyel egy nehezebb dűlőútnak bátran neki lehet vágni, bár a sztrádán is hozza a formát.

Az erőforrás kellően erős, a gépkocsi dinamikusan hajtható. Két villanymotor és egy Atkinson-ciklusú benzines erőforrás mozgatja a járművet; az összehangolt működést a három intelligens menetüzemmódot felkínáló Multi-Mode Drive (i-MMD) vezérlőegység szabályozza.

 

Kiváló a kocsi útfekvése, pazarul hangolt a futómű. A kis tömegű, rendkívül merev, alacsony súlypontú karosszériaszerkezethez fejlett első és hátsó felfüggesztés kapcsolódik, s változó áttételű a kormánymű. A Real Time AWD névre keresztelt, intelligens vezérlőegységgel irányított összkerékhajtási rendszer a Honda egyik legfrissebb technikai megoldása, a megnövelt szabad hasmagassággal kiegészítve tényleg komoly terepképességekkel ruházza fel a CR-V-t.

 

Nem bírtam ki, és bizony meghajtottam a „kicsikét” egy-két járatlan úton, például Privlaka egy félreeső, lápvidékbe vesző területén, valamint a Velebit-hegység csakugyan nem tanulóvezetőknek kitalált, sziklás, murvás vadvidékén, ezért tanúsíthatom: az automobil állja a sarat! A hegyi szakaszokon ismétlődő hajtűkanyaroknál érzékelhető igazán, mily’ üdvös is az, ha egy 21. századi gépjármű nem csak a marketingszempontoknak akar megfelelni. Azazhogy nem trendi játékautó. Mert valljuk be, az elmúlt évtized – főként a SUV-ok birodalmában – szinte ontotta ránk a komolyan nem vehető, csilivili jószágokat, így már az is erény, ha egy autó azt adja, mutatja, amit ígér(t).

 

Mindeközben a modell innováció, újítás, ötlet(!) szintjén se marad el a konkurenciától, éppen ellenkezőleg! HonA 7 liter körüli fogyasztása pediglen a családi kasszát is kíméli…

Szabó Zoltán Attila

 

 

 

 

Előző

Innovatív városi kétkerekesek...

Következő

Hey, Lexus!...

Kövess minket!